Ugyan a kormányfő üdvözölte a jelentést, amely szerinte fontos hozzájárulás a hosszabb távú gazdasági kilátásokról szóló vitákhoz, amelyet Svédország az EU tavalyi elnöksége alatt szorgalmazott, megismételte, hogy a skandináv ország régóta ellenzi a közös adósság kibocsátását.
Kristersson egy stockholmi interjúban azt mondta, hogy véleménye szerint az európai jelentések nagyrésze általában abban merül ki, hogy sok hitelt kell közösen felvennie a tagországoknak, hogy valamit csinálni tudjanak. Ebben a kérdésben azonban másokkal együtt szkeptikusak. Szerinte ha valamit egy ország el akar érni, az nem végződhet azzal, hogy a végén csak még több adósságot kell felvennie.
A Bloomberg emlékeztet rá, hogy Draghi a múlt heti jelentésében sürgette az EU-t, hogy eszközöljön évente akár 800 milliárd euró többletberuházást és vállaljon kötelezettséget közös kötvények értékesítésére, hogy a blokk fel tudja venni a versenyt Kínával és az Egyesült Államokkal szemben.
Az EKB korábbi elnöke a jelentésben arra is kitér, hogy szerinte csökkenteni kellene vállalatokra nehezedő szabályozási terheket, és a fúziók vizsgálatakor figyelembe kellene venni az innovációra gyakorolt hatásokat, ami további konszolidációra adhat lehetőséget az olyan ágazatokban, mint például a távközlés.
Új korszak kezdete az EU-ban? Draghi mesterterve: újabb közös hitel, 800 milliárd euró
Európa versenyképessége a tét és ehhez radikális lépésekre van szükség – ez a fő üzenete Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke által készített jelentésnek, ami meghatározhatja az EU következő 5 éves ciklusát. Legalább 750-800 milliárd eurónyi befektetésre van szükség ahhoz, hogy Európa utolérje az Egyesült Államokat és Kínát.Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább.