A környezetvédők nem működtetni, hanem bezárni akarják a régi termelőegységet - írja a PV Magazine. Azért, hogy azt megújuló energiaforrásokkal váltsák fel. A hamburgi székhelyű zöldenergia-szolgáltató cég egyszerűen le akarja állítani az RWE szenes erőműveit. Be akarja zárni a lignitbányákat, hogy a helyükre egy összesen 8,2 GW-os szél- és napenergiás termelőközösséget léptethessen be a rendszerbe. Ennek összköltségét, befektetési összegigényét teszik szakértők 7 milliárd euróra, melyet szeretnék mindenféle állami támogatás nélkül, állampolgári és vállalkozói részvétellel biztosítani.

Ahogyan a Spiegel riportjában olvasható, a Greenpeace Energy 2020-ig fokozatosan átvenné az Észak-Rajna Vesztfáliában lévő lignitbányákat és szénerőműveket, majd 2025-ig be is zárná azokat. Sönke Tangermann, a környezetvédő szervezet vezérigazgatója szerint óriási esélyt kínálnak mindenkinek - az üzemnek, a környezetnek, a társadalomnak "és óriási előrelépés az éghajlat védelmében" - tette hozzá. Tangermann szerint a koncepció pénzügyi szempontból is minden fél számára tisztességes ajánlatot és megoldást tartalmaz. Ezért a Greenpeace fel is szólította az RWE-t (és az önkormányzatoktól a szövetségi kormányig minden érintett szereplőt), hogy kezdjenek tárgyalásokat a terv végrehajtásával kapcsolatban.

Kapcsolódó

Erre egyébként a "másik oldalon" is van fogadókészség - az alábbi videón a régióban utcáira vonult bányászok és erőművi dolgozók strukturális változásokat és életképes koncepciókat követeltek:

A Greenpeace Energy számításai szerint egy 3.8 gigawattos és a 4.4 GW-os kapacitású szélenergia-, illetve napelemes rendszerrel, amit a bányászati engedéllyel rendelkező területekre fel lehetne építeni, 2030-ban már akár 15 terawattóránál is több megújuló alapú villamos energiát termelhetnének.  A teljes megújuló erőműpark építése kerülne mintegy 7 milliárd euróba, és ez lenne a legnagyobb ilyen projekt egész Európában.

Az Energy Brainpool Intézet számításai szerint a 7 milliárdos összegből mintegy 384 millió euróba kerülne a Hambach-bányának és a hat legrégebbi és legkevésbé hatékony erőművi blokknak a leállítása 2020-ra, valamint az Inden-bánya és hat további erőmű blokkok bezárási költsége 2022-re, valamint a Garzweiler bánya és az utolsó három blokk leállítása 2025-re.

Hambach, Inden,, Granzweiler
Kép: Bund NRW

A többi pénz a rekultivációra, a megszűnő munkahelyek újakkal kiváltására és a zöldenergiás beruházásokra menne el. A PV Magazine azt írja, hogy a Greenpeace Energy a meghirdetett koncepció végrehajtása érdekében már több új vállalatot is alapított, de közölte: az állampolgári részvételt energetikai szövetkezet biztosítaná.

Nagy nyomás alatt a szénerőművek

A Greenpeace egyébként éppen az utóbbi hónapokban váltott támadási sebességet a szénerőművek ellen; az Európai Űrügynökség Sentinel 5P műholdjával készített nitrogén-dioxid kibocsátási térképpel például bizonyították, hogy melyek a kontiens legszennyezőbb erőművei. Nem meglepő módon  egy németországi, RWE érdekeltséget tettek a lista élére - az Észak-Rajna-Vesztfáliai Niederaussem település 100 kilométeres körzete, ahol a cégnek szénbányája és lignit égetésű erőműve is működik.

Noha az RWE elsőre állította, hogy a környezetvédők állítása "elfogadhatatlan leegyszerűsítése" a problémának, és minden előírást betartanak, nem sokkal később, az Euractivnak mégis elárulták, hogy a 2017 óta érvényes, új standardoknak mégsem tudnak teljes egészében megfelelni.

Németországban tavaly a megújuló energiaforrások működő kapacitásai (112,5 GW) már meghaladták a fosszilis tüzelőanyagok kapacitását (105,1 GW). A zöld energia részaránya az elfogyasztott bruttó villamosenergia-fogyasztás alapján az idén elérheti a 39 százalékot.

Egymás sarkát taposva

A szénerőművek jövőjét illetően a gázüzemű-, és a megújuló energiával termelő erőművek térnyerése nem hagy kétséget. Noha még néhány évvel ezelőtt is az EU nagy részén elképzelhetetlennek tűnt a szén "kivezetése", ahogyan az a Beyond Coal honlapját böngészve egyértelműen látszik: a nyugat-európai országok gyakorlatilag egymás sarkát taposva jelentik be a karbon-búcsújuk időpontját. 2018 novemberéig összesen 11 európai ország vezetése jelentett be konkrét céldátumot a szén, mint erőművi energiaforrás kivezetésére. Ezek: Ausztria (2025), Belgium (már megtörtént), Dánia (2030), Finnország (2029), Franciaország (2021), Írország (2025), Olaszország (2025), Hollandia (2029), Portugália (2030), Svédország (2022), Nagy-Britannia (2025).

A napokban a Napi.hu részletesen megírta, hogy a WWF "A legszennyezőbb erőművek" listáján előkelő helyen álló Mártai Erőmű sem akar lemaradni; a cég Brüsszelben a világ elé állt az elképzelt túlélési stratégiáival. Ezek alapján az valószínűsíthető, hogy a ma Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó erőmű a következő évtized derekától a szénről más - de még nem eldöntött, hogy gáz, hulladék, víz-szivattyús, nap stb. - energiaforrásra áll majd át. Ez egybeesik az EB fórumán szintén szakmai elképzelést vázoló kormányzati elképzelésekkel, melyben az is szerepel, hogy Magyarország 2030-ra a karbon-semleges országok egyre gyarapodó táborát erősítheti.