A hivatalos adatokat összesítő Worldometers szerint világszerte már mintegy 33 millió ember kapta el a SARS-Cov2 koronavírust, a The Economistban megjelent cikk szerint azonban ez a szám nagyságrendekkel alulmúlhatja a valós értéket. A Covid-19 betegségben elhunytak száma mostanra meghaladja a hivatalos statisztikák szerint az egymillió főt, azonban valószínűleg ez az adat is igencsak lefelé torzít, a halálos áldozatok száma inkább kétmillió főhöz lehet közelebb.

A lap abból indul ki, hogy a pozitív esetszámokban azok szerepelnek, akiknek tünetekkel vagy tünetek nélkül pozitív lett a tesztjük. Nem szerepelnek benne azonban azok a fertőzöttek, akik tünetmentesen átvészelték a fertőzést, nem tesztelték őket, de azok sem, akiknek ugyan voltak tüneteik, de ennek ellenére sem kerültek kapcsolatba az egészségügyi rendszerrel.

Kapcsolódó

A fertőzésen már átesettek számának becsléséhez így igazából a szerológiai felmérések adhatnak jó támpontot, amikkel azonban sok baj van. Ezek a fertőzésre a szervezet immunrendszere által adott válasz során termelt antitestek jelenlétét vizsgálják az emberek vérében, mutatván, hogy átesett-e az illető a fertőzésen. Azonban ezek a tesztek nagyon pontatlanok, mind pozitív, mind negatív irányban. Sokszor adnak pozitív eredményt akkor is, ha egy másik koronavírus törzs által okozott fertőzésen esett már át a tesztalany, vagy negatívat, ha az antitestek előfordulásának mennyisége nem ér el a tesztalany vérében egy bizonyos szintet.

Sokkal többen kapták már el, mint eddig hittük

Ennek ellenére a lap szerint az átfertőződöttség pontosabb becslésére nem nagyon van jelenleg jobb eszköz. A lap 19 ország, összesen 279 szerológiai felmérését összesítette. Ezek eredményeiből készítettek egy becslést, amelyben figyelembe vették a különböző országokban tapasztalt halálozási arányt, a regisztrált esetek számát és az egy főre eső jövedelem nagyságát, ez utóbbi ugyanis jelentősen korrelál a végrehajtott tesztek számával.

A modellszámítás azt a megdöbbentő eredményt adta, hogy valószínűleg már január végén naponta egymillió embert fertőzhetett meg a vírus, s a járvány, vagy az első hullám csúcsán májusban már napi 5 millió fővel nőhetett a fertőzöttek száma.

A szerológiai felmérések és a hivatalos statisztikák között eltérések nagysága nagyon nagy szórást mutat országról országra. Míg Németországban egy augusztusi felmérés azt mutatta, hogy a regisztrált esetek számát négy és félszeresen haladhatta meg a valós esetszám, addig egy Minnesotában júliusban készült felmérés hétszeres szorzót állapított meg. Az Angliában augusztusban készített hasonló vizsgálat szerint ott 12-szer lehet magasabb a valós szám a regisztrált esetek számánál, ami azt jelenti, hogy akkor már a szigetország lakosságának 6 százaléka találkozott a vírussal. Indiában egy júniusi felmérés adatai 44-szeres eltérésre utaltak, az országban az átfertőződöttség akkor még csak 0,73 százalékos lehetett.

A számítások eredménye az, hogy ezek szerint világszerte már mintegy 500-780 millió ember kaphatta el a vírust a hivatalos 33 milliós számmal szemben. Ez azt jelenti, hogy a föld lakosságára nézve az átfertőzöttség mértéke  elérte a 6,4-9,3 százalékot. A WHO hasonló, szerológiai felmérésekre alapuló becslése egyébként a lap szerint a közeljövőben láthat majd napvilágot.

Ez jó hír is lehetne, de nem biztosan az

Ha sokkal többen estek már át a fertőzésen mint amennyit eddig hittek, akkor az azt is jelentheti, hogy a Covid-19-es betegség sokkal kevésbé halálos, mint azt eddig gondolták. Ez a megállapítás első ránézésre igaz lehet, azonban nagyon sok minden árnyalja a képet. Az egyik az, hogy nem minden olyan halálesetet regisztrálnak Covid-19-es halálesetnek, ami valójában az volt. Ahhoz, hogy a hivatalos adatoktól való eltérést meg lehessen becsülni, érdemes összehasonlítani, hogy a járvány kitörése óta elhalálozottak száma hogy viszonyul a korábbi évek hasonló időszakaihoz.

Az Economist összeszedte azon országok adatait, ahol a halálozási statisztikák heti, vagy havi bontásban hozzáférhetők. Így megnézték az adatokat a legtöbb nyugat-európai országban, néhány latin-amerikai államban, az Egyesült Államokban, Oroszországban és Dél-Afrikában is. A számítások alapján az extra halálozások száma a március-augusztus időszakban ezekben az országokban elérte a 900 ezret, miközben ők Covid-19 következtében elhunynak összesen 580 ezer főt jelentettek be. Azt, hogy a bejelentettett több, mint 50 százalékkal meghaladhatja a valós halálesetek száma, amerikai kutatások is megerősítették.

Hozzászámolva azt, hogy azok az országok, ahol az adatgyűjtés nem ennyire pontos, az eltérés még nagyobb lehet, a járvány halálos áldozatainak száma globálisan már sokkal közelebb lehet a 2 millióhoz, mint a hivatalos adatokban szereplő egymillió fő.

Kevésbé halálos?

Még ez is azt jelentené egyébként, hogy a korábban becsült 3 százaléknál jóval alacsonyabb a halálozási rátája a Covid-19-es fertőzésnek. A 2 millió halálos áldozattal és 580 millió fertőzöttel számolva ez nem éri el a 3,5 ezreléket sem.

A halálozási ráta egy járvány során meglehetősen dinamikusan változó arány, s több tényező is befolyásolhatja mostani és jövőbeni értékét is. A Covid-19 esetében nagyon fontosnak tűnik, hogy milyen a lakosság korösszetétele. Az Economistnak nyilatkozó kutató a Cambridge Egyetemről úgy számolta, hogy minden egyes betöltött életévvel 13 százalékkal emelkedik meg egy fertőzött esetében a kockázat, hogy végzetes kimenetelű lesz számára a Covid-19 fertőzés. Ez azt jelenti, hogy egy 65 éves ember 100-szor nagyobb eséllyel eshet áldozatául a betegségnek, mint egy 25 éves. Így könnyen belátható, hogy egészen más lesz a járvány képe Afrika szubszaharai régióiban, ahol a lakosság mindössze 3 százaléka idősebb 65 évesnél, mint Európában, ahol ez az arány 20,5 százalék.

A lap arra is felhívja a figyelmet, hogy Európa sok országában hiába ugrott meg az úgynevezett második hullámban a fertőzöttek száma meredeken, a halálozások száma ezt nem nagyon követi.

Ennek több oka is lehet. Egyrészt a tesztelési kapacitások felfutásával most sokkal több fertőzést sikerül felderíteni, mint tavasszal. Másrészt az orvostudomány nagyon sokat megtudott már a betegség lehetséges kezeléséről és a hatékony terápiákról. Tudják már, hogy sokkal koraibb fázisban kell elkezdeni az oxigénes légzéssegítést a pácienseknél és sokkal kevesebb esetben kell az invazív lélegeztetőgépeket használni. Ezen felül a betegség lefolyását, a gyulladásokat is enyhíthetik egyes szteroidkészítmények, s vannak már olyan gyógyszerek, amelyekről kimutatták, hogy gyorsítják a gyógyulási folyamatot.

Az egyik fertőző betegségekkel foglalkozó szervezet kutatása szerint 66 százalékról 84 százalékra emelkedett a kórházi ápolásra szorulók között a túlélési arány világszerte. Nagy-Britanniában ez az arány a 60 év felettiek körében 39 százalékról 59 százalékra emelkedett.

Ugyanakkor nagyon kell vigyázni az adatokkal, ugyanis az is igaz, hogy a mostani hullámban a fertőzés elsősorban a fiatalok körében terjed. Ők azonban nem élnek buborékban, s előbb-utóbb találkoznak idősebb családtagjaikkal is. A lap az egyik francia tartomány Bouches-du-Rhône adatait idézi, ahol a fiatalok körében bekövetkezett fertőzések jelentős megugrását néhány héttel később követte az összes korosztály.