Oroszország ukrajnai inváziója megtöri a milliárd dolláros kereskedelmet, amely kiterjed a szibériai örökfagyos gyémántbányákra, a titkos kereskedőházakra Antwerpenben, az indiai poros csiszoló erőművekre és a New York-i csillogó designer ékszerüzletekre.
Az orosz bányászati óriás, az Alrosa PJSC (a cég saját weboldala nem érhető el) szállítja a világ nyers drágaköveinek mintegy harmadát, és a vállalat elleni amerikai szankciók pánikot keltenek az iparágban. A Tiffany & Co. és a Signet Jewelers Ltd. cégek bejelentették, hogy fel akarják függeszteni az orosz gyémántok értékesítését. Mivel Amerikában közeleg az esküvői szezon, kétségbeesett ügynökök kerestek megoldást Indiában, a világ legnagyobb exportőrénél, amely 10-ből kilenc követ vág és csiszol - derül ki a Bloomberg elemzéséből. A világjárvány miatti korlátozások enyhülésével a Signet és más ékszerészek 2,5 millió esküvőt várnak az Egyesült Államokban az idén, ami a legmagasabb szám az elmúlt négy évtizedben.
Az USA gyémántjainak közel felét Indiától szerzi be. Ez teszi Új-Delhit kiemelten érdekeltté a következmények kezelésében és az Ötödik sugárút üzleteinek ellátásában. A fennakadások miatt Észak-Amerika egész területén csökkenhet az ellátás, és ez 2,5 milliárd dollárba, azaz India éves gyémántforgalmának közel 10 százalékába kerülhet ebben a negyedévben.
Az indiai Surat városában, a világ egyik legnagyobb csiszolóközpontjában az elmúlt hetekben elcsendesedtek a gyémántbazárok. A munkások tétlenül ülnek és morognak egy csésze tea mellett. Az új kövek behozatala visszaesett. Az árak csökkentek. Gyakorlatilag mindenkinek ugyanaz a panasza: a szankciók nehéz helyzetbe hozták az exportőröket.
"Általában az utcák zsúfolásig tele vannak vevőkkel és eladókkal" - mondta Manish Jain, egy kereskedő. "A háború kitörése után hirtelen leestek az árak, és most magasra értékelt készleteket tartunk vevők nélkül".
Az amerikai szankciókban szereplő egyik kikötés egyelőre lehetővé teszi az olyan importot, amelyet "jelentősen átalakítottak" egy olyan országban, mint India, bár a törvényhozók a kiskapuk bezárását szorgalmazzák. A csiszolók azonban azt mondják, hogy egyes ügyfelek már visszautasítják az orosz bányászatban kitermelt köveket, mivel konfliktusos gyémántnak minősítik őket.
A gyémántbiznisz (egyik) sötét oldala
Suratban mintegy ötezer polírozóegység található, a több száz munkást foglalkoztatóktól a mindössze maroknyi embert foglalkoztatókig. Mahidharpurában, a legnagyobb bazárban a kereskedők csipesszel és nagyítóval vizsgálják a nyugati ékszerészeknek szánt drágakövek ezreit. Olyan sok a csiszoló, hogy egyesek pamutlepedőket terítenek ki az utcára, és kint végzik a munkájukat.A B. Virani & Co. cégnél, amely olyan ügyfeleknek szállít, mint a Tiffany, az alkalmazottak 10 órás műszakokban dolgoznak egy forgótányérszerű gépnél, amely gyémántokat csiszol. A fizetésük havi 450 dollár körül mozog.
A sok bizonytalanság miatt az indiai kereskedők arra készülnek, hogy minden egyes kő eredetét megjelöljék - az orosz köveket az amerikai helyett a barátságosabb kínai, délkelet-ázsiai vagy egyesült arab emírségekbeli piacokra irányítják át.
India még mindig exportál orosz gyémántokat az Egyesült Államokba, mivel a jelenlegi készletet a szankciók előtt szerezték be. Ez a készlet azonban június első hetére elfogy Vipul Shah, az indiai Gem & Jewellery Export Promotion Council (Drágakő- és Ékszeripari Exportösztönzési Tanács) alelnöke szerint. És bár számos európai ország még nem korlátozta az orosz luxuscikkek behozatalát, a lista ott is bővül. Az Egyesült Királyság bejelentette, hogy a gyémánttól kezdve a kaviárig a csúcskategóriás árucikkeket betiltják vagy súlyosan megadóztatják.
A De Beers, a világ második legnagyobb gyémántszolgáltatója szintén korlátozza a drágakövek mennyiségének növelését. A vállalat már csak a működő kitermeléseit tartja fenn, bányái pedig teljes gőzzel működnek. Kevés esély van arra, hogy 2024 előtt, amikor a dél-afrikai bánya zászlóshajójának bővítése befejeződik, jelentősen megnő a kínálat.
"Nagyon nehéz elképzelni, hogy új termelést indítsunk" - mondta Bruce Cleaver, a De Beers vezérigazgatója egy fokvárosi interjúban.
Shah szerint az orosz gyémántokhoz való hozzáférés elvesztése hosszú távon tönkretenné az iparágat, munkahelyek ezreit veszélyeztetné Indiában, és világszerte jelentős kereskedelmi központokat érintene.
A helyzetet ismerő személyek szerint az Alrosa lemondta az utolsó, áprilisi eladását, és nem valószínű, hogy ebben a hónapban ismét nagy mennyiséget fog értékesíteni. A kis nyersgyémántok ára - az a típus, amely egy jegygyűrűben a szoliter kő köré csoportosul - március eleje óta mintegy 20 százalékkal emelkedett.
"A gyémánt nem olyan, mint az olaj, ahol egy másik ország beugorhat, hogy pótolja a hiányt" - mondta Shah. "Máshol nem jönnek létre új bányák. A függőségünk óriási." A drágakövek és ékszerek India harmadik legnagyobb exportbevételi forrása, a márciusban véget ért pénzügyi évben mintegy 39 milliárd dollárt hozott.
A manhattani gyémántnegyedben a kereskedők szerint az elmúlt hónapokban megtorpant az üzlet. A háború a legújabb csapás a piacra, amelyet az ellátási lánc problémái, a bányák termelésének lassulása és a növekvő infláció ugyancsak rombol.
Avi Davidoff, a Leon Diamond tanácsadója szerint a vásárlók most már rákérdeznek, hogy Oroszországból származnak-e a kövek - bár az érdeklődés még mindig visszafogottabb, mint a "Véres gyémántok" című hollywoodi film megjelenése után, amely az afrikai konfliktusövezetekben bányászott köveket állítja a középpontba.
Az USA szankciói súrlódásokat okoztak Újdelhiben. Miközben a Nyugat nagy része egységesen fellép az orosz agresszió ellen, India, amely Moszkvát szoros politikai és kereskedelmi szövetségesének tekinti, továbbra is importál olajat, fegyvereket és árucikkeket. Ez irritációt - és néha egyenesen dühöt - váltott ki a NATO-szövetségesekből és a washingtoni hatalomgyakorlókból. Ők Narendra Modi miniszterelnök Oroszországgal szembeni finomabb megközelítését egy demokratikus szövetséges árulásának tekintik.
Az orosz kövek - amelyek jellemzően nem nagyobbak néhány milliméternél - és az Afrikában vagy Kanadában bányászott kövek szétválasztásának bonyolult logisztikája kisiklathatja az iparágat, amely mintegy egymillió embert foglalkoztat Suratban.
A kisebb gyárak, amelyek közül néhány már évtizedek óta működik, az elsők lennének, amelyeket a szankciók fennmaradása esetén megszüntetnének. Több egység már megkezdte a munkaidő csökkentését.
"Egy gyakorlott szem talán képes megkülönböztetni a különböző eredetű gyémántokat a színük alapján, de ezt nagyobb léptékben lehetetlen lesz megtenni" - mondta Abhishek Baid, egy harmadik generációs kereskedő.