A szaúdiak nincsenek kellőképpen felkészülve arra, hogy kezeljék az olajlétesítményeikben keletkezett súlyos károkat, amelyeket a hétvégi dróntámadás okozott. Nem technikai nehézségekről, hanem vezetési problémákról van szó - derül ki Nick Butler, a Financial Times (FT) publicistájának elemzéséből. Az ország vezetése nem sokkal a sajátos bombázás előtt cserélte az olajipari minisztérium, illetve az állami olajvállalat az Aramco vezetését, és ezt a döntést sajnálatos módon nem szakmai, hanem politikai alapon hozta meg.

Az FT publicistája - aki korábban vezetőként dolgozott az olajiparban is - úgy véli, hogy katasztrofális hiba volt Khalid al-Falih elbocsátása az energiaügyi miniszteri, illetve az Aramco vezérigazgatói posztjáról. Ez újabb jele annak, hogy Szaúd-Arábia elveszti a közel-keleti politikai és gazdasági stabilitást erősítő szerepét. Külön pech, hogy közvetlenül a dróntámadás előtt történt, ami jelezte, milyen sérülékeny az olajpiac, milyen könnyen okozhat zavarokat a piacon bármilyen esemény a régióban.

Kapcsolódó

Különleges vezető

Falihot különleges vezetőnek tartották. Irányítása alatt az Aramco megerősítette első helyét az OPEC-országok állami olajipari vállalatainak hatékonyság szerinti sorrendjében. Energiaügyi miniszterként 2016 óta pragmatikus politikát folytatott, összehozta a világ olajkitermelését korlátozó egyezséget az olajkartellen kívüli államokkal, annak ellenére, hogy az oroszok és a szaúdiak évtizedeken át legendás ellenfelei voltak egymásnak az olajpiacon, illetve hogy az OPEC-en belül olyan ősellenségeket kellett egy oldalra állítania, mint Irak és Irán.

Falih mérnökként csatlakozott az Aramcóhoz 40 évvel ezelőtt, ám hosszú tapasztalata nem számított, mert Szaúd-Arábiában minden a király, illetve az országot egy ideje vezető Mohamed bin Szalmán koronaherceg kénye-kedvétől függ. Az energiaügyi miniszteri székbe az utóbbi testvére Abdulaziz bin Szalmán herceget ültette be, aki ugyan hosszú éveket húzott le a tárcánál, de az Aramco soha nem volt a közvetlen ellenőrzése alatt. Az óriásvállalat elnöki posztját az ország állami vagyonalapját iránytó Yasir al-Rumayyan kapta meg, akinek nincs olajipari tapasztalata.

Ez arra utal, hogy a változást az Aramco öt százalékának fokozatos értékesítéséhez lehet kapcsolni. Az olajvállalat néhány százalékét a jelenlegi tervek szerint fokozatosan adják el, úgy, hogy előbb a hazai befektetőket célozzák meg, miközben a cég 95 százaléka az ország állami befektetési alapjába kerül.

Kockázat és kockázat

Normális esetben az Aramco részvényei jó befektetést ígérnének, mivel a fekete aranyat Szaúd-Arábiában bányásszák a legolcsóbban a világon, így a cég értéke az idő múlásával nőhet. Ugyanakkor kisebbségi tulajdonosnak lenni egy olyan vállalatban, amelynek 95 százaléka az ország királyi családjának átláthatatlan irányítása alatt áll, már nem tűnik annyira vonzónak. Ennek ellenére sokan vállalni fogják a kockázatot, amit csak növel, hogy nem olyan profi menedzser fogja irányítani a vállalatot, mint amilyen Falih volt.

A nemzetközi olajpiaci bizonytalanságot önmagában is növelte a sokat látott vezető távozása. Senki sem tudja, hogy utódja az energiaügyi tárca élén, Abdulaziz herceg hogyan fogja kezelni Szaúd-Arábia és a többi OPEC-tagállam viszonyát, miközben a királyi család láthatóan egyre keményebb álláspontot foglal az ország egyes szomszédaival, mindenekelőtt Iránnal szemben. Kérdés, milyen tanácsokat ad majd az ország vezetőjének, testvérének az egyre bonyolultabbá váló olajpiaci helyzetben, amit csak tovább rontott a dróntámadás.

Hiába van elég olaj

Az FT szakírója szerint van elég olajkitermelési kapacitás az OPEC-en belül és kívül is ahhoz, hogy pótolják a felrobbantott és lezárt szaúdi olajipari létesítményeket. Az igazi kockázat, amelynek hatását az autósok a benzinárakban is megérezhetik, nem a fizikai kárból fakad, hanem abból, hogy Szaúd-Arábia indít-e valamilyen megtorló akciót Irán ellen, miután a dróntámadás mögött minden bizonnyal a Teherán támogatást élvező jemeni gerillák állnak.

Így jelenleg egy ilyen konfliktus lehetősége gyakorolja a legnagyobb hatást a kőolaj árának alakulására. Ennek veszélyét felerősíti a koronaherceg irányítása alatt álló szaúdi vezetés instabilitása. Ha beindul a bosszúhadjárat, akkor az ártüske, amit a dróntámadás okozott az olajpiacon tartós drágulásnak adhatja át a helyét, ami erősítené a világgazdasági recesszió esélyét. Az FT cikkírója szerint Falih bukását is vélhetően az okozta, hogy ezzel kapcsolatos aggályait kendőzetlenül megosztotta főnökeivel. Az igazságot azonban abban az országban nem sokra tartják.