Jól körülhatárolható a szerb kormány módosított 2023-as költségvetéséből, milyen társadalmi csoportok támogatására apellál a Szerb Haladó Párt (SNS) a néhány hónap múlva esedékes előrehozott választáson. Emelt juttatásokat kapnak a nyugdíjasok, a családosok és a gazdák is.
Nyáron a gazdák útlezárásokkal követelték, hogy növeljék a tejtermelés, a tehenészet támogatását. Így nyilvánvaló volt, hogy a mezőgazdasági szereplők elégedetlenségét fel kell számolni – vagy legalábbis csökkenteni kell – a voksolás előtt. A kormány eleget is tett a tejtermelők kérésének: 270 millió euróval lett több a büdzsé szeptemberi módosításának köszönhetően a szektorban kiosztható szubvenció.
Emelték ugyanakkor a nyugdíjasok, az iskolai tanárok és a kiskorú – 16 év alatti – gyermekeket nevelő családok juttatásait is – mutatott rá a BalkanInsight.
A védelemre költenek, de nem a klímavédelemre
Erősebb hátszelet kaptak a költségvetési revízió keretében az infrastrukturális projektek – például stadionépítések – is. Ugyanakkor az ukrajnai háború és a szerb-koszovói vita jelentette biztonsági rizikóra való tekintettel a védelmi minisztérium és a hírszerző ügynökség finanszírozását is emelték a felülvizsgálat során.
Az ország védelmi kiadásait nem először növelték az év során. Júliusban pedig Milos Vucevic védelmi miniszter bejelentette, az ország harminc napra felfüggeszti a fegyverexportot annak érdekében, hogy a hadsereg harcképességét növelni tudják. Hangsúlyozta, ez nem azt jelenti, hogy Szerbia háborúra készül, mindössze annyit, hogy az ország élén állók helyesen mérték fel a biztonsági kockázatokat, valamint kihívásokat, és követik a térségben zajló eseményeket.
A környezetvédelemre fordított beruházásokat mindeközben 222 millió euróról 179 millió euróra csökkentették az eredeti költségvetéshez képest. Ez persze nem azt jelenti, hogy az ország ne küzdene súlyos környezetvédelmi problémákkal. A nagyvárosokban súlyos a légszennyezettség, sok helyen nem megoldott a szennyvíz megfelelő elvezetése, nem megfelelő a hulladékgazdálkodás és az újrahasznosítás sem kifejezetten jellemző Szerbiában.
Konstans választási lázban a szerbek
Hivatalosan ugyan még nem indult el a kampányidőszak, hiszen még azt sem lehet tudni, mikor lesz a választás. Aleksandar Vučić szerb elnök augusztusban azt ígérte,
hat-hét hónapon belül biztosan lesznek választások.
Ennél pontosabb információval azonban egyelőre nem hozakodott elő.
Ettől függetlenül a költségvetés módosítása már egyértelműen célozza a remélt szavazói bázist. Ez pedig bevett szokásnak tekinthető az országban, ahol egymást érik a kampányidőszakok. Az elmúlt 11 évben Szerbiában öt parlamenti és két elnökválasztást tartottak.
A jelenleg kormányzó, Ana Brnabic vezette kabinet tavaly októberben kezdte meg a munkát. Áprilisban tartottak előrehozott parlamenti választást, a voksolás többszöri megismétlése, illetve az elhúzódó koalíciós tárgyalások miatt azonban csak majdnem hét hónappal később tudott megalakulni a kormány.
Az ellenzék ragaszkodna ahhoz, hogy már idén rendezzék meg az újabb előrehozott választást, ezt hétfőn külön kérvényezték is az államfőnél.
Szerbia mély politikai és társadalmi válságban van. Nem csökken a mindennapos intézményes, jogi, verbális és fizikai erőszak a társadalomban, a gazdasági és szociális válság széles körben érinti a társadalmat, és a hónapok óta tiltakozó polgárok követeléseit azonban figyelmen kívül hagyják
– olvasható az elnöki hivatalhoz benyújtott hivatalos kérvényben, amelyet az ellenzéki pártvezetők többsége aláírt.
Belpolitikai és külpolitikai kihívások
Az aktuális kormány számára belpolitikai tekintetben a legnehezebb kérdés valószínűleg a tavaszi halálos áldozatokkal járó lövöldözések helyes kezelése volt. Először egy 14 éves diák lőtte le nyolc társát és az iskolaőrt. Pár nappal később pedig egy férfi automata fegyverből lőtt az emberekre a Belgrád melletti Mladenovácon.
„Minél kevesebb puska van, annál kevesebb veszély fenyegeti gyermekeinket és polgárainkat” – mondta nem sokkal később Aleksandar Vučić. Az elnök komoly szigorításokat jelentett be, azt ígérte, felülvizsgálják az addig kiadott engedélyeket, ellenőrzik a lőtereket, valamint csökkentik a büntethetőség alsó korhatárát 14-ről 12 évre.
A délkelet-európai államban ma 100 főre közel 40 fegyver jut. Legyen szó pisztolyról, vagy automata fegyverekről, a Nyugat-Balkánon ezek hagyományosan mindig is a hatalom, a biztonság szimbólumai voltak, ezért a szakértők szerint ameddig az emberek nem hisznek abban, hogy az állam valóban megvédi őket, nem jön változás.
Külpolitikai tekintetben is komoly kihívásokba ütközött a szerb országvezetés. Egyre erősödő nyomást helyez ugyanis Koszovóra és Szerbiára az Európai Unió és az Egyesült Államok, hogy oldják fel a két ország közötti feszültséget.
Az EU rendszeresen ülteti le tárgyalóasztalhoz a feleket, a projekt sikeréért Miroslav Lajčák, Szerbia és Koszovó közötti párbeszédért felelős uniós különmegbízott felel. Csodát azonban egyelőre ő sem tudott tenni. Koszovó és Szerbia gyakorlatilag még mindig pontosan ugyanott toporog, mint mikor felálltak a rajtvonalhoz.
- Koszovó a függetlenségének elismerését követeli, és nem kapja meg.
- Szerbia pedig nagyobb önállóságot, akár autonómiát akar a koszovói szerb kisebbségnek, és ez a kérés is süket fülekre talál.
A felek szeptember 14-én, csütörtökön is egyeztetnek Brüsszelben, az uniós különmegbízott „pozitív végkifejletben” bízik. Nagy áttörés azonban ezúttal sem várható.