Az áramtermelés átalakulása miatt kivonandó, lekapcsolandó szénerőművekről szóló híreket az utóbbi években jellemzően az Európai Unió nyugati féltekének országai produkáltak. De bármilyen nagy mutatvány is volt tavaly a briteké, a portugáloké, és bármilyen nagyot is szólt az osztrák ‘melák bezárása, azt így nem érdemes elfelejteni, hogy az első dominókat az Egyesült Államokban borították fel - már egy évtizede. Azt sem árt észben tartani, hogy bár Trump már az elnökké választásához is a szén virágkorának visszaállításával kampányolt - és egész regnálása alatt kitartott emellett a retorika mellett - az energetikai valóságban azért eközben a szén pozíciói végletesen meggyengültek.

Az Egyesült Államok energiamixében egyetlen évtized alatt jutottak el az 50 százalék körüli szintről 20 százalék alá. A szén térvesztése folyamatos, már 2020-ra is úgy fordult rá az ágazat, hogy a 2010-ben még aktív erőművek listán szereplő szeneseknek a felét már bezárták. Az ok egyértelmű: feketén-fehéren kiderült, hogy a karbonsemlegességre épülő jövőhöz e technológia se nem gazdaságos, se nem tolerálható.

Azonban a jelek szerint a szükséges döntések meghozatalához ez sem mindig elegendő. Legalább is ez olvasható ki abból a dél-karolinai esetből, ahol a Dominion Energy energetikai óriásnak gyakorlatilag ultimátumot adott az állami szabályozó hatóság. A Dél-Karolinai Közszolgálati Bizottság (Public Service Commission of South Carolina - PSC) felszólította az energiatermelő és szolgáltató vállalatot, hogy azonnal értékelje át a szénerőműveinek üzemeltetésével járó kockázatokat és környezeti költségeket, és fontolja meg az erőművek tiszta energia alternatívákkal való helyettesítésének lehetőségeit.

"Gondolja át!" - ez nem finomkodó felszólítás volt

A helyzet világossá tétele, és a felszólítás súlyosságának megértése miatt érdemes egy kis kitérőt tenni: a dél-karolinai PSC leginkább egy olyan komplex szabályozási és közigazgatási, állami hivatalként jellemezhető, amely a szövetségi állam összes közművének (víz, gáz, áram, csatorna, kábeltévé stb.) szabályozását végzi el. Mint ilyen, a vonatkozó törvények és szabályozási folyamatok felett is őrködve, lényegében bíróságként működik a közüzemi (és más szabályozott) társaságokat érintő ügyekben.

Külön is kiemelendő, hogy a szervezet igen széles hatáskörrel rendelkezik a villamos energiás, illetve a gáz-, víz- és szennyvíz-szolgáltatókkal, telekommunikációs társaságokkal, de még a veszélyes hulladékok ártalmatlanításával foglalkozó cégeket érintő ügyekben. Ergo: a PSC olyan, mintha Magyarországon az energiahivatal (MEKH) irányítása alatt lenne minden közüzemi terület - melyekre szabályokat alkothatna és akár ítélkezhetne is felettük.

Ha tehát a PSC azt kérte a Dominion Energytől, hogy "gondolja át", akkor ez valójában úgy értendő, hogy kötelező irányt váltani. Akkor is ez a mondanivaló, ha annak címzettje egyébként egy olyan energetikai közműóriás, amely 27 GW áramtermelő kapacitással, mintegy 10 ezer km távvezetékkel, illetve igen jelentős földgázmennyiséggel és infrastruktúrával rendelkezik, és több állam energetikai közműveként működik.

Azt is tudni akarják mennyibe kerülne

A dél-karolinai szabályozó hatóság szerint a Dominion Energynek átfogó elemzést kell készítenie a szén-flottájának nyugdíjazásáról, és arról, hogy a 2018-ban beharangozott hálózatátalakítási programjukat. -melynek egyik tétele 2022-ig 3000 MW nap-, és szélenergiatermelő kapacitás megépítését célozta meg - hogyan gyorsítható fel, és érhető el. A hatóság elvárása szerint a Dominionnak újra kell számolnia, hogy mibe kerülne a szénerőműveinek további működtetése, azok milyen biztonsági kockázatokat és környezeti költségeket terhelnek a rendszerre. És azt is, hogy ehhez képest a szenet helyettesítő "legkorszerűbb tiszta energia" mibe kerülne.

A PSC megszabta azt is, hogy a szerkezetátalakítási költségekbe vegyék be a nyugdíjazási elemzést, de azt is, hogy mibe kerülne ha a cég két szénerőművét - a 660 MW-os Williams és a 770 Mw-os Wateree erőműről van szó, melyeknek többféle környezetvédelmi és kibocsátáscsökkentési kötelezvényei vannak, melyek nélkül a működtetésük is megkérdőjelezhető - korszerűsítenék. Ráadásul a hatóság mindezt nem sokkal azután írja elő - számolt be róla az amerikai PV Magazine, hogy a PSC egyhangúlag elutasította a Dominion Energy által előterjesztett átalakítási tervezetet. Amelyben nem modellezték sem azt, hogy 2028 előtt elkezdenék a szén termelőpotenciálok leépítését, sem pedig azt, hogy 2026 előtt megújulenergiás termelő beruházásba kezdenének.

A Hivatal ragaszkodik ahhoz, hogy a cég sürgősen kezdje meg a két éve beígért zöldenergiás beruházásokat.

Itt a minta

Azt, hogy a PSC kérése nem teljesíthetetlen, a Minneapolis-i (Minnesota, USA) székhelyű energiaszolgáltató példája mutatja. Az Xcel Energy épp a napokban jelentette be, hogy építtetni fog egy 500 megawatt (MW) méretű napelemes erőművet. Mindezt a Mississippi folyó partján működő Sherco erőmű közelében tervezik megtenni. Az állam legnagyobb kapacitású (2238 MW), három blokkos széntüzelésű erőműve 2024-ben egy egységgel leáll. A cég menedzsmentje a mostani felhívás eredményeként azzal számol, hogy addigra az 500 MW-os napelemes blokk már működni fog - és 25 embernek munkát is ad majd.

A 3,3 millió áramfogyasztót és 1,8 millió földgázos ügyfelet kiszolgáló cég Minnesota mellett még hát állam területén szolgáltat energiát. A friss bejelentés az Xcell jelentős változását vetíti előre, mivel a minnesotai megújuló energiás beruházás csak az első lépés. A cég 2019 májusában jelentette be, hogy a korábban tervezettnél kerek egy évtizeddel hamarabb, már 2030-ra megszabadul a szénerőműveitől - és 2040-re az atomerőművekkel is leállnak. Így érik el, hogy a vállalatcsoport - a 2005-ös kibocsátási szint-alapon számoltan - 2035-re 80 százalékkal csökkenthesse, 2050-re pedig teljes egészében megszüntesse a szén-dioxid kibocsátását, és kizárólag karbonmentes villamos energiát szolgáltathasson.