A pandémia hatására mára az egészségügyi intézmények 56 százaléka tervezi a távgyógyászatba és a virtuális betegellátási megoldásokba teendő beruházásainak növelését. A Kaspersky az egészségügyi döntéshozók körében végzett felméréssel kívánta megtudni, hogyan halad a szektor digitális átalakulása, és melyek azok a problémák szerintük, amelyek megoldásával létre lehetne hozni egy olyan világot, amelyben mindenki hozzájuthatna a megfizethető, gyors és minőségi ellátáshoz.

A kutatásról

A Kaspersky 36 ország 389 egészségügyi szolgáltatóját vonta be a kutatásba.

A kutatás szerint a globális válaszadók 71 százaléka véli úgy, hogy az elkövetkező öt évben a telemedicina jelenti majd a legnagyobb hozzáadott értéket az egészségügyi szektorban. A szakemberek megjegyzik, hogy a távgyógyászat számos módon praktikus és vonzó, és többek között olyan előnyökkel jár, mint az azonnali elérhetőség, kevesebb betegségátadás a páciensek és az ellátóik között, valamint az a lehetőség, hogy kevesebb idő alatt több embernek lehet segítséget nyújtani.

Kapcsolódó

Több szempontból is vonzó és praktikus

Ez a pozitív megközelítés a valós orvosi gyakorlattal is összecseng. A szervezetek csaknem fele (42 százaléka) szerint a pácienseiket jobban érdeklik a távgyógyászati konzultációk, mint a személyes vizsgálatok, mert számukra így kényelmesebb. A távgyógyászat azért is vonzó az ügyfelek számára, mert a modern technológiákkal idő, erőfeszítés és pénz spórolható meg, emellett arra is lehetőséget teremtenek, hogy a páciensek tapasztaltabb szakemberekkel konzultáljanak.

Ezek az előnyök azt eredményezték, hogy a távgyógyászati szolgáltatások minden korcsoportban egyre keresettebbek. A sztereotípiák ellenére, melyek szerint az idősebbek kevésbé bíznak a modern technológiákban, a szolgáltatók mindössze 51 százaléka számolt be arról, hogy a távgyógyászatot választó pácienseik többsége 50 év alatti.

A szolgáltatók leggyakrabban szinkron távgyógyászati szolgáltatást (51 százalék) nyújtanak, például valós időben kommunikálnak a páciensekkel, akár videóhívásban vagy chatben is. A második legnépszerűbb szolgáltatás a viselhető eszközökön keresztüli beteg-távfelügyelet (41 szzalék), amit az aszinkron távgyógyászati technológia (39 százalék) követ. Ez utóbbi annyit jelent, hogy a páciensek adatait begyűjtik és egy biztonságos felhőalapú platformon tárolják, hogy majd a kezelő szakember használhassa fel őket.

Mindezek ellenére a válaszadók 74 százaléka tapasztalt olyat, hogy a páciens nem volt hajlandó videóhívásban részt venni, 52 százalék pedig arról számolt be, hogy az emberek a privát szférájuk miatti aggódás miatt vagy adatvédelmi megfontolásból utasították el a távgyógyászati szolgáltatásokat.

A további okok között szerepelt még a telegyógyászat iránti általános bizalmatlanság (33 százalék); az, hogy nem akartak látszani a videóban (32 százalék); valamint a megfelelő eszköz hiánya (30 százalék).

Nemcsak a páciensek aggódnak azonban az adataik megfelelő védelme miatt: Az egészségügyi szolgáltatók 81 százaléka számolt be arról, hogy az orvosaik aggályukat fejezték ki a páciensi adatok védelme kapcsán a távgyógyászati konzultációk lebonyolítása során, és csak a válaszadók 36 százaléka biztos benne teljesen, hogy a szervezeténél megfelelőek a biztonsági intézkedések.

A kutatás megerősíti, hogy a távgyógyászat biztonságossága mind a szolgáltatók, mind a fogyasztók számára problémát jelent.

 Tekintettel arra, hogy az érzékeny betegadatok bizalmas kezelését minden szervezetnek fő prioritásnak kell tekintenie, a Kaspersky szakemberei az alábbi javaslatokkal kívánnak segítséget nyújtani az egészségügyi intézményeknek a magas fokú kiberbiztonsági felkészültség megteremtéséhez:

  • Tartsanak biztonságtudatossági képzést a páciensek személyes adataihoz hozzáféréssel rendelkező dolgozók számára. A képzés legalább a legalapvetőbb gyakorlatokra terjedjen ki, mint például a helyes jelszóhasználatra, a biztonságos levelezésre, a privát üzenetek küldésére és a biztonságos webes böngészésre.
  • A távgyógyászati szolgáltatások növekvő népszerűsége számítástechnikai eszközök és informatikai rendszerek széleskörű használatát követeli meg. A biztonsági megoldások ellenőrzést biztosítanak a komplex informatikai infrastruktúra felett, és gondoskodnak a vállalati hálózathoz hozzáférő összes céges eszköz védelméről.
  • Ne feledkezzenek meg a beágyazott rendszerekre épülő egészségügyi berendezések védelméről. Ezek a rendszerek általában alacsony üzemi kapacitással rendelkeznek, és csak egy nagyon specifikus feladat végzésére képesek. A beágyazott rendszerekhez kifejlesztett biztonsági megoldások kivédhetik a legújabb fenyegetéseket, és kompatibilisek az alsó kategóriás hardverekkel.
  • Használjanak tűzfalat, amely akadályt képez a külső fenyegetések előtt. Ezzel megvédhetik a szervereiket a különféle kártékony programoktól, így többek között a vírusoktól, zsarolóprogramoktól és trójai programoktól.

A teljes jelentés  itt  olvasható.