Svájc az amerikai Pénzügyminisztérium féléves jelentésében visszakerült azon országok listájára, amelyet amerikai részről potenciálisan árfolyam-manipulátornak minősíthetnek - számolt be a Reuters. A figyelőlistán jelenleg kilenc országgal együtt szerepel az alpesi ország, Kína számára például előrelépést jelent az, hogy vissza tudott ide kerülni. Az ázsiai országot ugyanis a tavaly féléves jelentésben még devizaárfolyam-manipulátornak bélyegezték.

Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma alapvetően három kritérium alapján vizsgálja a gyanús országokat. Azon országok kerülnek be a gyűjtésbe, amelyeknek nagy az Egyesült Államokkal szembeni kereskedelmi többletük, jelentős a folyó fizetési mérleg többletük vagy mesterségesen gyengítik devizájukat kereskedelmi előnyök megszerzése érdekében. Ha mind a három kritérium teljesül, akkor az adott ország deviza-manipulátorrá válik.

Kapcsolódó

A jelentős kereskedelmi többletet az jelenti, ha az értéke eléri egy 12 hónapos periódusban a 20 milliárd dollárt, azaz az amerikai GDP 0,1 százalékát. A jelentős folyó fizetési mérleggel rendelkező országok azok, amelyeknél ez a többlet eléri a GDP-jük 2 százalékát. Ezek az országok felelősek egyébként globálisan a folyó fizetési mérlegtöbbletek 90 százalékáért. Ha egy országban rendszeresen devizapiaci intervenciót hajtanak végre a saját deviza gyengítése érdekében, az év 12 hónapjából hatban történik ilyen akció és ennek értéke eléri a GDP 2 százalékát, akkor pedig a mesterséges devizagyengítés feltétele teljesül.

A legalább két feltételnek megfelelő figyelőlistán ezúttal tíz ország szerepel, Kína, Japán, Németország, Dél-Korea, Olaszország, Írország, Svájc, Malajzia, Szingapúr és Vietnám. Svájc korábban, 2016 októbere és 2018 októbere között már szerepelt a listán, majd tavaly tavasszal lekerült onnan. Akkor a folyó fizetési mérleg többlet és a devizapiaci intervenciók miatt voltak figyelőlistán.

A mostani helyzetet az teszi még érdekesebbé, hogy az Egyesült Államokkal szembeni kereskedelmi többlet és a folyó fizetési mérleg többlet is átlépte a kritikus értéke. Előbbi 21,2 milliárd dollár volt a tavaly június végéig tartó 12 hónapos periódusban, utóbbi a GDP 10,7 százalékát tette ki. Az amerikaiak jelentése szerint Svájcnak ahhoz, hogy csökkentse hatalmas kereskedelmi és fizetési mérleg többletét, alkalmazkodóbb fiskális politikát kéne folytatnia és óvakodnia kellene devizája árfolyamának manipulálásától, hogy ne gátolja a mérlegek alkalmazkodását és hogy ne tegyen szert igazságtalan versenyelőnyre.

A svájci nemzetközi pénzügyekért felelős államtitkárság (SIF) a swissinfo.ch tudósítása szerint hangsúlyozta, hogy nem alkalmaznak semmilyen manipulációt annak érdekében, hogy gátolják a mérlegek alkalmazkodását, vagy azért, hogy tisztességtelen versenyelőnyre tegyenek szert. Az amerikai Pénzügyminisztérium eközben szorosan figyelemmel kíséri jelentése szerint a Svájci Nemzeti Bank (SNB) devizapiaci tranzakcióit - írja jelentésük.

Az SNB korábban többször is túlértékeltnek nevezte az ország fizetőeszközét. Jóllehet ők nem publikálnak adatokat devizapiaci beavatkozásaikról, az amerikaiak becslése szerint a 2019 júniusával záruló 12 hónapos időszakban annak értéke elérte az ország GDP-jének fél százalékát. Ráadásul szerintük a beavatkozások intenzitása azóta jelentősen emelkedett, miközben a frank értéke nőtt az euróval és a dollárral szemben is. Az amerikai Pénzügyminisztérium ezért arra kéri a svájci hatóságokat, hogy gyakrabban tegyenek közzé adatokat a devizapiaci intervenciók mértékéről.

Ha egy országot árfolyam-manipulátornak bélyegeznek, az sem jelenti egyébként a világvégét. Ekkor ugyanis mindössze annyit történik, hogy az amerikai fél tárgyalásokat kezdeményez arra vonatkozóan, hogyan szeretné az adott ország megszüntetni azt a helyzetet, amely tisztességtelen versenyelőnyhöz juttatja. Kína esetében például a címke semmit sem változtatott az akkori helyzeten, hiszen a kereskedelmi háborús intézkedések miatt a felek már amúgy is tárgyalásban álltak egymással a kérdésben.

A frank rekordszintre emelkedett az dollárral szemben a jelentés nyilvánosságra kerülését követően. Ráadásul a Reuters összefoglalója szerint otthon is nyomás alá került a svájci jegybank, monetáris politikájának egyik másik lába, az extra alacsony, negatív szinten tartózkodó alapkamat káros hatásait ugyanis egyre inkább érezni az országban. Nem csak a svájci bankok, de a jobb- és baloldali politikusok is egyre gyakrabban kérdőjelezik meg a negatív kamatok pozitív hatásait, amelyek szerintük kisebbek annál, mint amekkora károkat okoz a megtakarítóknak és a bankoknak. Az SNB az amerikai bejelentés után közleményben bizonygatta, hogy devizapiaci beavatkozásai kizárólag monetáris politikai célzatúak, s nem tisztességtelen kereskedelmi előnyök elérése érdekében hajtják végre azokat.