A 2017-ben útjára indított Startup World Cup egy globális konferencia és versenysorozat, amely a legjobb startupokat, kockázatitőke-társaságokat, és vállalkozókat hozza össze egy platformra. Évente több mint 100 regionális startup versenyt rendeznek a hat kontinensen, idén szeptemberben Budapesten is tartottak megmérettetést a Pozi.io szervezésében. Végül október negyedikén, hol máshol, mint San Franciscóban, a Szilícium-völgy szívében tartották meg egy nagyszabású gála keretében a globális döntőt, ahol az EartGrid nyerte a fődíjat és a vele járó egymillió dollárt.

Előzetesen ők nyerték a helyi regionális versenyt is tizenhat döntős részvételével, amelyet a Pegasus Tech Ventures globális kockázatitőke-társaság szervezett. De miért nyert az Earthgrid a globális döntőben?

Kapcsolódó

De mi a plazma?

A vállalat plazmafúró technológiával alagútfúró robotokat fejleszt földalatti távvezeték-hálózatok és közműalagutak kiépítéséhez, amellyel sok időt és energiát takarít meg. De mi is az a plazma? Röviden négy halmazállapotról beszélhetünk: szilárd, folyékony, gáz, és a plazma. A látható univerzum anyagának 99%-a utóbbi halmazállapotban található. Esetünkben az alkalmazása során az anyagot felhevítik nagyon magas hőmérsékletre, így gyorsan áthatol a kőzetrétegeken hősokkot indukálva.

Gigantikus vízió

Az EarthGrid már tavaly ősszel körülbelül 3,3 millió dollárt gyűjtött össze a Netcapital finanszírozási portál platformján egy 30 millió dolláros finanszírozási kör részeként. A vállalat célja, hogy forradalmasítja az Egyesült Államok hálózati infrastruktúráját, hiszen a startup abból indult ki, hogy a városi és területi hálózat sok esetben elavult és érzékeny az időjárási eseményekre, ráadásul a fenntartató energia iránti igényünket sem tudja hatékonyan szolgálni.

Alapvetően a cég a megújuló energiatermelésre fókuszáló projektek számára kívánja a technológiáját hasznosítani, ugyanis folyamatosan fejleszteni kell az infrastruktúrát, hiszen a meglévő állomány nem tudja tartani a lépést a fenntartható megoldásokkal. Így például előfordul, hogy egy napelemfarm kapacitását visszafogják, mert az elavult és túlterhelt infrastruktúra nem képes továbbítani a termelési volument, vagyis sokszor a már meglévő hálózat a gátja a progresszív, környezettudatos beruházásoknak.

Összességében a vállalat célja az egész USA-n átívelő földalatti alagúthálózat fejlesztése plazmafúró robotok segítségével, amely tiszta energiát és nagy sebességű szélessávú hálózatot továbbít. A hálózati infrastruktúra kapacitásának bővítése és biztonságának fokozása mellett a meghatározó infrastruktúrát – légvezetékek – is levinnék a föld alá, hogy elkerüljék a természeti katasztrófák – erdőtűz, hurrikán – negatív hatásait. Hosszú távon az a vízió, hogy felszámolják a fosszilis tüzelőanyagok használatát, elérjék a 100 százalékban megújuló energia alkalmazását, és olyan korszerű infrastruktúrát építsenek ki, amely elősegíti többek között a nagy sebességű internet, a tiszta víz, a szennyvíz, és egyéb árutípusok szállítását.

A nagyságrendeket jól mutatja Amerikában Joe Biden elnök korábban elindított 2000 milliárd dolláros infrastrukturális és munkahelyteremtő csomagja, amely 20 ezer mérföldnyi utat építene újjá, az ország 10 gazdaságilag legjelentősebb hídját felújítaná és a vízellátást szennyező ólomcsöveket megszüntetné. Mindez irdatlan mennyiségű energiát kíván, amely az új megoldásokkal már sokkal zöldebb színben tűnhetne fel.

plazmafúró gép - Earthgrid Linkedin-oldal Kép: Economx
Kép: Earthgrid / Linkedin

Régi-új technológia

Helming, az EartGrid alapítója és vezérigazgatója korábban elmondta, hogy már 1972-ben a Los Alamos Tudományos Laboratórium kifejlesztettek egy technológiát, amelyek óránként 30 hüvelyk sebességgel volt képes megolvasztani a gránitot. Bár a próba eredményesnek bizonyult, a drága villamosenergia-költségek és az állami finanszírozási megszorítások miatt az ötlet a kukában landolt. Most a szabadalmaztatott technológia (PES – Plasma Excavation System) ennek alapján működik, vagyis a giroszkópos navigációval távirányított plazmafúró robot naponta egy kilométert tud fúrni párologtatással és spallációval akár 27 ezer fokra is felhevítve, miközben hátra nyomja a sziklatörmeléket.

A cég elmondása szerint az EarthGrid akár méterenként 500 dollár, vagyis kilométerenként 500 ezer dollárnyi – átlagosan 90–98 százalékos – megtakarítást képes elérni a versenytársaihoz képest, miközben sokszor hatékonyabb a jelenlegi technológiát alkalmazó alagútfúróknál. Még a leggyorsabb, kemény kőzetek feltárására szakosodott gépeket is megelőzve – így a dupla pajzsos alagútfúró gépeket, amelyek maximálisan napi 100 métert tesznek meg – Helming plazmafúró robotja akár napi 1000 métert is képes legyűrni.

Ráadásul a működési és a munkaerő-költségek is csökkennek, hiszen a robotika kevesebb dolgozót jelent. Emellett a plazma alkalmazása kiküszöböli a fúrószárak és vágófejek napi többszöri cseréjének szükségességét, továbbá ez a technika nem használ mérgező fúrási vegyszereket ezzel is csökkentve a környezeti hatásokat. Valamint a kevesebb anyaghasználat kevesebb hulladékköltséget jelent, illetve a felhalmozódó szikladarabok készenléti állapotban értékesíthetők az útépítő cégeknek.

Lassan indulhatnak az első projektek is, hiszen tavaly már tárgyalásokat folytattak az izlandi hatóságokkal is, hogy Vestmannaeyjarban az alagutakat plazmavágó technológiával állítsák elő. „Akár százszor gyorsabbak lehetünk, mint a hagyományos alagútépítők, és 20-90 százalékkal olcsóbbak is, mert a technológiánk többnyire az elektromosságra épül” – mondta tavaly ősszel Troy Helming a megbeszélések kapcsán.

Az első három fúrógépet idénre ígérték, illetve úgy kalkulálnak, hogy nagyobb mennyiségben 2025-től kezdődhet a gyártási folyamat. Nagyjából 2-3 méter széles alagúttal számolnak, ahol elektromos vezetékek, optikai kábelek, és vízvezetékek is futhatnak, sőt, akár csomagküldésre is alkalmasak lehetnek az alagutak.

De ne felejtsük el az alkalmazás hatalmas költségét sem! Figyelembe véve az energiafogyasztást, a robotok működéséhez 6-15 megawattra lenne szükség a két és fél méter széles, közművekre méretezett alagutak előállításához. „Annak ellenére, hogy sok energiát használunk az adott pillanatban, mivel sokkal gyorsabbak vagyunk, ezért az áramfogyasztás kiegyenlítődik. Ha figyelembe vesszük, hogy egy másik vállalat mennyi energiát költene egy alagútra kisebb lépésekben hosszabb időn keresztül, akkor láthatjuk, hogy kevesebb energiát fogyasztanánk ugyanannak az alagútnak a megépítéséhez” – mondja Helming.