Az ILO "Foglalkoztatási és társadalmi kilátások a világban, 2016 - a munkahelyek átalakítása a szegénység felszámolásáért" című kiadványa szerint jelentős eredmény, hogy világszerte mintegy felére csökkent a szegénység az utóbbi két évtizedben. A 107 fejlődő és feltörekvő ország népességének 36 százaléka él napi kevesebb mint 3,1 dollárból (860 forint), míg mélyszegénységben (napi 1,9 dollárnál kevesebből) ugyanezen országok lakosságának 15 százaléka él, szemben a korábbi 67 és 46 százalékkal.

Azonban a fejlett országokban, elsősorban Európában a válság kezdete óta a relatív szegénység mintegy egy százalékponttal, 17,2 százalékra nőtt, globálisan pedig több mint 300 millióan élnek a medián jövedelem 60 százaléka alatt ezekben az országokban. Nem volt kiegyensúlyozott a fejlődés a szegénység felszámolása terén a közepes jövedelmű országokban, főként az ázsiai és a csendes-óceáni régióban a szegénység rohamosan csökkent, az alacsony jövedelmű országokban azonban, ahol az emberek 47,2 százaléka továbbra is mélyszegénységben él, a csökkenés mértéke sokkal kisebb volt.

Guy Ryder, az ILO főigazgatója szerint nyilvánvalóan veszélybe került az a fenntartható fejlődési cél, hogy 2030-ra a világ valamennyi részén felszámolják a szegénység minden formáját. Ahhoz, hogy sikerüljön felszámolni a generációkon át fennálló szegénység miatti súlyos állapotokat, minden országban figyelmet kell szentelni a munkahelyek minőségének.

A jelentés több ajánlást is tartalmaz a minőségi munkahelyek létrehozására, a szegénység csökkentésére, amelyek közül kiemelik a fenntartható vállalkozások ösztönzését, az informális vállalkozások, illetve foglalkoztatás legálissá tételét és a lemaradó ágazatokba, főként a mezőgazdaságba és a vidéki nem mezőgazdasági ágazatokba történő befektetéseket. Fontos a munkahelyi jogok erősítése, hogy a munkáltatói és munkaadói szervezetek eredményesebben képviselhessék a szegényeket.

Raymond Torres, az ILO kutatási részlegének igazgatója elmondta: ma a világ 30 százaléka szegénységben él, miközben a világ jövedelmének csupán 2 százaléka jut el hozzájuk. A tanulmány arra is rámutat, hogy a jövedelmek nagyfokú eltérése csökkenti a gazdasági növekedés pozitív hatását a szegénység visszaszorítására. Ez a megállapítás felhívja a figyelmet arra, hogy már régóta el kellene gondolkodni a gazdag nemzetek és egyének felelősségéről a szegénység tartóssá tételében.