Előbb gyengült, majd erősödött az euró azt követően, hogy Spanyolországból sokkolóan gyenge, Németországból viszont a várakozásokkal összhangban lévő inflációs adat érkezett. Az ibériai országban éves összehasonlításban 0,2 százalékkal mérséklődtek a fogyasztói árak. A Reutersnek nyilatkozó elemzők ennél acélosabb adatot vártak - ez volt a leggyengébb árindex a válság gyötörte 2009 októbere óta.
A hírre nyolcéves mélypontra esett a spanyol állampapírok hozama, ugyanis a befektetők úgy vélik, hogy a defláció megjelenése monetáris enyhítésre sarkallhatja az Európai Központi Bankot (ECB). A tízéves kötvények hozama 3,22 százalékra pittyedt le, miközben a hasonló futamidejű olasz papíroké 3,27 százalékra, a tízéves német kötvényeké pedig 1,52 százalékra mérséklődött.
A spanyol mutató megjelenése után minden szem az előzetes német inflációs adatra szegeződött: ha az is gyengébb lett volna a vártnál, az tovább fokozta volna a befektetői spekulációkat. A szövetségi statisztikai hivatal azonban arról számolt e, hogy a februári egy százalékról csak 0,9 százalékra mérséklődött az áremelkedés üteme, ami összhangban van a Bloomberg elemzői konszenzusával.
A közös európai valuta árfolyama a spanyol adat közzététele után háromhetes mélypontra, 1,3704 dollár/euróra gyengült a nagyjából 1,4-es korábbi szintről. Az utóbbival kapcsolatban sok elemző úgy gondolja, hogy ezt már az ECB döntéshozói is túlzottan erősnek tartják, olyan árfolyamnak, amely fékezi az eurózóna egyébként is törékeny gazdasági növekedését. Miután a német inflációs mutató gyengítette a monetáris enyhítéssel kapcsolatos találgatásokat, az euró visszaesősödött 1,3769-ig.