Azóta, hogy Donald Trump 2015 közepén bejelentette, hogy elindul az elnökségért, az amerikai híradók dörzsölni kezdték a tenyerüket, mert tudták, hogy a valósághős és szépségverseny-szervező ingatlanmágnás kifejezetten kameraképes. Továbbá az is garantálható volt, hogy mond valami olyan hülyeséget, amely nézőket ültet le az esti hírműsorok elé.

A nézettségi adatokból viszont kiderült, hogy a valódi nyertesek azok a politikai háttérműsorok lettek, amelyek többnyire viccet csinálnak a helyi és országos vezetőkből, választott képviselőkből és úgy általában mindenből, aminek köze van a közélethez. A legjobban ugyanis a Stephen Colbert vezette Late Show produkálta a legnagyobb arányú nézettségnövekedést: a tévés főidőszak szeptember és május közötti időszakában 11 százalékkal többen kapcsoltak a szórakoztató műsorra.

Kapcsolódó

Drága vicc az egész

A Late Show átlagosan 3,2 millió nézőt kötött le az este 7 és 10 óra közötti időszakban. Összehasonlításképpen a CNN átlagosan 1,12 millió nézőt bír, a legnépszerűbb hírcsatornává előlépett, erősen republikánus tévéadó, a Fox News 2,24 millió embert vonz a tévés csúcsidőben a Variety májusi összesítése szerint.

Nem véletlen, hogy a televíziós reklámpiac az USA-ban hosszú évek óta először érdemben tudott növekedni. Az idén 19,7 milliárd dollárt tettek ki a tévés csúcsidőszak reklámbevételei, 5,9 százalékkal többet, mint 2016-ban - írja a Los Angeles Times, amely arra is kitért cikkében, hogy összességében esnek a televíziós nézettségek, de az országos csatornák statisztikái folyamatosan javulnak.

Trump a legnagyobb nézettségű

A nézettségi számok javulása alapvetően egyetlen egy tényezőnek köszönhető, de két okra vezethető vissza. A legfontosabb az, hogy jelenleg Donald Trump az Egyesült Államok elnöke, aki napi szinten szolgáltat témát a tévéműsoroknak botrányaival, vagy kifakadásaival. Sőt, maga Trump is annyira érdeklődik a média iránt, hogy hadat üzent az általa balliberálisnak tartott, valójában csak a munkáját kritizáló újságíróknak. Valamint annyira függ a tévés adatoktól, hogy már az eskütételéről szóló nézettségi számokat is megmásította vagy felnagyította. Mintha a közönségarány bármilyen képet is adna a munkájáról.

Mivel folyamatosan van téma, ráadásul botrányok, a viccműsoroknak mindig van alapanyaga. Végig lehet menni az elnök elszólásain, ki lehet gúnyolni az általa felhozott "alternatív tényeket" (régi nevén hazugságokat) is, minthogy Barack Obama leköszönt elnök lehallgatta a kampánycsapatát, vagy hogy illegális bevándorlók milliói próbálták meg elcsalni a választást Hillary Clinton demokrata jelölt javára.

Az is Trumpnak köszönhető, hogy az amerikai nézők már követni sem tudják az eseményeket. James Comey májusi menesztése után naponta hangzottak el különböző állítások, hogy az elnök sógorának, Jared Kushner orosz kapcsolatait firtató vizsgálat volt az ok, vagy valami más. Miközben egyre több dolog derült ki arról, hogy orosz üzletemberek, hackerek, nagykövetek hogyan próbáltak hatni Trumpra és embereire. (A botrány most sem hagyott alább, miután két hete kiderült, hogy az elnök fia tudva és az oroszokban bízva várt terhelő adatokat Hillary Clintonról.)

Legalább valaki kimondja, hogy ez hülyeség

Az amerikai hírmédia viszont nem tud mit kezdeni azzal a helyzettel, hogy az elnök körül ennyi botrány van. A hagyományos újságírói módszerekkel próbál magyarázatot és hátteret adni az eseményeknek. Mindig megszólaltatják az összes oldalt a komoly műsorokban, ahol a republikánusok és Trump emberei egészen hajmeresztő magyarázatokat is adnak. Azt elérve, hogy az este csak a tévéből tájékozódni vágyó emberek teljesen elveszítik a fonalat.

Miközben a Stephen Colbert vezette Late Show, vagy a Comedy Central gúnyműsora, a Daily Show Trevor Noával viccesen, de érthetően tálalja az amerikai politika legfrissebb eseményeit. Ezek a műsorok szatirikusan mutatják be a híreket, kompaktak, megtisztították őket a sok beszélő fejtől, ahol a különböző szakértők racionalizálni akarják az elnök állításait, cselekedeteit. Jó példa erre, amikor Trump azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin elnök azért sem őt támogatta, mert Hillary Clintonnal jobban járt volna, a tévéadók egyetemi professzorokat kérdeztek meg arról, hogy igaz lehet-e Trump állítása. A komolytalan állításból komoly vitát csináltak.

Mindeközben a szatirikus műsorok viccet csináltak ebből, kimondva azt, hogy az állítás egy marhaság és egy terelés. Azt mondják, hogy akármilyen állításból nem lesz még komoly ügy, ha sokat beszélnek róla. Néha ki kell mondani, hogy az elnök hülye - fejtette ki vélekedését Sophia A. McClennen, a Penn State Egyetem professzora a Voxnak. McClennen szerint a szatíra azért is jó, mert arra buzdítja a nézőket, hogy járjanak utána a dolgoknak és egyenesen mondják ki, ha egy politikus hazudik.

Díjak és váltások

A szatíra pedig egyre inkább kihat a fonalat kereső hírcsatornákra is. A CNN-en például Jake Tapper egyre értékesebb műsorsávot kap esténként, mivel szarkazmussal közelíti meg a napi eseményeket. Hasonló ember igazolását tervezi az MSNBC is.

Azt, hogy a közönség vevő erre több dolog is mutatja: az HBO legmagasabb gyártási költségű programja John Oliver Last Week Tonight-ja, nem a Trónok harca, vagy valamely más közönségkedvenc. A szakma is egyre inkább elismeri a varieté műsorokat, jól példázza ezt, hogy az idén a fenti tévéshow-k mindegyike, valamint a Saturday Night Live is Emmy-jelölt valamelyik kategóriában.