Sokan úgy vélik, szaván foghatják Anders Tegnellt, a híres karanténmentes svéd koronavírus-járványkezelés atyját, aki tavasszal azt mondta, hogy mielőtt elverik a port az általa szorgalmazott módszeren, várjuk meg az őszt, lássuk melyik megoldás, milyen eredményt hoz.

Hozzátette még, hogy fél év alatt Svédországban jóval magasabb lesz a társadalom természetes immunitása a koronavírussal szemben, ezért alacsony lehet az új fertőzések száma. Eljött az ősz, és Tegnell, akire sokan járványügyi guruként tekintenek, és akadt, aki a karjára tetováltatta az arcát (alábbi képünkön), kellemetlen helyzetbe került - derül ki a Financial Times cikkéből.

Kapcsolódó

Svédországban novemberben Európában a leggyorsabban terjedt a járvány, Stockholmban minden ötödik teszt pozitív, ami arra utal, hogy a vírus elterjedtebb, mint amit a hivatalos adatok tükröznek. A kórházba kerülők száma kilencnaponta megkétszereződik, az egymillió lakosra jutó napi fertőzések száma meghaladta a 300-at, ami megközelíti a rossz járványkezeléséről elhíresült Egyesült Királyság adatát és messze elmarad a többi észak-európai ország mutatójától. Tegnell azzal védekezik, hogy a svéd kórházak sürgősségi osztályainak kapacitása még mindig 75-80 százalékban kihasználatlan.

AFP

Fogalmuk sincs

Mások nem ilyen megértőek. A svéd járványkezelési stratégia drámai kudarcnak bizonyult eddig - mondja Lena Einhorn svéd virológus, Tegnell ismert bírálója. A napokban négyszer több fertőzés volt Svédországban, mint Finnországban és háromszor több, mint Norvégiában. Arról volt szó, hogy a szomszédok ősszel rosszabbul fognak állni, mert nem alakul ki náluk a társasdalom átfertőzöttsége, nyájimmunitása - mondja a szakértő, és az ebben foglalt burtkolt értékelést még a svéd járványügyi hatóság is kénytelen volt elismerni.

Persze a svéd modell híveinek erre is lehet egy válaszuk. Vannak ugyanis Európában olyan országok, amelyeket erősen megtépázott a járvány tavasszal, nagy lezárásukkal lettek úrrá a helyzeten, ám most ismét durván lecsapott rájuk a járvány, és újra karanténozásra kényszerülnek. Más szóval egyáltalán nem jártak jobban a kemény beavatkozással - mondja Sara Byfors egészségügyi szakértő, hozzátéve, hogy a szakembereknek halvány fogalmuk sincs arról, mi magyarázza mindezt.

Misztérium

Tegnell a brit üzleti lapnak azt mondta, hogy számára is nagy talány ki válik immunissá a koronavírussal szemben és ki nem. Emellett úgy véli, hogy a járvány elleni harc inkább egy sok hónapon, éveken át tartó háború, és az fontos, hogy hosszú távon hatásos stratégiát alakítsunk ki vele szemben.

Svédországban annyit változtattak a módszeren, hogy külön-külön helyi ajánlásokat adnak ki a tartományokban a viselkedési szabályokra vonatkozóan, például van, ahol az üzletek és a tömegközlekedés elkerülését javasolják. Byfors szerint nem adják fel az a nemzeti hagyományt, hogy kötelezettségek előírása helyett önkéntes szabálykövetést kérnek az emberektől. Azért ez sem ennyire egyértelműn. Fredrik Sund, az uppsalai egyetemi kórház fertőző osztályának vezetője azt javasolta, hogy az uppsalai régióban fontolják meg a karantén bevezetését.

Mindenki tudja a frankót

A svéd modell bírálói nem számítanak gyökeres változásra. Szerintük a közegészségügyi szakembergárda, amely elkötelezte magát a Tegnell-féle módszer, azaz a természetes immunitás mielőbbi kialakítása mellett, makacsul ragaszkondi fog a véleményéhez. Nem fogadják el, hogy hibáztak, aminek nagy ára van: a több mint 6000 koronavírus-áldozattal Svédország Belgium, Spanyolország, az Egyesült Királyság és Franciaország mögött a ötödik legtöbb halálos áldozatot elszenvedő ország. Tegyük hozzá, hogy aki a karantén hatásosságában hisz, azt sem lehet meggyőzni arról, hogy téved, akkor sem, ha az eredmény nem egyértelműen jobb a svédekénél.