Svájc évszázadok óta a pénz végső menedékhelye, így az ottani banküzemeltetés lényegében egy aranybánya volt, kevés kockázattal. Az idők azonban változtak, a banki és befektetési tevékenyég globális lett, a bankoknak azonban továbbra is egy adott ország a székhelyük, nem tudnak világbankok lenni, és ez óriási kihívást jelent. Összeomlik egy, az egész világon működő bank, de a székhely országának kellene helytállnia.

A tavalyi esetben az volt a kedvező lehetőség, hogy a másik óriás globális svájci bank, az UBS egyszerűen átvette a csődbe ment Credit Suisse csoportot, összes ügyfelével, követelésével együtt, szőröstül-bőröstül. Persze készültségbe kellett helyezni magát a svájci államnak, jegybanknak, sőt a két óriás jegybanknak, az amerikai Fednek és az Európai Központi Banknak is, hogyha mégsem megy simán az ügy, és a világ összes pénzére szükség van a piaci bizalom fenntartásához, akkor intézkedhessenek.

Felügyeleti erősítés

Ezek után úgy gondolták, itt az ideje a megelőzésnek, alkalmazkodva a megváltozott körülményekhez. A svájci kormánynak a napokban kellene javaslatot terjeszteni a törvényhozás elé, amely kiterjed a bankfelügyelet minden területére, a tőke-, és lividitási követelményektől a bankok irányításának kontrolljáig a Bloomberg szerint.

A legfontosabb feladat az eddigi felügyeleti szerv megerősítése, amely képtelen volt megelőzni Credit Suisse hibás vezetését, megtépázva ezzel a svájci pénzügyi stabilitásba vetett több száz éves bizalmat. Első lépésként új vezető érkezik a felügyeleti szerv élére Stefan Walter személyében, aki európai bankfelügyeleti vezetőként már részt vett olyan komoly ügyekben, mint a Deutsche Bank felerősítése, emellett döntő szerepe volt az EKB felügyeleti részlegének kiépítésében 2014-ben a szuverén adósságválság után.

Az új vezető egy megnövelt létszámú és hatáskörű szervezetet szeretne kiépíteni: eddig kevesebb mint 600 ember ellenőrzött egy olyan pénzügyi szektort, amely több mint 230 ezer embert foglalkoztat, ráadásul azt állítják, hogy észlelték a problémákat a Credit Suisse esetében, de nem volt megfelelő lehetőségük fellépni, a mélyére ásni a problémának, és még időben beavatkozni, arról nem is beszélve, hogy a felelősség megállapítása is akadályokba ütközött, mindenki másra tolta azt.

Erre léteznek olyan nemzetközi példák, amikor lehetővé teszik a felügyeleti hatóságnak a személyes felelősség megállapítását is. A tervek szerint a svájci szabályozás továbbra is inkább elveken, mint szabályokon fog alapulni, de teljesen nem hagyatkozhatnak az elvekre és a szokásjogra, mert akkor megnehezül a törvények betartatása.

Kockázatkezelés, személyi felelősség

Ami új tényező a svájci bankoknál a korábbi évszázados működéshez képest, az a kockázati viszonyok megváltozása. Korábban egy-egy magánszemély vagy cég egyedi kockázata elenyésző volt, de most már előfordult a Julius Baer csoportnál, hogy egyetlen ügyfél felé 700 millió dolláros kitettségük volt, ami megengedhetetlenül nagy kockázatot jelent. Az ügyfél, egy osztrák ingatlanmágnás csődbe ment, a bank éves profitjának fele ugrott, egyetlen ügyfél miatt.

Az egyik javaslat az, hogy a bankoknál dolgozók felelősségét előre határozzák meg a különböző ügyekben, így a konkrét esetben, személyes felelőssége lett volna annak, aki olyan döntést hoz, hogy a bank méretéhez képest túlzott kockázatot vállal egy ügyfél felé. Ugyancsak fontosnak tartják annak szabályozását, hogy ki és hogyan kaphat zsíros bónuszokat, milyen esetekben milyen összegek indokoltak.

A gigabank fokozott felügyelete

A legnagyobb figyelem persze az egyetlen megmaradt óriásbankot, az UBS-t fogja övezni, mert a legnagyobb nem amerikai befektetési bankról van szó. A bank tőke-, és likviditási követelményeit már tavaly megnövelték, hisz jóval nagyobb lett a Credit Suisse ügyfeleinek átvétele által, de lehet, hogy további szigorítás várható.

Ezen túlmenően meg fogják növelni a felügyelet azon részlegét, amely csak az óriásbankkal foglalkozik, és két stressztesztet fognak még idén lefolytatni.