Megújította nyolc kelet-közép-európai országból érkező vendégmunkásokra vonatkozó foglalkoztatási korlátozásait a svájci kormány, mivel úgy látja, hogy az Európai Unió szegény keleti régiójából túl sokan akarnak szerencsét próbálni a dúsgazdag alpesi országban. A kiadható munkavállalási engedélyek számának plafonjára vonatkozó rendelkezés májustól további 12 hónapig marad érvényben. A berni kormány az is jelezte, hogy további 17 EU-tagország munkavállalási kvótáit is meghosszabbíthatja júniustól. A döntéssel az a gond, hogy Svájc 1999-ben szerződést kötött az EU-val a közösség szabad munkavállalásra vonatkozó szabályainak átvételéről. Az Európai Bizottság szerint a bejelentett intézkedésekkel megszegi az ebben tett ígéretét.

Bern azonban arra hivatkozik, hogy - igen előrelátóan - biztonsági kiegészítést illesztettek be ebbe a megállapodásba, amely lehetővé teszi számára, hogy ha az - egyebek mellett Lengyelországból, Magyarországból vagy Szlovákiából érkező - vendégmunkások beáramlása meghalad egy bizonyos szintet, akkor ellenintézkedéseket tegyen. A kormány úgy látja, hogy biztonsági beavatkozás elfogadhatóbbá teszi a bevándorlást a svájci társadalomnak és a korlátozások összhangban vannak az ország munkaerőigényével is.

Nincs mazsolázás!

Brüsszel azonban több szólamban támadja az intézkedést. Catherine Ashton az EU kül- és belbiztonság-politikai főképviselője azt mondta, hogy a lépéssel Svájc és az EU elveszti a szabad munkavállalásból származó előnyöket, pedig ez mindkét fél polgárai számara hasznos. Michael Mann, az EU külügyi szóvivője az uniós tagállamok eltérő kezelését helytelenítette. Emlékeztetett arra az uniós alapelvre, amely szerint a közösség országait nem lehet megkülönböztetni egymástól.

Az EU végül azt is hangsúlyozza, hogy Svájc nem mazsolázhat a közösséggel szemben vállalt kötelezettségei között, nem döntheti el, melyiket tartja be, és melyiket nem. Ugyanakkor a BBC helyi tudósítója felhívja a figyelmet arra, hogy már az eurózóna válsága előtt megugrott a Svájcba érkező vendégmunkások száma, és a küldő országok közt ott volt Németország és Franciaország is, nem beszélve Spanyolországról, Olaszországról és Portugáliáról. A berni kormányra jobboldalról a Néppárt, baloldalról a Zöld Párt gyakorol nyomást a bevándorlás "fenntartható" szintéjének biztosítása érdekében.