Váratlanul bizonytalanná vált az Európai Unió állam- és kormányfőinek pénteki csúcsértekezlete, miután ma délután a német kormány szóvivője azt nyilatkozta, hogy tudomásuk szerint nem készültek konkrét tervek a holnaputáni rendkívüli találkozó megtartására. Berlin álláspontja szerint az idő amúgy sem sürget, Görögország finanszírozása a nemrégiben felszabadított EU-IMF hitelrészlettel szeptemberig biztosított.

Mások, köztük az Európai Központi Bank (ECB) jövendőbeli elnöke, Mario Draghi olasz jegybankelnök, és az ír miniszterelnök, Enda Kenny azonnali lépéseket sürgetnek. A ír vezetőt az is aggaszthatja, hogy országa adósságait kedden a bóvli kategóriába sorolta le a Moody's hitelminősítő, jelezve, hogy álláspontja szerint Írország is második segélycsomagra szorul. A döntés hatására szerdán megugrottat a kötvényhozamok, megdrágítva az ország finanszírozását. Heman Van Rompuy, az EU elnöke és a 17 eurózóna-tagország többsége szintén a pénteki csúcs mellett van.

Kapcsolódó

Rossz és mégrosszabb következmények

A német kormányt az dühítette fel, hogy a sebtében összehívott csúccsal mintegy a falhoz szorították, azaz lépéskényszerbe került - tudta meg a Reuters európai diplomáciai forrásokból. Ha a találkozó elmarad, annak számottevő negatív hatása lehet a pénzpiacok hangulatára, ha azonban megtartják, de nem hoz eredményt, annak még rosszabb következményei lehetnek. Berlin ezért nem akar tárgyalni addig, amíg nincs elfogadható javaslat az asztalon.

Kompromisszumos lehetőségként felmerült, hogy pénteken az uniós csúcsvezetők találkoznának, ami reményeik szerint jótékony pszichológiai hatást gyakorolhat a befektetőkre, majd vasárnap pénzügyminisztereik folytatnák az egyeztetést, hogy a hétfői piacnyitás előtt véglegesíthessék a következő válságkezelési intézkedések részleteit. Az APA osztrák hírügynökség eközben azt jelentette, hogy egy csúcs lesz, mégpedig vasárnap.

A fő kérdés a magánhitelezők bevonása

A fő kérdés, amit az EU vezetőinek meg kell oldaniuk, továbbra is magánhitelezők bevonása Görögország helyzetének stabilizálásába. A két lehetőség, a kötvény-visszavásárlás és a futamidők meghosszabbítása adottnak tűnik, a vita a módszereken van.

Az előbbivel kapcsolatban felmerült, hogy az európai stabilitási eszköz (EFSF) vásárolná vissza a görög állampapírokat. Ennek a német pénzügyminisztérium szerint nincs akadálya, Jens Weidmann, a Bundesbank elnöke, az ECB kormányzótanácsának tagja azonban tegnapi sajtónyilatkozatában leszögezte: elfogadhatatlannak tartja, hogy az EFSF eurózónás kötvényeket vásároljon a másodlagos állampapírpiacon.