"Mi itt, Közép-Európában elég rendesen megszenvedtük az elmúlt évszázadok történelmét. Megtapasztaltuk azt, hogy ha Kelet és Nyugat konfliktusban van, akkor mi általában bajba kerülünk. Ezeknek a konfliktusoknak a vesztesei mindig a közép-európaiak voltak. Semmiképp sem szeretnénk, ha a hidegháború és annak pszichózisa visszatérne. Látjuk most is a kelet-nyugati verbális hadviselést, látjuk, ahogyan fenyegetik egymást, és ez aggodalommal tölt el bennünket. Az a nemzetbiztonsági érdekünk, hogy az Egyesült Államok és Oroszország szót értsenek, konzultáljanak egymással, mert a párbeszédnek nincs alternatívája" - kezdte a külügyminiszter az interjúban az ukrán-válsághelyzet értékelését.

Elmondta, hogy szerint a nyilvánosság előtt valóban háborús hangulatnak tűnhet a jelenlegi konfliktus, de szerinte az amerikai és orosz tisztségviselők között a legfelső szintű tárgyalások alapvetően korrekt, normális, néha még szívélyes hangvételűek is.

Kapcsolódó

Arról, hogy Szijjártó Péter nem rég Szergej Lavrov orosz külügyminisztertől kitüntetést vehetett át Moszkvában a kapcsolatok fejlesztésében elért eredményekért azt mondta, hogy ez nem befolyásolja a nyugat viszonyát sem Magyarországhoz, senki nem kérte, hogy óvakodjanak a Vlagyimir Putyin orosz elnök vezette Oroszországtól.

"Már csak azért sem, mert azok, akik háborús retorikát alkalmaznak az oroszokkal szemben, a felszín alatt hatalmas üzleteket kötnek Oroszországban és Oroszországgal. Érdemes megnézni a gazdasági adatokat, amióta szankciók vannak érvényben az oroszokkal szemben, a németek és a franciák sok milliárd euróval növelték saját exportjukat Oroszország irányába" - állította a miniszter, aki szerint a magyar-orosz kapcsolatok erősődése is jót tett az országnak. Említette, hogy így érkezhetett ide Szputnyik V. vakcina, vagy hogy itthon nem volt gázellátási pánik, mert a kormány megkötötte a hosszú távú gázvásárlási megállapodást.

"Amikor az év elején kirobbantak a kazahsztáni tüntetések, nyugati szövetségeseink nem tudták kihozni az Almatiban ragadt magyarokat. Egyetlen sms-t váltottam az orosz külügyminiszterrel, és másnap az oroszok segítették evakuálni a magyar állampolgárokat" - mondta még el a politikus, hogy milyen előnyökkel járt az orosz-magyar barátság. 

Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin jövő heti találkozóján szó lesz a Paksi Atomerőmű bővítéséről, valamint hogy a kormány szeretne a nemzeti oltóanyaggyárban Szputnyik oltóanyagot is készíteni, de előjöhet a Szputnyik Light oltóanyag jóváhagyása is.

A negyedik pont a találkozón Szijjártó szerint az lesz, hogy létrejött decemberben egy vasúti vegyesvállalat Oroszország és Magyarország között, amit azért hozott létre a kormány, hogy a záhonyi és a fényeslitkei logisztikai beruházásokat kihasználva a Kínából és Oroszországból Nyugat-Európába irányuló tranzitforgalom minél nagyobb része Magyarországon menjen keresztül.

"Megállapodás van arról is, hogy a magyar mezőgazdasági exportot növelhetjük Oroszország irányába. Emellett a magyar–orosz légi közlekedést is sűrűbbé akarjuk tenni, márciusban indul a Jekatyerinburg–Budapest járat, decemberben pedig megindult a Moszkva–Debrecen járat" - tette hozzá, kiemelve, hogy a magyar űrhajós ügyéről is szó eshet a tárgyaláson.

A legérdekesebb, hogy a külügyminiszter elmondta, mi a magyar álláspont az ukrán-orosz konfliktusban. Itt a kárpátaljai magyarok kisebbségi és nyelvhasználati jogait sértő ukrán törvényekre hivatkozva azt mondta, hogy már csak remény maradt, hogy a viszony javuljon Kijev és Budapest között.

"Bármilyen gesztust tettünk eddig, pozitív visszaigazolást gyakorlatilag nem kaptunk cserébe. Mondok egy példát: az ukránok kértek egy telefonbeszélgetést Orbán Viktor miniszterelnök úrral tavaly év végén. Volodimir Zelenszkij elnök minden jót elmondott neki Magyarországról, nagyon pozitívan festette le a kétoldalú kapcsolatok jövőjét, majd kis túlzással rögtön a telefonbeszélgetés után beterjesztett egy törvényjavaslatot az ukrán parlamentben, ami arról szól, hogy kettős állampolgárok nem láthatnak el közhivatalt" - magyarázta a helyzetet a külügyminiszter. 

Szerinte más téren - járványkezelés, gázszállítások - is gesztust tett a magyar kormány, de "ehhez képest a kárpátaljai magyarságnak csak a jogfosztás, a provokáció és sok esetben a fizikai megfélemlítés jutott. Ez elfogadhatatlan".

Majd ismertette Szijjártó Péter, hogy Magyarország ezen problémák miatt nem támogatja Ukrajna közeledését a Nyugathoz.

A kelet-európai biztonsági helyzet kontextusában is őszintén elmondtam az európai uniós és a NATO-s kollégáknak: ha az ukránok nem lépnek vissza ettől a politikától, az nagyon erőteljesen korlátozni fogja a magyar kormány lehetőségét arra nézve, hogy Ukrajnának bármiféle támogatást biztosítsunk, akár ebben a konfliktusban is.

– mondta el Szijjártó a lapnak adott interjúban, aki szerint a kárpátaljai magyarsággal kapcsolatos kormányzati fellépésnek nincs semmilyen orosz dimenziója.

Érdekesség még, hogy a hidegháborús helyzetet idéző ukrán-orosz konfliktus dacára sem ezt látja Európa biztonságára a legveszélyesebbnek a külügyminiszter.

"Nyilvánvalóan a migrációs folyamatok. Tavaly 122 ezer illegális migránst kellett megállítanunk a déli határunkon, és továbbra is megvan minden egyes olyan konfliktus vagy veszélyforrás, amely migrációs hullámok megindulásával fenyegetett: az afganisztáni válság, a szíriai polgárháború, a szubszaharai térség válságai. Egyet sem sikerült megoldani" – nevezte meg az általa legveszélyesebbnek tartott külső körülményt.

Arról is beszélt még Szijjártó, hogy szerinte nem kizárható, hogy külföldről beavatkozási kísérletek lesznek az április 3-i országgyűlési választáson. 

"A világon kevés olyan kormány van, amely nyíltan felvállalja a liberális mainstreammel szembeni álláspontját. Nagyon ritka az, hogy egy ország kormánya nyíltan patrióta, kimondja, hogy a nemzeti érdekekre fókuszál, hogy a keresztény, hagyományos értékekre alapuló, szuverén politikát folytat. A mi létezésünk és az általunk elért sikerek az élő cáfolatai annak az ideológiai, hegemonisztikus megközelítésnek, hogy a liberális mainstream az egyetlen helyes út" - kezdte válaszát, majd azt mondta, hogy szerinte emiatt külső liberális erők "mindent megtesznek annak érdekében, hogy eltávolítsák" az Orbán-kormányt. 

Az EBESZ-t nyomás alá helyezik, hogy a lehető legszélesebb körű, legnagyobb létszámú megfigyelő misszióval vegyen részt a választáson, ami szerinte egy ilyen kísérlet lehet. "A magyar államnak kötelessége fellépni a választási eredményt befolyásolni igyekvő kísérletek ellen, mert senki más, kizárólag a magyar állampolgárok hozhatnak döntést Magyarország jövőjéről" - összegezte az Orbán-kormány álláspontját.

Az amerikai ügyvivő korábban határozottan cáfolta, hogy be akarnának avatkozni a választásba.