Arra kéri a svájci kormány az ottani parlamentet, hogy amilyen gyorsan csak lehet, adjon zöld utat Svájc második támogatási programjának. Erről döntött augusztus 11-én a svájci kormány (Szövetségi Tanács).

A svájci külügyminisztérium közleménye szerint ismét 1,3 milliárd frankos támogatást nyújtana az alpesi ország, amiből 1047 millió frank jut az eredeti célok finanszírozására, vagyis a gazdasági és szociális különbségek csökkentésére, 190 millió frank pedig az illegális migráció elleni küzdelemre - írja a Szabad Európa, amely azt is hozzáteszi, hogy az utóbbi összegre nem csak a 13 új, hanem a régi tagállamok szervezetei is pályázhatnak. A fennmaradó 65 millió frank adminisztrációra megy el.

A Norvég alaphoz hasonló támogatás

Az EU-s kohéziós programokhoz és a Norvég alaphoz hasonlóan Svájc is támogatja a 2004 után csatlakozott 13 uniós tagállamot, köztük Magyarországot is abban, hogy csökkenjenek a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek a régi és az új tagállamok között, azért cserébe, hogy Svájc, Norvégiához, Izlandhoz és Liechtensteinhez hasonlóan egyre nagyobb arányban férjen hozzá az uniós közös piachoz.

Az első program 2012–2015 között zajlott. Magyarország a Svájci-Magyar Civil és Ösztöndíj Alapból 131 millió frankot, mai árfolyamon 39 milliárd forintot kapott. A Svájci-Magyar Civil és Ösztöndíj Alap által támogatott 102 projekt közül 67-et a szociális szolgáltatások területén valósítottak meg, különös tekintettel a romák társadalmi integrációjára, 35 projekt pedig a környezetvédelmi kihívásokra keresett választ.

A pályázati rendszert az Ökotárs Alapítvány és partnerei: az Autonómia Alapítvány, a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány (DemNet) és a Kárpátok Alapítvány – Magyarország működtették a felhívás meghirdetésétől és a pályázatok fogadásától kezdve a szerződéskötésen keresztül a támogatott projektek elszámolásáig és ellenőrzéséig bezárólag. A Norvég Alaphoz hasonlóan a svájci támogatási program is közvetlenül támogatja a pályázókat, így nem a tagállam kormánya dönti el, hogy ki kaphat a pénzből. Miután kiderült, hogy a Norvég Alap 77 milliárd forintos forrásait Magyarország elvesztette, a civil szervezetek számára a svájci támogatás szerepe felértékelődött - írja a Szabad Európa. 

Miért lett olyan sürgős?

A portál megjegyzi, hogy bár a svájci parlament már 2019 decemberében elfogadta a második program elindítását, a döntés végrehajtását blokkolták egy, az EU-val fennálló nézeteltérés miatt. Az EU ugyanis 2019. július 1-től megtiltotta az uniós befektetési vállalkozások számára, hogy svájci tőzsdéken kereskedjenek. A civileknek járó támogatások felfüggesztése miatt az EU azzal is befenyegette Svájcot, hogy nem vehet részt a 2021-27-es időszakra vonatkozó uniós, 95 milliárd eurós kutatási és innovációs keretprogramban.

Sajtóhírek szerint ez áll a svájci kormány azon döntése mögött, hogy a program elfogadását felgyorsítsák és sürgősségi eljárás keretében már ősszel megkaphassa a parlament támogatását a program.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium korábbi közlése szerint a Magyarországnak járó támogatásokról idén év elején kezdődtek a tárgyalások a Svájci Államszövetséggel. A Szabad Európa szerint eddig annyi ismert, hogy a program a Svájci-Magyar Együttműködési Program nevet fogja viselni és várhatóan 30 milliárd forintos keretösszeget fog tartalmazni. A nagy kérdés, hogy a ezúttal sikerül-e a feleknek a támogatásokat koordináló civil szervezetek ügyében megegyezni, vagy ez a pénz is a Norvég alap sorsára jut.