Vasárnap érkezett Budapestre a kínai kormányfő, Li Ko-csiang, hogy a közép-kelet-európai befektetésekről tárgyaljon Magyarországon, látogatásán pedig Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel is találkozni fog. A kormány az elmúlt években több lépést is tett, hogy szorosabbra fonja a két ország gazdasági kapcsolatait, mindez idáig kisebb részsikerekkel.

Magyarország ennek ellenére komolyan számol a kínai tőke megjelenésével, és a kétoldalú kereskedelem javulásával, ahogy ezt a magyar külügyminiszter szavai is mutatják. Az MTI szerint Szijjártó Péter Ko-csiang megérkezése előtt a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy Magyarország az export tekintetében mindeddig sikeres tudott lenni, az első nyolc havi adatok szerint 26 százalékkal tudta növelni a kivitelt Kínába a tavalyi 25 százalékos növekedést követően. A kínai beruházások értéke ma Magyarországon már meghaladja a 4,1 milliárd dollárt.

Kapcsolódó

A miniszter elmondta, hogy 23 kétoldalú megállapodást írnak alá a kínai fél és a közép-európai országok között hétfőn, a Kína és 16 közép- és kelet-európai ország együttműködési keretének (16+1) soron következő csúcstalálkozóján. (Ez vasárnaptól keddig tart, ami miatt Budapesten több fontos közlekedési útvonalról kitiltják az autókat.)

Az egyeztetések és tárgyalások mellett hétfőn írják ki a Budapestet a szerb fővárossal, Belgráddal összekötő vasútvonal magyarországi szakaszán felújítására vonatkozó közbeszerzési eljárást. Utóbbi az Orbán-kormány egyik, ha nem a legnagyobb kiadással járó terve: a korábban becsült 470 és 550 milliárd forint után a legfrissebb májusi közlés szerint már 750 milliárdba kerül kínai kormányzat által kilobbizott 160 kilométeres vasúti szakasz felújítása. Eddig még egyetlen kapavágás sem történt meg.

Repkednek a milliárdos vágyak

A magyar külügyminiszter beszámolt arról, hogy indul a Kína által létrehozott közép-európai befektetési alap "második felvonása". Ebben ezúttal is a magyar Eximbank vesz részt 70 millió dolláros hozzájárulással, amelyért cserébe legalább 140 millió dollár beruházásnak kell megtörténnie Magyarországon. Az alap egymilliárd dolláros összeget kezel majd. Míg a kínai Eximbank egy 500 millió dolláros hitelkeretet biztosít a magyar Eximbanknak a hitelezési tevékenysége fejlesztése érdekében.

Szintén a kínai Eximbank egy 217 millió eurós hitelkeretet hoz létre a - kínai tulajdonban lévő - BorsodChem számára további fejlesztésekhez. Emellett a kínai fejlesztési bank egy 20 millió eurós hitelkeretet biztosít a Komáromban elektromos buszokat gyártó BYD-nek a vállalat további fejlesztéséhez. Emellett arról is megállapodhatnak, a magyar méz és kukorica exportja is meginduljon Kínába.

Gazdasági szempontból kevésbé érdekes, hogy a Magyar Nemzeti Bank alapítványai által fizetett Neumann János Egyetem és Kína egyik legtekintélyesebb felsőoktatási intézménye, a Fudan Egyetem közös MBA programot indít majd két év múlva. Az erről szóló dokumentumokat most írják majd alá a felek.

Tátott szájjal várjuk a pekingi kacsát

Az új selyemút fantázia nevű, Sanghajtól jelenleg Belgrádig érő vasútvonal az oka annak, hogy Kelet-Európában (és a Balkánon) jelenleg Kína legfontosabb gazdasági partnere Szerbia. A The Diplomat külpolitikai magazin elemzése alapján Magyarország egyelőre nem áll annyira erős kapcsolatban az ázsiai országgal, mint szeretné. A legtöbb befektetés nem Kínából, hanem az Egyesült Államokból és az Európai Unióból. Sőt, hazánk az egyetlen állam a térségben, amely tőkekivonást szenvedett az elmúlt két évben (mintegy 5 milliárd dollárnyit, amely jóval magasabb a Szlovákia által megtapasztalt alig 300 millió dollárnál).

Orbán Viktor a kínai miniszterelnökön kívül még hat miniszterelnökkel tárgyal majd a következő két nap során. A magyar kormányfővel együtt 16 miniszterelnök tartózkodik majd egyidejűleg Budapesten.