Nem volt biztos a sikerben, az EPP képviselőin múlott. Mafred Weber, az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetőjének keddi kijelentése, miszerint a jelentés mellé áll, Sargentini szerint sokat számított. A képviselőnő - aki elmondása szerint elégedett a szavazás eredményével - ezt nagy gesztusnak értékelte, amelyet elmondása szerint személyesen meg is köszönt neki a vita után.

A zöldpárti képviselő a jelentés megszavazása után - amelynek eredményének közlése után állva tapsoltak az ülésteremben lévő EP-képviselők - tartott sajtótájékoztatóján válaszolt újságírók kérdéseire. Mint mondta: 69 százalék a jelentése mellett szavazott, ami pozitív jel, azt jelenti, hogy az EP vállalja a felelősséget.

Kapcsolódó

A testület fontos üzenetet fogalmazott meg, mégpedig azt, hogy kiáll minden európai, így a magyarok jogaiért, és megvédi közös értékeinket.

"Most az európai vezetőkön a sor, hogy felelősségüket felvállalva már ne csak a partvonalról nézzék végig, hogyan dől romba a magyar demokrácia. Ez a hozzáállás elfogadhatatlan a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok tiszteletére épült Európai Unióban" - fogalmazott.

Az viszont még kérdéses, hogy mi a következő lépés - jegyezte meg. Az eljárásnak ugyanis nincs menetrendje, azaz a Tanács nem kap határidőt arra, hogy reagáljon a jelentésre. Mindezek ellenére azonban reméli, hogy mégis hamarosan lépnek az ügyben, miután a jelenlegi soros EU-elnök Ausztria kancellárja, Sebastian Kurz jelezte, támogatja a jelentést.

Már rég meg kellett volna lépni

A jelentés megszavazása "figyelemre méltó", hiszen már régen vártak erre a szavazásra és eddig a pillanatig nem tűnt úgy, hogy eddig el is jut az ügy - mondta a holland politikus. Azt a jogállamisági mechanizmust, amit Lengyelországgal szemben szinte azonnal elindított az Európai Bizottság, Magyarországgal szemben már rég alkalmazni kellett volna és nem 8 évvel és három választással később lépni - jegyezte meg.

Képünk forrása: AFP Photo/Frederick FLORIN

A jelentés megszavazása most a Tanácsra helyezi a felelősséget abban, hogy a folyamatok Magyarországon tényleg megforduljanak - mondta Sargentini, aki azt is hangsúlyozta, hogy ezt nem lehet úgy folytatni, mint eddig, hogy az Európai Bizottság barátságos párbeszéd formájában próbálja győzködni a magyar kormányt, miközben mások azért nem foglalkoznak ezzel az üggyel, mert nem magyarok.

Magától nem fog megváltozni semmi, a Tanács fellépése szükséges - hangsúlyozta a holland képviselő, aki szerint a magyar kormány magától nem fog visszatérni a befogadó demokrácia és egyenlő bánásmód útjára. Továbbá azt is megjegyezte, hogy ez a jelentés nem a magyar kormánnyal szembe ment, hanem a többi 27-nek címezték. A képviselő ugyanakkor azt is hozzátette: nem szeretné, ha az eljárás következményeként EU-forrásokat vonnának el Magyarországtól.

A jelentés tényeken alapul

Sargentini visszautasította azokat a vádakat, hogy "lyukak" lennének a jelentésében, illetve hogy az nem tényeken alapulna. Cáfolta azt is, hogy nem akart volna Magyarországra jönni hivatalos látogatásra. Mint mondta, az erre irányuló indítványát a LIBE, azaz az  Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság szavazta le az EPP - beleértve a Fidesz - szavazataival - mesélte a képviselő.

Mi a baja Magyarországgal?

Mi a baja Magyarországgal? - tette fel a kérdést az Echo TV munkatársa. Sargentini a kérdésre válaszolva megjegyezte, hogy ezt a kérdést már korábban is feltette neki a kolléga nem valami udvarias stílusban, amire ő udvariasan most újra válaszol. "Semmi baj nincs az országgal, csak van egy kormánya, amely jogokat vesz el a polgáraitól. És ezt a kérdést szerintem magának kellene feltennie."

A magyar kormány nem nyugszik bele

A magyar kormány megtámadja a Sargentini-jelentést - jelentették be a Fidesz európai parlamenti képviselői a strasbourgi szavazást követő sajtótájékoztatójukon a hvg.hu tudósítása szerint. Az indok: szerintük nem volt jogszerű a szavazás, mert ott nem vették figyelembe a tartózkodó szavazatokat, ha pedig azokat is beleszámították volna a végeredménybe, akkor nem lenne meg a kétharmados többség. Deutsch Tamás szerint 462 szavazatra lett volna szükség - az EP-ben 448-an támogatták a jelentést.

Sargentini a szavazással kapcsolatos aggályra vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva a sajtótájékoztatóján elmondta: emiatt nem aggódik, mert a vita előtt az EP jogi szolgálatának véleményét kikérte az EP-elnöke, amely világos iránymutatást adott ez ügyben.

Így szavaztak

Az Európai Parlament szerdán hagyta jóvá a magyarországi helyzetről szóló Sargentini-jelentést, amelyet végül 448 igen, 197 nem szavazattal, 48 tartózkodás mellett fogadtak el.

Ezzel a nemzeti kormányok uniós törvényhozó testülete, a Tanács elé kerül az ügy, ahol az Index szerint valószínűleg a tagállamok Európa-ügyi miniszterei elé kerül a kérdés, akik dönteni fognak róla, hogy milyen formában foglalkoznak vele.

Mi ez az eljárás?

Az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke az uniós alapértékek betartatását szolgálja. A 7. cikk (1) bekezdése szerint a Tanács megállapíthatja, hogy egy tagállam esetében fenn áll az uniós alapértékek megsértésének egyértelmű kockázata és konkrét ajánlásokat fogalmazhat meg a tagállam számára, hogy megelőzze az alapértékek tényleges megsértését. A cikkelyt a tagállamok egyharmada, vagy az Európai Parlament vagy az Európai Bizottság (EB) aktiválhatja. A Tanácsnak négyötödös többséggel kell döntést hoznia, miután kézhez kapta az EP kétharmados (a képviselők abszolút többségét is kitevő) többséggel elfogadott beleegyezését.

A következő fázis a 7-es cikkely (2) bekezdése, ahol a tagállamok egyharmada vagy az EB javaslata alapján a Tanács megállapítja, hogy az alapértékek az adott országban ténylegesen sérültek-e. A Tanácsnak egyhangú döntést kell hoznia és az EP hozzájárulására is szükség van.

A 7-es cikkely (3) bekezdése a konkrét szankciókat indítja el, ami a tanácsi szavazati jog felfüggesztését is jelentheti.

A fotó forrása: Európai Parlament.