Nem tudja felélénkíteni az eurózóna gazdaságát az Európai Központi Bank (ECB), akármilyen nagy mennyiségi enyhítésbe kezd is, azaz akármennyi friss pénzzel árasztja is el az övezet országait - állítja a Financial Times (FT) felmérésében megszólaló elemzők többsége. A lap főként a pénzügyi szektorban dolgozó szakemberek kérdezett meg még december közepén.

A 32 válaszadóból 26 úgy véli, hogy a jogi aggályok ellenére az ECB elkezdi vásárolni az övezet államainak állampapírjait. Öten éppen ellenkezően vélekednek erről, egy megkérdezett pedig nem adott választ az ezzel kapcsolatos kérdésre. Szakértők, elsősorban német jogászok és közgazdászok szerint az európai jegybanknak nincs felhatalmazása az eurótagállamok kötvényeinek vásárlására, ugyanis ezzel lényegében egyik állam pénzéből finanszírozná a másik adósságát.

A gazdaság vergődése és a deflációs veszély ugyanakkor arra sarkallja az ECB-t, hogy tegye félre az aggodalmakat és zúdítson be egy jókora összeget a kötvénypiacra, amivel kiszoríthatná onnan a magánbefektetőket, akik a remények szerint a reálgazdaságba vinnék befektetésre váró pénzüket. A bank elnöke, Mario Draghi a múlt héten minden eddiginél határozottabb célzást tett arra, hogy az európai jegybank kiterjeszti eszközvásárlásait, beleértve ebbe az államkötvény-vásárlásokat is. Az ECB döntéshozói már január 22-ei ülésükön határozhatnak erről.

Mennyi az annyi?

További kérdés, hogy pontosan mekkora lehet az az összeg, amellyel megpróbálhatják beindítani a növekedést. Az FT kérdéseire válaszoló szakértők közül 26-an úgy vélik, hogy az ECB mérlegfőösszege a jelenlegi 2000 milliárd euróról valahova 2000 és 3000 milliárd közé megy fel 2015 végéig. Ketten megkockáztatták, hogy átlépi a 3000 milliárdos szintet, míg négyen 2000 ezer milliárd euró alá várják a mérleget 12 hónap múlva.

Az összegnek jelentősége lehet - legalábbis így gondolja az elemzők egy része. Ha elég nagy lesz a pakk, akkor az euró gyengítésén keresztül lehet némi gazdasági hatása - mondta Jonathan Loynes, a londoni Capital Economics kutatóintézet közgazdásza. Más kérdés, hogy mennyi az "elég nagy". Vannak akik 500 milliárd euróra teszik ezt, míg mások szerint 1000 milliárdra lenne szükség, megint mások pedig úgy vélik, hogy már az is soknak számítana, ha 250 milliárd eurót pumpálnának a gazdaságba.

A sok is kevés

A szakértők ugyanakkor úgy vélik, hogy az ECB összességében nem igazán tudja megoldani monetáris enyhítéssel a két nagy feladatot: a deflációs veszély elhárítását és a növekedés beindítását. Akárhogy is erőlködik az európai jegybank, nem tud új irányt szabni a folyamatoknak - fejtegeti Dario Perkins, a Lombard Sreet Research tanácsadó cég munkatársa.

Ha állampapírokat fog vásárolni az ECB, akkor a pluszkereslettel lenyomhatja a dél-európai országok kötvényhozamait is. Ezzel segíthet a kormányaiknak, mivel csökkenti az államadósság finanszírozási költségeit - mondja Jörg Krämer, a Commerzbank elemzője. Ugyanakkor a monetáris enyhítés szerinte sem változtat az alacsony növekedési és inflációs trenden.

Tegyen bele más is

A pénzpumpa beindítása nem megoldás az eurózónának - fejtegeti Carsten Brzeski, az ING DiBa bank szakértője. Szerinte akkor lenne nagyobb hatása az ECB fellépésének, ha ezzel egyidejűleg megengednék a kormányoknak, hogy akár újabb hitelek felvétele árán maguk is gazdaságélénkítő befektetési programokat indítsanak. Ez azonban igencsak valószínűtlen forgatókönyv.

A szakértők egy része úgy véli, hogy az európai jegybank a nemzeti központi bankokat veheti rá arra, hogy beszálljanak a monetáris enyhítésbe saját államaik kötvényeinek vásárlásával. Az ECB csak befektetésre ajánlott állampapírokat fog venni, a többit (így azokkal kapcsolatos nagyobb kockázatot) valamilyen mechanizmuson keresztül rátolja a nemzeti intézményekre - véli Hetal Mehta, a Legal & General Investment Management biztosító közgazdásza.

További lehetőség az Európai Befektetési Bank kötvényeinek vásárlása, azaz az EIB befektetési hitelekre fordítható forrásainak felpumpálása - hívja fel a figyelmet Kit Juckes a Société Generale elemzője. Csatlakozik hozzá Herald Benink, a Tilburgi Egyetem professzora. Azt javasoljuk az ECB-nek, hogy vásároljon EIB-kötvényeket. Ez az németeknek is elfogadhatóbb lenne, mert kevésbé sérti az európai jegybank finanszírozási szabályait - fejtegette az FT-nek nyilatkozva.