Az Északi-sarkvidék jege olvad, ahogy az éghajlati válság felfelé hajtja a hőmérsékletet, ami egy ördögi körhöz vezet: a hó jobban veri vissza a fényt, mint a tengervíz, így kevesebb hő esik csapdába a légkörön belül. A kutatók már eddig is figyelmeztettek, hogy gyorsabb a jég olvadása a szárazföldi területeken, de arra is, hogy az úszójég eltűnése is ütemesebb, mint eddig gondolták. Azonban adatokkal ezt nehéz volt igazolni, mert a tengeri jég vastagságának kiszámítása a műholdas radaradatokból nehéz, mivel a tetején lévő hótakaró mennyisége jelentősen változik. Eddig a felhasznált hóadatok az 1954 és 1991 közötti szovjet expedíciók jégtáblákon végzett méréseiből származtak. Az éghajlati válság azonban drasztikusan megváltoztatta az Északi-sarkvidéket, ami azt jelenti, hogy ezek az információk elavultak.

Most egy új módszerrel sikerült pontosabb becslést adni a tendenciáról: az új modellek nyomon követték a hőmérsékletet, a hóesést és a jégtáblák mozgását, hogy felmérjék a hó felhalmozódását. Az adatok felhasználásával készített összesítés szerint a korábban becsültnél kétszer gyorsabban vékonyodik a sarkvidék nagy részét kitevő tengeri jégtakaró - írja a Guardian.

Kapcsolódó

A tengeri jég vastagsága az Északi-sarkvidék egészségi állapotának érzékeny mutatója - és ha az Északi-sarkvidék felmelegszik, akkor a világ is felmelegszik. A vastagabb jég szigetelőtakaróként működik, télen megakadályozza, hogy az óceán felmelegítse a légkört, nyáron pedig védi az óceánt a napsütéstől

 - magyarázta a felismerés fontosságát a kutatást vezető Robbie Mallett, a University College London munkatársa.

Az Északi-sarkvidéken bekövetkező változásokról egyre inkább úgy vélik, hogy előidézik a szélsőséges időjárási jelenségeket, például ez lehet az oka a nyári hőhullámoknak és az erős árvizeknek az északi féltekén.

Van, aki nagyot nyerne rajta

Viszont a tengeri jég gyors elvékonyodása az Északi-sarkvidéken folytatott emberi tevékenységre is hatással van: a jégből lett víz, az erősebb viharok mind fokozzák a tengerpartok erodálódását - mondta Mallett. De haszna is van belőle a világnak: a nyíltvizeken rövidebb északkeleti hajózási útvonalak jöttek létre. A Szibéria menti jégtakaró eltűnésével például rövidebb úton, kevesebb üzemanyag felhasználásával juthatnak el a tankerek és a szállítóhajók Kínából Európába és fordítva. Paradox módon ez alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátáshoz vezet, ami papíron segíti a klímaváltozás elleni harcot.

"Nagy az érdeklődés az oroszországi palaolaj és palagáz kitermelése iránt" - mondta Mallett. A kutatás azonban a jég vastagságának sokkal nagyobb éves változékonyságát mutatta ki, mint azt korábban becsülték. "A jég vastagságának ismerete meglehetősen kritikus az ilyen tevékenységek tervezéséhez, így a fokozott változékonyodás általában rossz hír azok számára, akik az Északi-sarkvidéken terveznek dolgozni" - magyarázta a kutató.