Berlinben nemrég leszedték az egyik utolsó SPD választási plakátot. Olaf Scholz szerepelt rajta, és a „Made in Germany kancellárja” szlogen, ami mára igencsak megtépázottan hangzik és elég jól tükrözi azt a helyzetet, amelyben az egykori export-bajnok Németország került – írja a FAZ.net.

A Siemens 6000 munkahelyet szüntet meg, a Bosch értékesítési veszteségektől és profitzuhanástól szenved; csak Hildesheimben 1600 munkahely van veszélyben. Az Audi nyeresége 33 százalékkal zuhant, a Volkswagen 35 000 dolgozója félt az állása elvesztésétől.

A német autóipar persze továbbra is eurómilliárdos profitot termel, a világ továbbra is Németországból rendel: 2023-ban 1562 milliárd euró értékben exportáltak árut, ennek egyharmadát az autók, autóalkatrészek és gépek adták.

De a kilátások borúsak.

Az építőipar globális válsága keményen sújtja az olyan német gyártókat, mint a Miele – mert ahol nincs építkezés, ott nincs szükség új elektromos készülékekre a konyhába. Újra és újra a kínai piacot okolják a német gyártók eladásainak és nyereségének visszaeséséért.

De vajon tényleg ez az egyetlen ok?

Könnyen lehet, hogy a válság ennél sokkal mélyebben gyökerezik – és összefügg azzal is, hogyan néznek ki a német termékek – mármint külcsín és dizájn szempontból. Mert valami kézzel fogható oka csak kell, hogy legyen, hogy a Volkswagen januárban mindössze 57 darabot tudott eladni az ID7-es elektromos szedánjából Kínában.

A Volkswagen már régóta képviseli a robusztus, mindennapi használatra alkalmas és hosszú élettartamú termékeket. A kissé puritán, de időtálló dizájn látható formát adott ezeknek a tulajdonságoknak.

A „Made in Germany” dizájn a Bauhaus, az ulmi Iskola hagyományait követte, és olyan tervezők hatása alatt állt, mint Dieter Rams , aki 1961 és 1995 között a Braun Group dizájnvezetője volt, és józan, világos és könnyen használható termékekkel hódította meg a világpiacot.

A „jó forma” nemcsak esztétikai, hanem etikai imperatívusz is volt; célja a „társadalom erkölcsi és társadalmi megújítása” volt, ahogy Robert Bosch 1927-ben fogalmazott. 

Akinek valaha is volt lehetősége meghúzni egy pompás kinézetű Smeg hűtőszekrény fogantyúját, az már nem biztos, hogy annyira kíváncsi volt mit rejt egy Bosch fridzsider: utóbbi érzelemmentes, igaz tökéletes funkcionalitás tárgyiasított köntösben.

A német formatervezés fénykorából több példát is sorol a cikk: a Wagenfeld lámpa, a Braun borotva, a Hans Gugelot által tervezett Braun Phonosuper SK4 rádiós lemezjátszó, vagy a Zeiss Ikon Ikonette fényképezőgépe. Csakúgy mint a Porsche 911 vagy az első VW Golf, amely barátságos pofával tekint a világba.

Ma pedig – ecsetli a cikkszerző – a jelenlegi Golf úgy nézi az utat, mint a félig ébren lévő Garfield macska és egy dühös mélytengeri hal egészségtelen keveréke. 

A komor, pánikszerű megjelenés épp ennek a gazdasági katasztrófának felel meg,

ráadásul az új Golf az „Auto Motor Sport” hosszú távú tesztjén tesztelt összes többi autónál rosszabbul teljesített.

A Bauhaus öröksége elveszett – mondja Paolo Tumminelli, a kölni formatervezés professzora és Németország egyik legfontosabb dizájnkritikusa. A német dizájn egyik problémája a gyártók luxusstratégiájának hozadéka. 

„Kevesebb, mint 10 év alatt egy autó átlagára 27 000 euróról 42 000 euróra nőtt” – mondja, a Mercedesnél pedig 51 000-ről mostanra 74 600 euróra.

Az eredmény: nincs több normális, jó autó az átlagembernek, nincs kisautó, nincs Golf, nincs Bogár.

Az autóipar elvesztette a mindennapi szükségletek érzékét. Már nem gyártanak termékeket normális embereknek. Hosszan lehetne találgatni, hogy például az óriás BMW XM dizájnjának mi lehet az üzenete: a frontja mindenesetre egyértelműen tudatja, hogy olyan ember érkezik aki nem kommunikálnia akar, hanem inkább ragadozókkal teli harci zónának tekinti a közutat, amit a hűtőmaszkjában található képzeletbeli húsdarálónak köszönhetően könnyedén fel is fal.

A Mercedesnél sem marad semmi a magabiztos, nyugodt képből: míg korábban a dizájn időtlen, egyenes és letisztult volt, addig a Sindelfingen dizájn mára hisztérikus, ahogy Tumminelli nevezi, „art deco és rokokó” hangulatot áraszt – pláne a gagyi krómozott kipufogóvégekel, a Swarovski kristályokal a fényszórókban. Kisebb autóik meg furcsán lehangoltnak és dühösnek tűnnek.

– A Volkswagen ID2 kidülledt fényszórószemekkel néz körbe-körbe, mint egy légzési nehézségben szenvedő hal, akit akarata ellenére a mélytenger fénytelen aljáról a felszínre vonszolnak.

Azt mondjuk a szerző is elismeri, hogy nem könnyű az új technológiát jól becsomagolni. Egy elektromos autó alapból magasabb, mint egy normál társa, hiszen az akkumulátoroknak valahol helyet kell csinálni. Ám ha nem vigyáznak, úgy járnak, mint a VW ID4, úgy néz ki, mint egy disznó magas sarkú cipőben – teljesen aránytalanul, és mintha az egyik autót a másikra rakták volna, és az egészet szendvicsszerűen összenyomták volna.

Ahhoz, hogy az arányok ismét megfelelőek legyenek, az autónak szélesebbnek és nagyobb abroncsoknak kell lennie. De ezekhez nagyobb kerékívek kellenek, ami viszont kisebbé teszi a belső teret – így a végeredmény nehéz, keskeny, drága, túlméretezett óriásautók. Ha az elektromos autóknak egy kicsit futurisztikusabbnak kell kinézniük, mint a többi, az eredmény egy olyan bukás lehet, mint a banán alakú, olvadt külsejű Mercedes EQS, amely lapított orrával nélkülözi mindazt a méltóságot, amit a Mercedes vásárlói szeretnek: nincs függőleges hűtőfront, nincs tekintély, nincs egyenesség – mondja Tumminelli.

A németek közben hatalmas terepjárókat építenek agresszív sárkány alakú hűtőrácsokkal, mert a piackutatások szerint ez tetszeni fog a kínai vásárlóknak. De vajon tényleg így van? Amíg  német dizájn egyre kevesebb sikerrel önti krómba a sárkányszáj karikatúráit, úgy tűnik, a kínaiak már más úton járnak: a Xiaomi új telefonjai és elektromos autók is követik azt a tervezési elvet, hogy feltünésmentesnek, őszintének, tartósnak, környezetbarátnak kell lenni. 

Azt, hogy a német dizájn válságban lenne azt túlzás kijelenteni. Akadnak nagyszerű tervezők, különösen fiatalok, akik úttörő munkát végeznek, megtalálva a kereskedelmi réseket. De pontosan ott, ahol ez a leginkább feltűnő, az autó- és terméktervezésben, a jelenlegi dizájn egy  katasztrófa – teszi hozzá a FAZ publicistája. 

Kapcsolódó