Rákossy Zsigmondnak nincs laboratóriuma, nem kínozza az állatokat különféle vegyületekkel: hátsó udvarán kapirgálnak a kísérleti tyúkok és kakasok, ott nevelkednek óljaikban a nyulak, „majdnem kész” kutyái. A tenyésztés és új állatfajta kidolgozása nem más, mint színtiszta matematika, illetve fajtakeverés, tehát nem bujkálnak torzszülöttek az istállók rejtekében, csupán állatok vannak, sikeresebbek és kevésbé sikeresek - derült ki a Maszol riportjából.

A székely nyulak különféle nyúlfajták keresztezéséből jöttek létre: van, amelyikben csincsilla vér csordogál, másokban bécsi kék, illetve mindegyikük alapja a hazai „parasztállomány”, azaz parlagi nyúl. Ezt szerette volna feljavítani a gazda, aminek következtében egy roppant népszerű fajta keletkezett.

Kapcsolódó

Rákossy Zsigmondot már tinédzserkorában lenyűgözte a genetika. Később az állatorvosi egyetemen államvizsga-dolgozatának témájául is a genetikát választotta, és már akkor eldöntötte, hogy egy új nyúlfajtát hoz létre. Egyetemista évei alatt kéthetente utazott haza, Székelyföldre, hogy nyulait pároztassa, feljegyzéseket készítsen, de amíg Kolozsváron tanult, édesapjára hárult az állatok ellátása.

Munka és siker

A fekete szallander volt az első színváltozat, ami létrejött még egyetemista időszakában, 2011-ben – amint megkapta diplomáját, és kezében volt az első igazi szallander színű nyúl, úgy döntött, egy egész fajtát alapoz tanulmányaira. Éveken egyedül dolgozott, senki nem hitt benne, őrültségnek gondolták az elképzeléseit. „Gyakran megkaptam, hogy mégis ki akarna Romániában székely nyulat tartani, egyébként is minek új fajtát létrehozni, ha már annyi van?”

Aztán 2016-ban egy bukaresti kiállításon elismerték első kollekcióját. A zsűriző szakértők jónak találták a fajtát: különlegesnek vélték a színt, a testmérettel, fülhosszal, szőrminőséggel is elégedettek voltak. A legfontosabb kritérium pedig az volt, hogy a küllem stabilan öröklődjék. Ezt alapozta meg a mendeli genetika, ami hozzájárult, hogy a szallanderek keverése csakis székely nyúlszínt eredményezzen.

Nem szabad babusgatni!

A visszajelzések egytől-egyig pozitívak: a székelynyúl-tulajdonosok azt tapasztalják, rezisztensebb ez a fajta, mint az összes többi, szaporák, jól nevelik kölykeiket. Mindez azzal magyarázható, hogy „a kontraszelekció még nem puhította el őket”, rusztikusan nevelkednek, azaz olyan módon, mint őseink idejében. Tenyésztőjük tudatosan tartja őket mély almon, hogy legyen kapcsolatuk a saját közegükkel, de 10 éven belül tönkre mehetnek, ha a túlzottan pátyolgató tenyésztés a székely fajtákat is bekebelezi.

A székely nyúl 6 év alatt jött létre, napjainkban a környéken nagyjából 50 tenyésztő tenyészti hivatalosan, és több százan zugtenyésztőként – mondta Rákossy Zsigmond, aki örül, hogy a fajta népszerű, nem aggódik a konkurencia miatt, hiszen a székely nyúl az ő nevéhez fűződik.

Genetikus művész

„Meggyőződésem, a tenyésztés olyan, mint a művészet: kitalálsz valamit és megalkotod, csak nem vászonra, hanem élőben. Folyamatos dinamikában van minden, ha az ember tudja, miként játsszon a génekkel” – mondja a fiatal gazda. Jelenleg egyebek mellett a székely bajszos kutyák kialakításán is dolgozik, ez azonban hosszadalmasabb projekt, egyedül szinte lehetetlen létrehozni a tökéletes székely juhászkutyát, mert a kevésbé sikeres kölyköknek is mind gazdát kell találni.

Mégis vannak már szinte tökéletes küllemű egyedek. Mindet közép-ázsiai kutyákkal keresztezte, az alapot pedig az esztenákon még fellelhető, de egyre ritkábbá váló, heterogén bajszos pásztorkutya-populáció biztosította. „A nagy összegekért külföldről importált, és sok szempontból problémás viselkedésű divatos fajták helyett, lehetne egy saját tenyésztésű, a helyi igényeknek, pásztorkodási szokásoknak megfelelő funkcionális pásztorkutyánk, amelyre még büszkék is lehetünk” – mondta Rákossy Zsigmond.