A szibériai erdőtüzek nem ritkák a nyári hónapokban, ám az ideiek aggasztóbbak a megszokottnál, mert füstfelhőik elérték a nagyvárosokat Oroszország ázsiai részén, továbbá mert a hatóságok kétbalkezesen reagáltak rájuk - írja az erdőtüzek hosszabb távú rémes hatásait elemző írásában Leonid Bershidsky a Bloomberg publicistája. A romló helyzet ráirányítja a figyelmet arra, hogy az ország óriási érintetlen erdőségei a globális felmelegedés körülményei között nem tekinthetők olyan adottságnak, amellyel nem kell foglalkozniuk az embereknek.

Idén eddig 8,3 millió hektár erdő égett le, ami nagyjából megfelel Ausztria területének, így 2019 kétségtelenül rosszabb év az átlagosnál. A legrosszabb napon, július 23-án az elmúlt 17 átlagánál háromszor több tüzet jegyeztek fel. Az oroszországi erdőtüzek sajátossága, hogy mivel a szibériai erdőterület nagyobb mint Ausztrália, ezért általában olyan helyeken ütik fel a fejüket, amelyek messze vannak a lakott térségektől. Ezért aztán Moszkva ráhagyta a kezelésüket a helyi hatóságokra, amelyeknek nincsenek meg a szükséges erőforrásaik a tüzek eloltásához.

Lassan reagáló kormányzó

Így annyit tehetnek, hogy nézik a lángokat és várják, hogy eleredjen az eső. Alekszander Uss, a krasznojarszki régió kormányzója éppen ezt tette idén is, hiába voltak jóval nagyobbak a tüzek, amivel elérte, hogy az orosz kormány kivezényelje a hadsereget a térségbe tüzet oltani és persze dorgálást is kapott a legendás orosz "szicsász" jegyében végzett munkájáért. A vezetők idegességét növeli, hogy az oroszok egyik nemzeti kincsüknek tekintik hatalmas erdeiket, annak ellenére, hogy a faipart csak a GDP egy százalékát hozza.

Bár ritka az olyan rossz év Szibériában, mint az idei, aggodalomra ad okoz, hogy egyre gyakrabban fordulnak elő. A január 1. és augusztus 1. között leégett terület átlagos nagysága kétharmadával nőtt az elmúlt tíz évben az azt megelőző tíz évvel összehasonlítva. Egyes politikusok, köztük Dmitrij Medvegyev miniszterelnök szerint az illegális fakitermelést folytatók akarják a tüzek gyújtásával eltüntetni tevékenységük nyomait, de a jelentős növekedés ellentmond ennek, ugyanis nem valószínű, hogy kétharmadával nőne ez a káros tevékenység.

Tudományos következtetés

A Bloomberg publicistája megemlít egy tanulmányt, amelyet a szentpétervári Erdőkutató Intézet adott közre idén. Eszerint a globális felmelegedés miatt gyarapodni fognak ugyan az erdőtüzek Szibériában, ám nőni fog a vegetáció időtartama is - az évszázad végére egész Oroszországban 25 nappal -, aminek következtében több növény, fa fog nőni. Ezzel egyidejűleg zsugorodni fognak a fenyőerdők: jelenleg az orosz faállomány értékének 70 százalékát adják, ami 2099-re 60 százalékra esik. A nyugati modellszámítások alátámasztják ezt a várakozást.

A gond az, hogy hiába nő több fa a hosszabb vegetációnak köszönhetően, ezek gyengébbek lesznek, kevésbé sűrű lesz az anyaguk, gyengébb lesz a szén-dioxid-megkötő képességük és persze az értékük is csökken. Ennek jelentős hatása lesz Szibéria végeláthatatlan erdőségeire is. Ezek évente 600 millió tonna szén-dioxidot kötnek meg, ami negyede a világ erdei szén-dioxid-elnyelő képességének. A klímaváltozással ez is változhat, ami nem jó hír az emberi fajnak.

Az orosz kormány hagyományosan úgy tekint az ország erdővagyonára, mint ami nem megy sehová, mindig volt és mindig lesz. A lakatlan erdőségek hatalmas területével nem sokat törődnek - a kormány 2018 őszén elfogadott erdőgazdálkodási stratégiája meg sem említi a klímaváltozás hatásait. Talán a szibériai városokat ellepő füstfelhők miatt több figyelmet fordítanak majd erre a problémára