Oroszország Ukrajna elleni katonai agressziójára a világ sok országa, mindenekelőtt az USA és az EU széleskörű gazdasági szankciókkal reagált. A világtörténelemben nem először látunk ilyet: a napóleoni háború idejében volt már kontinentális zárlat, Nagy-Britannia és az európai kontinens között, Az elmúlt években egy-egy ország ellen léptettek életbe ilyeneket, mint Venezuela, Észak-Korea vagy Irán.

Páratlan méretek

Az Oroszország elleni szankciók annyiban térnek el a korábbiaktól, hogy egy óriási ország ellen irányulnak, a világgazdaság nagyjából felét adó országcsoport vesz részt bennük, és meglehetően kiterjedtek, miközben a legfejlettebb termékeket gyártó ás szolgáltatásokat nyújtó cégek nagy része egyszerűen elhagyta a 145 milliós orosz piacot.

Elrettentés helyett felőrlés

A Bloomberg szerint a szankciók felvetésének célja az volt tavaly év elején, hogy elrettentse Oroszországot a rengeteg áldozatot kínáló és Európában a második világháború óta példátlan lépéstől. Korábban Oroszország tartott is a szankcióktól, szerette volna a meglévők feloldását elérni, mivel fontosnak tartotta a lakosság jólétét.

Ezúttal azonban Putyin mindent egy lapra tett fel, az előző 8 év alapján sejtve, hogy győzelem esetén is fennmarad sok, az ország életét nehezítő korlátozás. Az elrettentés nem valósult meg, így a cél Oroszország gazdasági, és így háborút finanszírozó potenciáljának fokozatos felőrlése lett.

Résztvevők, fontosabb intézkedések

A szankciókban résztvevő országok az USA, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Japán, és egész Európa, kivéve néhány nyugat-balkáni országot. A szankciók legfontosabb elemei: visszatartják az orosz jegybank 300 milliárd dollár értékű, külföldön lévő tartalékát, korlátozzák bankműveleteit.

Emellett korlátozzák az orosz olajexportot, illetve 60 dolláros sapkát alkalmaznak rá (ebből Magyarország kifejezetten profitál, hisz lassan másfél éve 30 százalékkal olcsóbban vesszük az olajat, mint szankciók nélkül). Ami még döntő: minden olyan technológia Oroszországnak való eladása tiltott, ami hadi célokra, fegyvergyártáshoz vagy utánpótláshoz felhasználható.

Gazdasági hatások

A szankciók hatása, hogy 2026-ig 8 százalékkal lesz kisebb az orosz GDP, mint egyébként lett volna, ez 190 milliárd dollárt jelent. 2022-ben a hatás még elenyésző volt: 2,5 százalékos visszaesés lett a várt 10 helyett, miután Oroszország is bevetette a gázfegyvert Európa ellen, ami átmenetileg gigantikus árat, és így erős orosz exportbevételt hozott. Ennek viszont meglett az ára: Európa már alig vesz orosz gázt, az ár mégis visszaesett.

Hasonló történt az olajjal: idén áprilisban az orosz olajexport bevétel mindössze a harmada volt a tavaly áprilisinak, az orosz külkereskedelmi mérleg egyenlege 51 milliárd dollárral romlott. Ami a harcmezőn is látványos: az ország nem tudja ellátni megfelelő mennyiségű és minőségű fegyverzettel és lőszerrel a hadseregét, mivel nagyon sok volt ezek gyártásában a nyugati importelem.

Enyhítő tényezők

Oroszország mindazonáltal készült valamelyest: 2014 óta hizlalták az olaj-, és gázbevételekből az állami jóléti alapot, és mérsékelték az adósságállományt, így ha gyorsan csökkennek is a források, még évekig eltart, mire kifogynak. A hatékonyságot csökkenti, hogy a két legnépesebb ázsiai ország, Kína és India szinte megkötések nélkül kereskedik Oroszországgal, de Törökország, Irán és az Egyesült Arab Emirátusok is komoly partner.

Másodkörös hatékonyság

Összességében a szankciók arra nem voltak elegendők, hogy Putyint eltántorítsák a támadástól, vagy hogy abból a kezdeti kudarcok után visszavonuljon valamilyen módon, ugyanakkor ahhoz döntően hozzájárultak, különösen a fegyverzet minőségi  és mennyiségi hiánya által, hogy az oroszok lassan másfél év alatt sem tudták megtörni a sokkal kisebb ellenfelet, ami óriási nagyhatalmi presztízsveszteség, és nem is látszik egyelőre a konfliktus vége.

A hosszú, eredmény nélküli háború egy idő után a gazdasági kimerülésen túl társadalmi robbanáshoz, sőt rendszerváltozáshoz is vezethet, amint ez az első világháborúban történt a cári Oroszországgal, majd az afganisztáni háborút követően a Szovjetunióval.