A vasárnapi magyarországi választásoknak mindenképpen jelentős hatásuk lesz Európa egészére is - véli Josef Janning, a European Council on Foreign Relations kutatóintézet berlini irodájának vezetője. A Fidesz meggyőző fölényű győzelme megerősítené a visegrádi országok kormányainak vétózási képességet az EU-n belül.
A jelenlegi budapesti és varsói vezetés elkötelezte magát a "több Európát", azaz az integráció erősítését szorgalmazó törekvésekkel szembeni fellépésre, és a közeljövőben - a szlovákiai kormányválság és az euroszkeptikus Milos Zeman cseh elnök újraválasztása miatt - ez a politikájuk gyengébb ellenállásba ütközhet a v4-en belül.
Bővítené
Ha Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke győz, akkor a külpolitikai szakértő szerint vélhetően bővíteni próbálja majd ezt az országcsoportot. Az ősi román-magyar ellentét ellenére nyithat Románia felé, amelynek szociáldemokrata kormánya gyengíteni akarja a korrupcióellenes törvényeket, ami nem tetszik az EU-nak. Ez ügyben kínálhat segítséget a magyar vezetés.
Ausztriával a bécsi kormánykoalíció mélyen euroszkeptikus álláspontjára és kemény bevándorlóellenességére alapozva próbálhat informális szövetséget építeni. Emellett mindkét Magyarországgal szomszédos állam kormánya nyitott lehet arra, hogy a v4-ekkel közösen szembe menjen az európai integráció erősítésével, amely elkerülhetetlenül csökkentené a nemzeti szuverenitásukat.
A nép szava
Orbán Viktor és Jaroszlav Kaczynski, a lengyel kormánypárt vezetője, az ország valós ura egy húron pendül a demokrácia sajátos értelmezésében. Eszerint választásokon hatalomra került többség mindent visz, nincs szükség a "népakarat" ezen megnyilvánulását ellensúlyozó, bonyolult intézményrendszerre. Ezen az elven ellenzik az uniós integráció erősítését - ha a magyar kormányfő győz, felpörgetheti a szövetségépítést e cél elérése érdekében.
Ugyanakkor ezt úgy kell megtennie, hogy országa sajátos ellentmondással küszködik. Miközben erős strukturális, gazdasági kapcsolatok kötik az EU-hoz, lakóinak személyes integrációja, azaz más európai országok lakóval való kapcsolata gyenge.
Emellett egyoldalú viszonyban van a v4-eken kívüli európai országokkal. A magyar tisztviselők és stratégák ugyan a régión kívül országuk német és brit kapcsolatait is fontosnak tartják, ám ezeket nem igazán érdeklik a magyarok, ráadásul a britek éppen távozóban vannak az EU-ból.
Helyi játékos
A szakértő összességében úgy látja, hogy Magyarország egy régiós hálózatépítő állam, erős kapcsolatokkal a szomszédaival, de ezen túl gyenge a befolyása. Ezen a körön belül próbálhat meg olyan szövetséget szervezni, amely rábírhatja Németországot, hogy figyelembe vegye a szempontjait.
Ha a helyi bürokraták és politikai stratégák véleménye tükrözi a politikai osztály véleményét, akkor Magyarország a legtöbb uniós tagországnál jobban idegenkedik az európai integrációtól. Ezek a szakértők inkább nemzeti szintén kezelnék a tagállamok külügyeit, mint közösen vagy kisebb országcsoportonként egyeztetve.
Az erős integráció társadalmi támogatottsága is kicsi: az emberek "általában" EU-pártiak, de jobban elfogadják az euró bevezetését, mint a közös kül- és biztonságpolitikát. Az agytrösztök tagjai támogatják a gazdasági, környezetvédelmi és védelmi együttműködést is.
Nem harap
Magyarország várhatóan továbbra is az EU gyengítésére törekszik majd, igyekszik elkerülni, hogy az unió beleszóljon a tagállamok önálló politizálásába. Budapestnek az obstrukció marad a leghatásosabb taktikája arra, hogy felhívja magára figyelmet és engedményeket csikarjon ki a többi tagállamtól.
Ezzel egyidejűleg tartózkodni fog attól, hogy beleharapjon a kézbe, amely eteti. Főként ha a pénzügyi támogatásokról van szó. A külügyi szakértő ezért úgy véli, hogy ha a közös költségvetés nettó befizető országai és a reformokat támogató államok erős koalíciót alkotnak, akkor tesztelhetik a visegrádi csoport erejét.
Orbán Viktor fel fogja adni Brüsszellel szembeni ellenállását, ha arra kényszerítik, hogy válasszon a pénzügyi támogatások és többi ország szándékainak megvétózása között.
A kép forrása: Shutterstock.