A londoni pénzügyi szolgáltatók kezdenek ráébredni, hogy az Európai Unió figyelmeztetései a brexit költségeivel kapcsolatban, nem voltak üres fenyegetések - írja a Bloomberg, amely egy nemzetközi brókercég kínos esetéről számol be. Még a világot letaroló pandémia sem megfelelő hivatkozási alap arra, hogy egy vállalat nem tudott kellőképpen felkészülni a szigetország kiválására az EU-ból. A világ egyik legnagyobb brókercége, a TP ICAP Plc igen kellemetlen helyzetbe került ügyfeleivel szemben.

A londoni székhelyű cég kénytelen volt értesíteni ügyfeleit, hogy nem tudja teljesíteni EU-s ügyfelei minden megbízását, mivel nem sikerült időben befejezni személyzetének áttelepítését Párizsba. A bejelentés csak néhány órával előzte meg azt, hogy az Európai Központi Bank (ECB) igazgatósásának holland tagja, Frank Elderson éppen erről a problémáról beszélt az Európai Parlament előtt. Fontos, hogy további nyomást gyakoroljunk a bankokra annak érdekében, hogy kellő személyzetet és technikát telepítsenek át az eurózónába euróban lebonyolított ügyleteik kezelésére - mondta Elderson.

Kemény EU

Az újabb fejlemény megerősíti, hogy az európai pénzügyi szabályozó hatóságok keményen játszanak az immáron független londoni pénzügyi szektorral, a brit gazdaság koronaékszerével folyó versenyben. A pénzügyi szektor jövőjéről nem állapodtak meg a tavalyi év végén aláírt brit-EU kereskedelmi egyezményben. A felek pénzügyi szabályozásának összehangolásáról márciusban indulnak tárgyalások, ám eredményt csak jóval később hozhatnak. Eközben a londoni kormány költségvetési bevételeinek tizedét ez az ágazat fizette be eddig.

A hangulatra jellemző, hogy Mairead McGuinness, az Európai Bizottság pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó biztosa azt mondta a Bloomberg TV-nek, hogy most kezdi csak érezni majd az Egyesült Királyság, mivel jár a brexit. Az európai pénzügyi felügyelet a hónap elején figyelmeztette az ágazat cégeit, hogy ne próbálják megkerülni azt a szabályt, miszerint európai ügyfeleiket Európán belülről kell kiszolgálniuk, mert fülön fogják csípni őket. Eközben Rishi Sunak brit pénzügyminiszter célzást tett arra, hogy olyan deregulációt valósítanak meg a pénzügyi szektorban, amilyet a Margaret Thatcher miniszterelnök kormányzása idején. Ez volt a londoni pénzügyi szektor fellendülésének nagy korszaka 40 évvel ezelőtt.

London napi 6,3 milliárd euró értékű részvényüzletet veszített el január elején - emlékeztet a Bloomberg az EY tanácsadó cég becslésére. A brexit előtt a pénzügyi szolgáltatók több mint 1,6 ezer milliárd értékű vagyon kezelését és 7500 alkalmazottjukat telepítették át az Európai Unió területére.

Hiányzott az iskola

A TP ICAP éppen azt a hibát követte el, hogy nem tudta befejezni 2020 vége előtt kontinentális központja kiépítését. Londonból 80 brókert kellett volna áttelepítenie Párizsba december 31-éig, azonban a pandémia miatti korlátozások és egy speciális gond miatt ez nem sikerült. Az utóbbi alatt egy banális probléma értendő, amire persze fel lehetett volna készülni, ha időben lépnek. Nem találtak iskolát a munkatársak gyerekeinek - tudta meg a Bloomberg egy az ügyhöz közelálló forrásból.

Ezért például az euróban elszámolt kamatláb swap ügyleteket nem tudták lebonyolítani, hasonlóan többi európai valutában elszámolandó üzlethez, ráadásul azt sem tudni, mikorra sikerül elég alkalmazottat áttelepíteni ahhoz, hogy a francia pénzügyi felügyelet úgy lássa, képesek kezelni a felmerülő kockázatokat. Az ICAP szerint az incidensnek nem lesz számottevő hatása a cég pénzügyi teljesítményére.

Lecsapott a kártyaszolgáltató

A Mastercard több mint ötszörösére fogja emelni a brit hitel- vagy sima bankkártya-tulajdonosok díját, ha egy az EU-ban bejegyzett cégtől vásárolnak valamit - jelentette a Financial Times. A kereskedőkre, akik árai megnőnek emiatt, ráhozták a frászt ezzel a döntéssel, és brit parlamenti képviselők attól tartanak, hogy megdobja az inflációt, ami nem fog jót tenni újraválasztási esélyeiknek. Az EU 2015-ben felső korlátot szabott meg a kártyatársaságok jutalékára, miután attól tartott, hogy ezzel pluszköltséget okoznak mind a termékek eladóinak, mint a vásárlóknak. A Mastercard egyszerűen észrevette, hogy ez a szabály immáron nem játszik a brit vevők uniós vásárlásai esetén, mert rájuk a brit pénzügyi szabályozás vonatkozik.

A bankkártyák esetén tranzakciónként 0,3 százalékról 1,5 százalékra, a hitelkártyáknál 0,2-ről 1,15 százalékra megy fel a jutalék október 15-étől. Ezt a pluszköltséget az eladók minden bizonnyal ráterhelik a vevőkre. Az Európai Bizottság adatai szerint a 2015-ös szigorításnak köszönhetően a a kereskedők 1,2 milliárd euró megtakarítást értek el, míg a fogyasztók valahol 894 millió és 1,9 milliárd euró között fizettek kevesebbet. Joel Gladwin, a Coalition for a Digital Economy szakmai szervezet vezetője szerint e változás hátterében nem a brexit áll, hanem a kártyaszolgáltató kapzsisága, amely nem tudja megállani, hogy kihasználja a rá vonatkozó szabályozás könnyítését. A jutalék emelését a Visa sem zárja ki.