Szemben néhány publicistával, akik pozitívan értékelik a német választások végeredményét, sötét víziót vázol fel Németország és Európa jövőjéről Wolfgang Münchau, a Financial Times (FT) európai uniós szakkommentátora. Már azt is igen nagy bajnak tartja, hogy a radikális német jobboldal visszatér a Reichstagba, miután az Alternatíva Németországnak (AfD) párt a hét végi választásokon megszerezte az ehhez szüksége szavazatokat.

A párt 12,6 százalékos támogatottsága belül van a szavazás előtt megjelent közvélemény-kutatások hibahatárán és a 100 AfD-s Bundestag-képviselőnek csak harmada sorolható a szélsőjobboldalhoz. Ugyanakkor Münchau szerint még így sokkal veszélyesebbek, mint a francia Nemzeti Front politikusai, a brit függetlenségi párt aktív tagjai pedig legfeljebb aranyos unokatestvéreik lehetnének.

Kapcsolódó

További sokkoló fejlemények

Hasonlóan sokkoló fejlemény a nagy múltú Szociáldemokrata Párt (SPD) szánalmas szereplése. Nem kétséges, hogy túl hosszú időn át vettek részt a kormányzásban Angela Merkel árnyékában. Az SPD elkövette a legnagyobb hibát, amelyet politikai párt elkövethet: feleslegessé tette magát. A kormányzásban a kancellár után mentek, még egyfajta belső ellenzékként sem működtek.

Münchau azonban a Merkel vezette CDU/CSU látványos gyengülését tartja a hét végi választások legdurvább következményének. Négy éve 41,5 százalékot értek el, most 33 százalék körül szerepeltek. Ez a visszaesés nem csupán Németország jövőre lesz meghatározó befolyással, hanem Európáéra is.

Erős kicsik

Miután az SPD kizárta a nagykoalíció folytatását, Merkelnek két kisebb párttal, a szabaddemokratákkal (FDP) és a Zöldekkel kell alkudoznia. Az FT publicistája szerint a régi-új kancellár össze fogja hozni a koalíciót velük, mert ezen múlik saját politikai túlélése is. Nagyon nagy árat fog azonban fizetni ezért.

Míg eddigi három kormányzása során stabil, lojális partnerekre támaszkodhatott (kétszer az SPD, egyszer az FDP "személyében", utóbbi négy éve, a közös kormányzás után egy ciklusra kiesett a parlamentből), most a partnerek vannak vele szemben az erő pozíciójában. Mindent meg kell adnia nekik, amit kérnek, csak hogy összehozza a közös kormányzás parlamenti hátterét.

Benyújtják a vaskos számlát

Nem engedheti meg magának Merkel, hogy kudarcba fulladjanak a koalíciós tárgyalások. Ha ugyanis ennek az lenne a vége, hogy előrehozott választásokat kellene tartani, akkor a CDU/CSU újabb öt százalékot veszíthetne támogatottságából, ami belső lázadáshoz vezetne vele szemben. A képlet ez: a kancellár asszony kormányozni akar, az SPD nem akar kormányozni, az FDP és a Zöldek be akarják gyűjteni jó választási szereplésük hozamát.

Az FDP Münchau szerint az egyetlen olyan euroszkeptikus párt Európában, amely nem jelentette ki ezt magáról. Vezetője, Christian Lindner tagadja, hogy így gondolkodnának. Ugyanakkor az akarják, hogy Görögország távozzon az eurózónából, nem akarják, hogy az övezet közös biztonsági alapja, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) további támogatásokat folyósítson bármelyik eurótagállamnak, sőt jobbnak látnák ha ezt a szervezet belátható időn belül megszűnne.

További tételek

Még keményebb eleme politikájuknak, hogy visszautasítják Emmanuel Macron francia államfő kezdeményezését a közös eurózónás költségvetés összeadásáról. Lindner a választások éjszakáján kijelentette, hogy részükről a koalíciókötés alapfeltétele ennek az ötletnek az elvetése.

A kampányban jelezte azt is, hogy egy koalícióban igényt tartanának a pénzügyminiszteri posztra, amelyet Merkel eddig kormányaiban a kancellár régi harcostársa és szövetségese Wolfgan Schäuble töltött be. Úgy tűnik, hogy az FDP végül eléri ezt a követelését.

A Zöldek kezelhetőbbnek tűnnek: szigorítanák a károsanyag-kibocsátási korlátozásokat és előrehoznák a belsőégésű motorok kiszorítását a közlekedésből. Ezek az elképzelések messze vannak a CDU/CSU és az FDP víziójától, de a Zöldeknek van egy adujuk. Gond nélkül felállhatnak a koalíciós tárgyalóasztaltól, mert ők veszíthetik ezzel a legkevesebbet. Még nőhet is támogatottságuk, ha következetesen ragaszkodnak az elveikhez.

Nem szabad lebecsülni, de...

Merkel nagy politikai machinátor, az elmúlt években megtanulhattuk, hogy nem szabad lebecsülni képességeit - hangsúlyozza az FT publicistája. Ugyanakkor a CDU/CSU hanyatlása szerinte azt bizonyítja, hogy a kancellár túl van politikai pályafutása zenitjén. Helyzete bizonytalanná vált: a koalíciós tárgyalások vagy a felállt koalíció összeomolhat, és a CDU/CSU fellázadhat ellene.

Münchau várakozása szerint a mostani választások nyomán kialakult helyzetben Németország befelé forduló társadalom lesz. Nagy csaták kezdődnek a nagyobb pártok között és az AfD-vel szembeni konfrontáció évei jönnek. Kiderül, hogy tévedett aki az elmúlt években azt hitte, hogy Németország vezető szerepet játszhat a nemzetközi politikában.

Bajok a láthatáron

A belpolitikában fordulat várható. Lekerülnek a napirendről a gazdasági reformok, miközben a vállalatok alultőkésítettek és lemaradásban vannak a digitális gazdaság vívmányainak alkalmazásában. Az ország vezetőinek fogalmuk sincs arról, mit kezdjenek azoknak a bevándorlóknak a tömegeivel, akiket Merkel 2015-ben beengedett az országba.

A jó hír az, hogy az új kormány keményebb lehet az autóiparral szemben, amely rászorul némi megrendszabályozásra.

A lényeg azonban az, hogy Merkelnek nem volt igazán tartalékterve arra a helyzetre, amelybe a választások nyomán került. Így aztán ő is, országa és Európa is nehéz évek elé néz. Münchau szerint Angela Merkel csatlakozott azokhoz a politikusokhoz - nagyon hosszú a listájuk -, akik kihagyták az ideális pillanatot, amikor a csúcson távozhattak volna.

(A nyitókép forrása: Reuters)