Szénkivonás: az év drámaira sikerült, de a történelmet 2021-ben is tovább írták

Az év második felétől kezdődően, az energiár-robbanást magyarázó elemzők között többen is akadnak, akik sugallják a szénkivonási dátumok korrigálásának szükségességét. Az ezzel ellentétes állításokat megfogalmazó elemzéseket az alább felsorolt bejelentések és döntések azzal támasztják alá, hogy azokból nem csak az a szilárd céges vagy kormányzati elhatározás látható, hogy a szénnek márpedig mennie kell, hanem az is, mindezt már nem a politikai, hanem a gazdasági krédóba írják be az Európai Unió tagországai.

Talán az sem véletlen, hogy Brüsszelből teljesen világos üzenetet küldenek: a szén ki, a megújulók minél hamarabb és minél nagyobb arányban be kell kerüljenek a nemzeti energiamixekbe - és azon keresztül az európaiba. Az EU pénzt biztosít a folyamathoz, aztán majd kiderül, ki mire megy vele. (Amikor legutóbb a görög energiaügyi miniszter azzal sokkolta az uniós kollégáit, hogy kiszámolta, szerinte mennyivel lesz drágább 2022-ben az energia az EU-ban, az Európai Bizottság továbbra is azt hangsúlyozza, hogy az olcsóbb megújuló energiaforrásokra minél hamarabb át kell állni.)

Kapcsolódó

Arra, hogy miért a szén és miért az energiatermelés van célkeresztben, a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) 2021-es energia jelentése világos magyarázatot adott. Azt írják, hogy "minden olyan forgatókönyv megfelel az éghajlati céloknak, amely a szénfelhasználás gyors csökkenésével jár". Hozzátéve, hogy mindez a leginkább a jelentős mértékben szén-dioxid-kibocsátású tüzelőanyagot használó ágazatban – mint a villamosenergia-termelés – használható megoldás, pláne, hogy a a legtöbb piacon a megújuló energiaforrások váltak a legköltséghatékonyabb új forrásokká.

Az IEA szerint két aspektusa van a szén-kivezetésnek: az egyik, hogy nem épülnek új szénerőművek, a másik pedig, hogy a már meglévő, működő szenes erőműveket vonják ki az egyenletből.

Az alábbi kronológia főként Európára összpontosítva azt mutatja meg, hogy 2021-ben milyen mértékben, milyen döntésekkel és vállalásokkal igazolódott mindaz, amit az IEA megfogalmazott. Sorvezetőül a Europe Beyond Coal portálon (EBC) portálon megjelent információkat használtuk.
Ez alapján szénmentesség felé vezető út 2021-es etapjának ezek voltak a legfontosabb állomásai:

Március 10. - Az Energy Australia bejelenti, hogy a Yallourni erőmű (1480 MW) a korábban tervezettnél évekkel korábban, 2028 közepén lekapcsol, illetve a szén helyét az akkumulátoros energiatárolás veszi át.
Március 12. - Törökországban leselejtezik a Cayirhan B (800 MW), az Agan (1580 MW) és az Ayas (625 MW) szénerőműveket. E három egység a hőskorában az ország energetikai potenciájának tizedét fedezte.
Március 23. - Dánia bejelenti, hogy a tervezettnél két évvel korábban, 2028-ban bezárja az utolsó szénerőművét is.
Március 23. -Lengyelországban a Veolia Poland bejelentette, hogy az évtized közepére átalakítja az ország három legmodernebb széntüzelésű erőművét, és a Poznan (165 MW), illetve a kapcsoltan hő és áramtermelő Lodz 3 és 4 (1624 MW hő, illetve 403 MW áramtermelő kapacitású) eztán nem szénnel működnek majd tovább. [megjegyzés: A cég az év során számos kisebb méretű átalakítási projektet is bejelentett, júliusban például már alapkőletételnél jár a Tarnowskie Góry-i hőermű tüzelőanyagcserés átépítése, ami 2023-től 50 százalékos károsanyag-kibocsátás csökkenést jelent majd]
Március 23. - Az EDF Energy bejelenti, hogy 2022-ben bezárja a brit West Burton (2188 MW) szénerőművet.
Március 31. - Az EDF Franciaországban bezárja a Le Havre szénerőművet (630 MW) - a korábbi tervet, hogy az egységet biomassza tüzelésre állítsák át, szintén kidobják a kukába.
Április 1. - a Német Szövetségi Hálózati Ügynökség (Bundesnetzagentur) bejelenti, hogy sikerrel zárták azt az aukciót, melynek értelmében 2021 decemberéig 1500 MW széntüzelésű erőművi kapacitást vesznek ki a rendszerből.
Április 2. - Indiában leállítják a Talcher hőerőművet (600MW), mert az a károsanyag-kibocsátásával nem képes tartani az egészségügyi normákat.
Április 6. Az Egyesült Államokban a Vistra és az Electric Energy bejelenti, hogy a tervezettnél három évvel korábban, már 2022-ben bezárják Illinoisban a Joppa Erőművet (1099 MW), mivel annak működtetése gazdaságtalanná vált.
Árpilis 7. - Csehországban a CEZ bejelenti, hogy továbbra sem üzemelteti a Počerady-i erőművet (1846 MW), idén bezárja a Mělník III. ligniterőművet (500 MW) és 2022 végéig bezárja a Dětmarovice szénerőművet (600 MW)
Április 22. - Görögország bejelenti, hogy három évvel korábban, 2025-ig befejezi a szénerőműves működést, és azonnal leállítja az épülő Ptolemaida 5 (660 MW) barnaszén üzem létesítési munkálatait.
Április 29. - Az amerikai Tennessee Valley Authority (TVA) bejelenti, hogy 2035-ig befejezi a szénnel kapcsolatos energetikai tevékenységét. A TWA általa működtetett 59 szénerőműből 34-et már bezártak, 2023-ig erre a sorsa jut a Bull Run Fossil (889 MW) üzeme is.
Április 30. - Az Evergy bejelenti, hogy 2023-ig bezárja a Lawrence Energy Centert (486 MW) - hivatalos magyarázat szerint azért, hogy a cég “kevésbé támaszkodjon a fosszilis tüzelőanyagokra az áramtermeléshez”.
Május 12. - Szingapúr bejelenti, hogy 2023 után nem épít új szénerőművet. Addig viszont szeretnének több mint 35 GW potenciált megépíteni az országban bőséges mennyiségben rendelkezésre álló nyersanyag kiaknázása érdekében.
Május 24. - A szerb Bányászati és Energiaügyi Minisztérium levélben szólítja fel az állami tulajdonú Elektroprivreda Srbije (EPS) áramszolgáltatót, hogy az szüntesse meg a 350 MW-os Kolubara B hőerőmű építésével kapcsolatos összes tevékenységet.
Június 3. - Románia Brüsszelben egy olyan tervezetet ad le, melyben vállalja, hogy 2021 második negyedévben törvénybe foglalja a széntől való leválás gazdasági és társadalmi menetrendjét, és legkésőbb 2032-ig kivonja a szenet az energetikából. Utóbbi dátumot már most úgy kezelik, hogy Romániának 2030 előtt el kell oda érnie.
Június 07. A kelet-németországi Chemnitz-Nord lignit erőművet (167 MW) a 2029-ig érvényes működési engedélyénél hat évvel korábban, 2023-ig teljesen leállítják Az indok: a túl magas karbonkvóta ára. A tonnánként 50 euró fölé emelkedő ár azt is jelenti, hogy a német kormány által a szén számára kijelölt, 2038-as végső kiszállóra hamarabb is sor kerül - ellenkező esetben a szénerőművek már csak veszteséggel működhetnek.
Június 11. - miután az olasz ENEL ez év elejétől lekapcsolta a hálózatról az egyetlen szénégető egységet a Brindisi Sud erőműben (másik nevén: Federico II.) bejelentette, hogy - összhangban az ország 2025-ös szén-exit vállalásával - 2025-ig teljes egészében befejezi az erőműben az áramtermelést. Az ENEL 2019-ben még 6,3 GW szénerőművi kapacitással rendelkezett, a Brindisi Sud mely a 30 legszennyezőbb szénerőmű egyike, fénykorában 2640 MW teljesítményre volt képes.

Nincs több idő

Az európai országok által vállalt szénkivonási határidők alapján a EBC által megrajzolt idővonal így néz ki jelenleg:

Az ábrához készült jelentés minden egyes ország ide vonatkozó történetét összefoglalta. Magyarországé arról szól, hogy a köztársasági elnök 2019 szeptemberében az ENSZ New York-i klímacsúcsán jelezte, hogy az ország 2030-ra felhagy a szén alapú energiatermeléssel. (Aztán - bár ezt az európai dokumentum nem írta, de - egy évvel később Áder János más nyilvános fórumon arról is beszélt, hogy bezárják az utolsó magyarországi szénerőművet is. Ám ezt - miután a Mátrai Erőműért a kormány, illetve az állami MVM a kormány döntése nyomán több tízmilliárd forintot fizetve éppen akkor állami tulajdonba vette a veszteséges, Mészáros Lőrinchez köthető cégért - a köztársasági elnöki hivatal nem sokkal később korrigálta.)

2021 márciusában végül Magyarország csatlakozott a Powering Past Coal Alliance-hez, ezzel az ország azt vállalta, hogy - a szerkezetátalakítást segítő jelentős anyagi támogatás ellenében - 2025-ig fokozatosan kivonja a szenet a villamos energia termelésből.

Vissza a kronológiához

Június 30. – a londoni Klímapolitikai héten Észak-Macedónia bejelenti csatlakozását a PPCA-hoz (Powering Past Coal Alliance), ennek részeként utóbbi 2027-ig bezárja két széntermelő üzemét , előbbi pedig a korábbiakkal ellentétben már 2030-ra bezártja az összes szénerőművét.
Június 30. - A lengyelországi Kelet-Wielkopolska régió elsőként csatlakozik az országából a PPCA-hoz . A térségben négyezer embernek ad munkát a szén, és 1 GW beépített szénerőművi kapacitással rendelkezik a a régió szén-infrastruktúrájának tulajdonosa, de a ZE PAK kötelezettséget vállalt a 2030-as szén “deadline” meglépésére, és célul tűzte ki hogy 2040-re elérje a klímasemlegességet. A 2030-as vállalással 19 évvel megelőzik a lengyel kormány által vállalt 2049-es szénkilépési dátumot.
Június 30. - Spanyolország kötelezettséget vállalt arra, hogy 2027-re, illetve 2030-ra befejezi a széntüzelésű erőművek üzemeltetését. E két ország is csatlakozott a Powering Past Coal Alliance-hoz. Spanyolországban e menetrend szerint még hét szénerőművet kell bezárni; az Alcudiát (260 MW), az As Pontes-t (1468 MW), a Litoral-t (1159 MW), az Abono-t (916 MW), a Lada-t (358 MW), a Los Barrios-t (589 MW) és a Soto de Ribera-t (350 MW). A PPCA-nél Montenegro és Horvátország is szénmentesítést vállalt - 2035-ös végső határidővel.
Augusztus 3. - Spanyolország be is lendül: leáll és bezár a Los Barrios (589 MW) erőmű. [megjegyzés: Az évek óta tartó folyamatos termeléscsökkenés után azonban a még aktív szénerőművek az előző évihez viszonyítva szeptemberben 69 százalékkal, októberben 124 százalékkal, novemberben pedig mintegy 80 százalékkal növelték a termelésüket . Mindez viszont csak annyit jelent, hogy a 2019-ben az energiamixben 4,3 százalékos arányt képviselő szénerőművek, melyek 2021 augusztusára 1,6 százalékig süllyedtek, most visszatornázták magukat a 3 százalék közelébe.]
Augusztus 3. - Törökország bejelenti, hogy összesen hat szénerőmű építési projektet törölnek. A bejelentés akkor történik, amikor az ország az elmúlt évtizedek legnagyobb erőtűz-hullámával szembesül, és a Kemerkoy szénerőmű (530 MW) is a tűzhenger útjába kerül.
2021 első felében Törökország összesen 8 GW szenes erőműépítési projektről mond le, igaz, e zsákutcának bizonyuló tervek a jelentős kínai támogatások biztosítása ellenére 2015 óta, évről-évre növekednek.
Augusztus 26. - A münsteri legfelső bíróság döntése szerint a Datteln 4 széntüzelésű erőmű (1100MW) illegálisan épült meg, és ennek következményeit a tulajdonosnak vállalnia kell. A legfiatalabb és egyben legmodernebb németországi szénerőmű beindítása (2020. május 30.) előtt bő egy évtizedes jogi harc folyt a városvezetés, a szövetségi állam vezetése és a szép lassan üzemeltetőjévé váló projektgazda (Uniper) között. Az ügy továbbra sem teljesen lefutott vagy egyértelmű, mivel az Uniper a bírósági döntés ellenére is működhet a német kibocsátás-szabályozási törvényre hivatkozva. A Datteln 4 lenne az utolsó német szénerőmű, melyet csak 2038-ban állítanának le - feltéve, ha a bírósági végzés következtében az illetékes szövetségi állami vezetés erről másként nem dönt.
Szeptember 3. - Olaszországban az ENEL bejelenti, hogy lekapcsolja a Fusina (más nevén: Andrea Palladio szénerőmű) 1 és 2 blokkot. A négyblokkos, egykor 976 MW-ra képes erőmű teljes tüzelőanyag-átalakítása 2025-ig megtörténik, az Enel 840 MW gáztüzelésű kapacitás kiépítését tervezi a telephelyre. Azonban ennek az 1964 óta füstölő 1. blokk (165 MW) és az öt évvel fiatalabb 2. blokk (171 MW) már nem részei, mindkettő leáll az év végére.
Szeptember 10. – Hannover bejelenti, hogy mivel nem tartja vállalhatónak a hivatalos álláspontot, mely szerint Németország csak 2038-ra végez az erőművi szénkibocsátással, a város a maga kezébe veszi a maga sorsát, és a tervezettnél korábban, 2026-ban bezárja a az erőművét. Az 1989 óta üzemelő, kombinált rendszerű Stöcken-i erőmű, mely 300 MW áramot és 450 MW hőenergiát állít elő szénből. A Hannover városi közszolgáltató közlése szerint 4 évvel korábban csukja be a kapuit a tervezettnél; az Enercity ráadásul az első blokkot már 2024-ben leállítja.
Szeptember 22. - Kína bejelenti az ENSZ-nél, hogy felhagy az új szénerőmvi projektek támogatásával és finanszírozással, ami azt valószínűsíti, hogy Kína az európai szenes projektjeinek is elengedi a kezét. Ezek között van a 350 MW-os, szerbiai Kostolac B3, a Bosznia-Hercegovinában építendő, 450 MW-os Tuzla 7, 700 MW-os Ugljevik III. és a 350 MW-os Banovići szénerőmű is - nem beszélve arról a 11 kínai finanszírozású projektről, amivel a török energetikát kívánták korábban felvértezni.
[megjegyzés: A Kostolac B3-ról ősszel olyan hírek jelentek meg, hogy a kormány kész a projekt folytatására, decemberben pedig a szerb energiarendszer már mint az ország egyik legfontosabb projektjére hivatkozott, amit 2022 őszére be kell fejezni. Az Ugljevik-projekt körül azonban novemberben kitört a botrány, miután bizonyítást nyert, hogy sem a környezeti hatástanulmány, sem a pénzügyi kalkuláció nincs rendben vele.]
Szeptember 28. - Románia vállalta Brüsszel felé, hogy legkésőbb 2032-re befejezi a szénbányászatot, és a szén erőművi égetését is befejezi. A szénerőműves kapacitás 3/4-ét viszont már 2025-re kivonják az áramtermelésből. 2026 és 2032 között így mindössze 810 MW szénerőművi potenciál marad a román rendszerben.
Október 6. - Törökországban a parlament egyhangúlag megszavazza a párizsi klímamegállapodás ratifikálását. A COP26 előtti utolsó pozícionálási kísérleten, és azon a vállaláson túl, hogy 2053-ra Törökország is bevállalta a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátási célt, a döntés azt is jelenti, hogy hosszútávon Törökországban is kizárták a szenet az energetikai jövőképből.
Október 15. - Bulgária bejelenti az Európai Bizottságnál, hogy az ország 2038-ig (vagy 2040-ig) fokozatosan megszünteti a szénhasználatot az energiatermelésben. A jelentős mértékben szénfüggő bolgár gazdaság alapos átalakításának várható nehézségeinél is direktebb visszacsatolás, hogy az adósságban úszó, az 1969 óta működő, de az Európai Környezetvédelmi Ügynökség felmérése szerint az egész kontinens legszennyezőbb erőművénél, a Marica Iztok–2-nél tüntetések voltak a bejelentést követően. A Balkán legnagyobb hőerőművének beépített teljesítménye 1465 MW, ez adja a bolgár áramtermelés több mint egyharmadát.
November 2. - Horvátország bejelenti, hogy 2032-ig befejezi az áramtermelő szén használatát. Ez ugyan mindösszesen a Plomin Erőmű (355 MW) bezárását jelenti, de ez az erőmű adja az ország energiaszükségletének mintegy 15 százalékát, ám a teljes szén-dioxid-kibocsátásának több mint egyharmadát is.
November 4-5. Lengyelország bejelenti, mad visszavonja, illetve 2049-re módosítja a 2030-as szénkivonási hajlandóságát. Lengyelországban a fosszilis tüzelőanyagokból fedezik a villamos energiatermelés több 70 százalékát, emellett ma is több mint 80 ezer szénbányásznak ad munkát. [megjegyzés: A lengyel szakszervezetek eredetileg 2060-ra szerették volna fixálni a céldátumot - ekkorra vállalta a netto nulla elérését Kína. Európa másik nagy szénfüggő - de: krónikus energiahiánnyal is küzdő - gazdasága, Ukrajna 2035-re vállalta a szénkivonást.]
November 22. - Portugália bejelenti, hogy leállította a szénégetést. Az egyetlen, még “talpon álló” szenes erőműve, a korábban 628 MW teljesítmény leadására képes Pego erőművet ráadásul 10 nappal a tervezett időpont előtt sikerült bezárni. Portugália, amely 2017-ben még 2030-ra vállalta e pályán a célba érést, ezzel a lépésével a 4. olyan országgá vált az EU-ban, amely száműzte a szenet az energiatermeléséből
December 9. - Az olasz ENEL bejelenti, hogy felhatalmazást kapott az Olasz Ökológiai Átmeneti Minisztériumtól arra, hogy a La Speziában található Eugenio Montale erőmű 1. és 2. blokkjátt (600 MW) ez év végéig leállítsa és kivonja a termelésből. Az ENEL továbbra is tarja a menetrendet, mely alapján Olaszország 2025-re eléri a szénmentesítési folyamat végét.