Bár a konszenzus szerint az SNB júniusban változatlanul hagyja az irányadó kamatlábat, a központi bank mindenkit meglepett azzal, hogy 50 bázisponttal emelte a kamatlábat – jelentette be a jegybank.

Az irányadó kamatláb így -0,75ról -0,25 százalékra emelkedett. A sajtóközlemény szerint a kamatemelés célja az inflációs nyomás ellensúlyozása, mivel a svájci infláció májusban elérte a 2,9 százalékot, ami 2008 nyara óta a legmagasabb szint, és magasabb, mint az SNB célkitűzése, amely szerint az infláció 0 és 2 között kell álljon. A defláció elleni küzdelem évei után az infláció most túl magas, és az SNB úgy döntött, hogy gyorsan cselekszik.

A monetáris politika gyors változása a devizapiaci helyzettel is magyarázható – mondta a kamatdöntésről Charlotte de Montpellier, az ING közgazdásza.

Míg a svájci frankot az SNB éveken keresztül túlértékeltnek tartotta, ami az inflációt lefelé nyomta, addig az SNB most úgy véli, hogy a frank túlértékeltsége már megszűnt. Azzal, hogy az SNB az Európai Központi Bank előtt kamatemelés mellett döntött, azt jelzi, hogy a svájci frank felértékelődése már nem jelent számukra problémát. Éppen ellenkezőleg, elfogadható, mert a svájci frank felértékelődése lehetővé teszi, hogy Svájcban az infláció mérsékeltebb maradjon, mint a szomszédos országokban.

Figyelemre méltó, hogy Thomas Jordan, az SNB igazgatótanácsának elnöke jelezte, hogy az SNB kész beavatkozni a devizapiacon, ha a helyzet úgy kívánja, mind devizavásárlással, ahogy azt az SNB évek óta teszi, mind pedig eladással, ha a svájci frank túl nagymértékű gyengülése esetén – emelte ki az elemző.

A szeptemberi ülés nyitottabb lesz

Az ING véleménye szerint a mai döntés azt jelzi, hogy az SNB hajlandó az élre állni. Míg az EKB a múlt héten bejelentette, hogy júliusban 25 bázisponttal, szeptemberben pedig 25 vagy 50 bázisponttal emeli a kamatokat, az SNB nem akart a szeptember 22-i üléséig várni azzal, hogy emeljen, és ne kelljen felzárkóznia az EKB 75 bázispontos kamatemeléséhez.

A mostani kamatemelés tehát azt jelenti, hogy később nem kell nagyobb kamatemelésekkel sietnie. Ez mozgásteret ad az SNB-nek, hogy az adatok alakulásától, valamint a világgazdasági és geopolitikai helyzettől függően döntsön arról, hogy mit tesz szeptemberben.

A mai kamatemelést követően a szeptemberi ülés tehát nyitottabbá válik.

Az SNB felfelé módosította inflációs előrejelzését, amely most -0,25 százalékos irányadó kamatlábat feltételez. Most 2022-re átlagosan 2,8 százalékos, 2023-ra 1,9 százalékos, 2024-re 1,6 százalékos, 2024 első negyedévére pedig 2,1 százalékos inflációt vár.

Az SNB ezek alapján úgy véli, hogy az inflációs nyomás megmarad, de 2023-ban és 2024-ben a 2 százalékos szint alá csökken.