A jelenlegi piaci bizonytalanság a svájci döntéshozóknak, illetve a jegybanknak is alaposan feladja a leckét, hiszen - szinte egyedüli menekülődevizaként az utóbbi időben hihetetlen mértékben erősödik az alpesi deviza árfolyama: az elmúlt két évben 16 százalékot erősödött az euróval és a dollárral szemben e szerepnek köszönhetően. Ezt viszont a svájci exportcégek megszenvedik, hiszen az erős deviza már eddig is megtizedelte a vállalatok eredményét.

A "jegybanki pénznyomdákkal" szembeni védekezés jegyében az USA után - ahol márciusban Utah állam, az első amerikai államként hivatalos fizetőeszközként bevezette az arany és ezüst érmék használatát, és hasonló indítványt vitattak meg még Montanaban, Missouriban, Coloradóban, Idahóban és Indianában - most Svájcban is feléledt az aranystandard iránti "vonzalom", amelyet az alpesi országban - talán nem meglepő módon - egy szélső jobboldali párt vetett fel legutóbb. Az indítványt "egészséges valuta" elnevezéssel a Svájci Emberek Pártja (SVP) jegyzi.

Népszavazás is lehet

A MarketWatch szerint a svájci parlament az "arany frank" - a hivatalos fizetőeszköz melletti párhuzamosan használt valuta - létrehozásának lehetőségét várhatóan az év második felében meg is vitatja, de e szélsőséges javaslat szélesebb körű társadalmi vita tárgyát is képezheti: népszavazás 2012 közepén lehet, amennyiben a parlament elveti az indítványt - leglábbis ezt reméli az SVP.

A javaslattal kapcsolatban Gebhard Kirchgaessner, a St. Gallen egyetem közgazdász professzora úgy vélekedett: meglehet, hogy némi vitát generál majd a felvetés és a párhuzamos valuta elfogadása miatt is kialakulhat némi nyomás, de ennek nem lenne valós hatása a gazdaságra, hiszen nehéz azt elképzelni, hogy emberek tömegével kezdenék el használni ezt a fizetőeszközt.

Kínának sincs sokkal több

Svájc 2000-ben, az utolsók között hagyott fel valutája aranyhoz való kötésével, azaz az aranystandarddal. Az alpesi ország viszont még mindig elég magas összeget tart a nemesfémben: az ország 7,7 milliós lakossága 1040 tonna aranyat birtokol, amelynek értéke 46 milliárd dollárt tesz ki, ami közel annyi, mint a Kína tulajdonában lévő mennyiség - a World Gold Council adatai szerint. Ezzel a 7. a listán, amelyet egyébként az USA vezet.

Az egy főre eső aranytartalékok tekintetében pedig messze vezeti a listát, valamivel 6000 dollár feletti értékkel. Ez közel kétszerese a második helyezett Libanonnak (3000 dollár feletti összeg), illetve közel hatszorosa az amerikai 1000 dolláros egy főre eső aranytartalék értékének az The Economist összeállítása alapján.

Az arany iránti lelkesedést az erre esküsző befektetők körében az fűti, hogy a nemesfém ára az elmúlt évtizedben több mint négyszeresére nőtt - amelyben Kína megnövekedett kereskete is jócskán szerepet játszik - és jelenleg 1500 dollár felett áll unciánként. Sőt az utóbbi időben arról is lehetett hallani, hogy az árfolyam unciánként az év végére akár a 2000 dollárt is elérheti.