Hónapok óta felvetődik, hogy magára maradhat Orbán Viktor az európai politikai színtéren: könnyen lehet, hogy az orosz-ukrán háborút övező kommunikációja következtében szövetségesek nélkül marad az Európai Unióban. Az Európai Bizottság figyelmét most azonban sokkal inkább az köti le, hogy a hatvanmilliós Olaszország egy szélsőjobboldali nézeteket valló politikusnő, Giorgia Meloni pártját bízta meg a tömb harmadik legnagyobb gazdaságának vezetésével.

Melonit pedig már csak néhány formális lépés választja el attól, hogy ő legyen Nyugat-Európa első szélsőjobboldali kormányfője.

Több elemzés is született már arról, hogy a választáson a hatalomba emelt politikus színre lépésének logikus következménye lehetne egy Róma-Budapest-Varsó tengely kiépülése, azonban a jelek szerint a három ország vezetőinek nehéz lenne összeegyeztetni a nézeteiket. A lengyel kormány teljes mellszélességgel kiáll az Oroszországgal szembeni szankciók mellett, a magyar vezetés pedig ellenzi azokat, sőt, kampányának középpontjába helyezte, mint az infláció és az energiaválság okát. Meloninak tehát választania kellett a két jó barát – Lengyelország és Magyarország – között, és minden jel arra utal, hogy az újonnan formálódó tömbből Magyarországot hagyják ki.

Már korábbi olasz-lengyel szövetség is létezik

A lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság ugyanis tagja a Meloni vezette Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) képviselőcsoportnak az Európai Parlamentben: közöttük már három éve hatékony az együttműködés. (Az ECR tehát két, összesen közel százmillió lakosú tagállam kormányfőjét adja, amely komoly befolyást jelenthet az Európai Parlamentben.)

Orbán Viktor kormányának viszont inkább az Európai Tanács számít, és azt remélheti Melonitól, szavazatával segít hozzájutni Magyarországnak a befagyasztott 7,5 milliárd eurós forráshoz, lehetőleg minél kevesebb vizsgálattal és ellenőrzéssel.

Könnyen elképzelhető, hogy Meloni nem lesz partner Orbán Viktor szankcióellenes politikájában, és NATO-párti nyilatkozatai alapján homokszem sem akar lenni az európai gépezetben. A magyar kormány számára az egyetlen kapaszkodót az jelentheti, hogy Meloni pártja, az Olaszország Fivérei nem szavazta meg a Magyarországot elítélő EU-s jogállamisági jelentést – igaz, akkor még nem voltak kormányon.

Nem várható az EP-átrendeződése

„Az olasz jobboldali koalíció egyértelműen kiállt Orbán Viktor politikája mellett az Európai Unió keretein belül és nemzetközi téren is. Ez a szorosabb együttműködés a jövőre nézve is előrejelezhető. Azt viszont nem gondolom, hogy jelentősen átrendeződne az Európai Parlament frakcióstruktúrája közvetlenül az olasz választások után" – magyarázta a helyzetet lapunknak Tanács-Mandák Fanni, az NKE adjunktusa, és a Külügyi és Külgazdasági Intézet szakértője. Hozzátéve: az, hogy Giorgia Meloni támogathatónak tartja az orbáni vonalat, az nagy előrelépés lesz Magyarországnak és a Fidesznek is EU-s szinten, hiszen egy alapító tagállam fog Magyarország mellé állni.

Azonban Meloninak nem az a prioritás, hogy támogassa, vagy ne támogassa Magyarország éppen napirenden lévő ügyeit. Nem hiszem, hogy rövidtávon nagy befolyása lenne az olasz választási eredménynek a magyar uniós kérdések tekintetében

– mondta a szakértő.

Az Európai Tanácsban Olaszország kormányfőjeként az lesz a legfontosabb Meloni számára, hogy elérje, többet költhessen, mint amennyit a jelenleg is a GDP 145,4 százalékának megfelelő adóssággal küzdő olasz államháztartás enged. Az új kormányfő kényszerhelyzetben lesz: vagy sikerül kilobbiznia több forrást az EU-tól, vagy több ezer vállalkozás és több millió háztartás tapasztalhat drasztikus életszínvonal-visszaesést Olaszország-szerte. Ahogy a Napi.hu egy hete megírta, több olasz nagyvárosban tömegtüntetést szerveztek, és számlákat égettek az utcákon.

A káosz állandó, a rend szokatlan lenne

Több mint tíz éve nem volt olyan kormánya Olaszországnak, amely közvetlenül a választópolgároktól kapta a mandátumát: az utolsó megválasztott kabinetet Berlusconi vezette 2008-tól 2011-ig. Azóta az olasz kormányok válságtól válságig vannak hatalmon, nagy kérdés tehát, hogy a Meloni-kormány kitölti-e ötéves ciklusát.

„Az elmúlt években az olasz választópolgárok visszatértek a jobb-bal tengelyhez, az egyetlen mellékutat az Öt Csillag Mozgalom megjelenése adta 2013-ban. Az Öt Csillag Mozgalom akkor a politikai elitből való kiábrándulás miatt mindkét oldal szavazóit meg tudta szólítani rendszerellenes pártként. Ez a szerepük 2018-tól fokozatosan eltűnt, a párt a gazdasági és környezetvédelmi kérdésekben a baloldali tengely felé irányult. A Demokrata Párt viszont teljesen figyelmen kívül hagyta a választópolgárok megosztottságát, és ennek a következményeit mutatják a választási eredmények” – mondta Tanács-Mandák. A Meloni vezette Olaszország Fivérei elsősorban a Demokrata Párt népszerűségének visszaesésének köszönheti választási sikerét.

„Az elmúlt napok legfontosabb kérdése az volt, hogy Matteo Salvini megkaphatja-e a belügyminisztériumot, és a Forza Italiának nincs ezzel szemben ellenvetése. De amíg nem áll fel az olasz kormány és nincs hivatalos program, addig csak találgatni lehet. Abban mindhárom koalíciós párt megegyezett a választási kampány elején, hogy az eredményeket tiszteletben tartva fogják megnevezni a miniszterelnök-jelöltet a köztársasági elnök irányába. Az egyértelmű, hogy a legtöbb pozíciót az Olaszország Fivérei párt tagjai és a párt bizalmi körébe tartozó szakértők fogják kapni. Október 13-án ül össze az új olasz parlament, a legfontosabb döntés pedig a Szenátus és a Képviselőház vezetőinek megválasztása lesz” – mondta a szakértő.

Tilos a veszekedés

Az új kormányfőnek nem csak az EU-tagállamok vezetői, hanem saját koalíciós partnerei között is egyensúlyoznia kell. Míg Meloni az utóbbi hét-nyolc hónapban többször is hangoztatta atlantista álláspontját, koalíciós partnerei, Matteo Salvini és Silvio Berlusconi elkötelezett putyinisták. Salvini pártjának, a Ligának a neve összeforrt az orosz befolyással az elmúlt nyolc évben, ami nem cseng jól: például, korábban azzal vádolták a pártvezért, hogy pénzt fogadott el olajüzletben jártas oroszoktól a párt finanszírozására. Hivatalos ügyészi vizsgálat is indult a Liga orosz pártfinanszírozási botrányában.

Meloni tehát mindenáron el szeretné kerülni, hogy Salvini fontos pozícióhoz jusson, és összeférhetetlenségük miatt az sem valószínű, hogy saját helyettesének nevezné ki őt. Berlusconi neve sem hangzik jól a nemzetközi színtéren, miután a veterán politikus azt mondta, Putyin „belekényszerült” a háborúba, hogy Zelenszkij vezette ukrán elitet „tisztességes emberekkel” váltsa le. A 86 éves Berlusconi ugyan már koránál fogva sem tölthet be befolyásos pozíciót az új kabinetben, de 32 éves barátnője, Marta Fascina jelenleg is az olasz Képviselőház tagja.

A következő öt év legnagyobb kérdése Takács-Mandák Fanni szerint, hogy hogyan tudják a koalíciós partnerek egyeztetni az érdekellentéteket. A három pártvezető között számos ellentét feszül; nem csak külpolitikai, biztonságpolitikai kérdésekben, hanem gazdasági kérdésekben is.

„Az igazi konfliktus Giorgia Meloni és Matteo Salvini között bontakozhat ki, hiszen Salvini 2018-2019-ben a legmeghatározóbb, legkarizmatikusabb politikai vezetőként lépett fel az olasz belpolitikában. A Lega azonban a legutóbbi választáson csak 8,8 százalékos eredményt kapott. Salvini ezt személyesen is nehezen viseli, de mind ő, mint Meloni tudja, mit kockáztat azzal, ha kenyértörésre viszik a konfliktust” – mondta a szakértő.

Isten, haza, család

Ideológiai szempontból viszont nagyjából egyezik a három pártvezér kommunikációja. Meloni társadalmi értelemben véve erősen konzervatív, az „Isten, haza, család” szlogen mentén képzeli el az ország vezetését.

A Líbiából Olaszországba sodródó bevándorlókat tengeri blokáddal állítaná meg, kártékonynak tartja az LMBT-közösség szélesebb körű szereplését Olaszországban, és abortuszellenes. Az északi tartományokban ezzel rengeteg szavazót szerezett a Ligától, akiknek elegük lett abból, hogy Salvini feladta a párt hagyományos értékeit. Az Olaszország Fivérei leginkább a középkorúak és az idősek, valamint a dolgozók, különösen a tanárok körében vált kiemelkedően népszerűvé.

A szavazótábor megerősítése után egy sokkal nehezebb lépés lesz Meloni számára, hogy gyökeret eresszen az országos politikában, ugyanis egyik tartományt sem az Olaszország Fivérei párt tagja vezeti, és a nagyobb városok polgármestereit sem ők adják. Tanács-Mandák szerint Olaszországban a választásokat követően a kormány megalakulása átlagosan 60-65 napot vesz igénybe. Ezek alapján november végére állhat össze az új olasz kormány, de mivel a tartományi, városi politikában korábban nem vett részt a párt, az egyeztetés akár el is húzódhat.

Meloni nem véletlenül mondta azt, hogy az Olasz Köztársaság talán eddigi legnehezebb időszakával néznek szembe: hivatalba lépését követően a gazdasági válság kezelése lesz a legfontosabb, és emiatt szinte biztos, hogy a lazább költségvetési politika mellett foglal majd állást. A gazdasági visszaesés és az energiaválság ugyanis Olaszországot sem kerüli el: az árak ott is meredek emelkedésnek indultak. A többi dél-európai országhoz hasonlóan Olaszországban is alacsony a születésszám, elöregedésnek indult a társadalom és magas a munkanélküliség, ami további kihívások elé állítja az új kormányt.

A Magyarországnak szánt uniós források visszavonását az Európai Tanács legalább tizenöt tagjának kell támogatnia, akik az EU népességének legalább a 65 százalékát képviselik. Olaszország és Lengyelország egyetértése nélkül Brüsszel egy lépéssel távolabb kerülhet a magyar kormány megbüntetéséről, még annak ellenére is, hogy Meloni számára nem prioritás, hogy Magyarország hozzájusson az uniós forrásokhoz.