Az Európai Bizottság (EB) ismételten felszólította Csehországot, Magyarországot és Lengyelországot kötelezettségeik teljesítésére, miután az elmúlt hónapban megindított kötelezettségszegési eljárások ellenére e három ország továbbra is megszegi jogi kötelezettségeit, és figyelmen kívül hagyja a Görögország, Olaszország és más tagállamok felé fennálló kötelezettségvállalásait - olvasható a brüsszeli testület közleményében.

Az EB június 15-én indította meg a kötelezettségszegési eljárásokat és felszólító levelet küldött a Csehországnak, Magyarországnak és Lengyelországnak. Az levélben megfogalmazottakra adott válaszok nem minősültek kielégítőnek a bizottság szerint, mivel egyiket sem kísérte arra vonatkozó tervezet, hogy ezek a tagállamok gyorsan áthelyezéseket kezdenének meg.

A tagállamok

  • az Európai Tanács ellen az Európai Bíróság előtt zajló eljárásra (amelynek nincs halasztó hatálya),
  • a szolidaritás más módon való kifejezésére
  • illetve a biztonsági ellenőrzések lefolytatásának nehézségeire hivatkoztak.

A brüsszeli testület szerint azonban ezek egyike sem igazolja a rendelkezésre álló helyekre vonatkozó kötelezettségvállalás elmulasztását, ezért a bizottság úgy döntött, hogy a kötelezettségszegési eljárást a következő szakaszba lépteti, ami az indoklással ellátott véleményt jelenti.

Kormányzati Tájékoztatási Központ: Brüsszel a kvótát erőlteti

Brüsszel minden eszközzel és rohamléptékben Magyarországra akarja erőltetni a kvótát - reagált a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) az Európai Bizottság bejelentésére. Az Európai Bíróság főtanácsnoka mellett a brüsszeli bizottság is újabb nyomást próbál gyakorolni azokra a tagállamokra, amelyek elutasítják a Soros-tervet és a migránsok betelepítését - írja az MTI a KTK-ra hivatkozva. Úgy vélik, mindez azt jelzi, hogy felgyorsítják a Soros-terv végrehajtását.
A kormány nem a migránsok betelepítésében és elosztásában, hanem a határok védelmében látja a megoldást és ezért mindent megtesz a magyar és az uniós határok védelméért. Brüsszel támadása a kvóta elutasítása és a tranzitzóna ellen nem más, mint a magyar bevándorláspolitika és a kerítés lebontására irányuló kísérlet - írták a közleményben.

A tanácsi határozatok előírják a tagállamok számára, hogy a gyors és jól szervezett áthelyezési eljárás biztosítása érdekében háromhavonta ajánljanak fel elhelyezési lehetőségeket a menedékkérők számára. Míg Magyarország az áthelyezési program kezdete óta egyáltalán nem tett lépéseket, Lengyelország 2015 decembere óta nem helyezett át egyetlen menedékkérőt sem, és nem is tett erre vállalást. A Csehország pedig 2016 augusztusa óta nem helyezett át egyetlen személyt sem, és több mint egy éve nem tett újabb kötelezettségvállalást sem.

Mi jön most?

A kötelezettségszegési eljárás második lépése az indokolással ellátott vélemény, amely az uniós jognak való megfelelésre vonatkozó hivatalos megkeresésből áll, és felszólítja a tagállamokat, hogy tájékoztassák a bizottságot a megadott időszakon belül a megfelelés érdekében tett intézkedésekről.

Tekintettel arra, hogy az áthelyezésről szóló tanácsi határozatokat szükséghelyzet kezelése céljából fogadták el, továbbá figyelembe véve azt, hogy több felszólítást küldtek a három tagállamnak, a Csehország, Magyarország és Lengyelország hatóságainak most a szokásos két hónapos határidő helyett egy hónapon belül kell válaszolniuk az indokolással ellátott véleményre.

Ha nem érkezik válasz, vagy olyan észrevételek érkeznek, amelyek nem kielégítőek, a bizottság úgy határozhat, hogy a kötelezettségszegési eljárás következő lépéseként az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjeszti.