"Európának véget kell vetnie annak a szégyennek, hogy Orbán Viktor lerombolja a demokráciát, hogy a magyar miniszterelnök az EU-s támogatásokkal konszolidálja illiberális rezsimjét" - ezzel a felütéssel indítja a Guardianban publikált cikkét Timothy Garton Ash történész, az Oxford University European Studies intézetének professzora, aki munkássága jelentős részét Kelet-Közép-Európa legújabb kori történetének feldolgozására fordította. A cikket az EU-s állam- és kormányfői csúcstalálkozója elé időzítette - nem véletlenül.

A tanácskozás résztvevőinek ugyanis dönteniük kellene arról, kit bíznának meg az Európai Bizottság vezetésével - a poszt elnyeréséhez szükség van az Európai Parlament jóváhagyására is -, és Ash egyik javaslata az, hogy ejtsék az Európai Néppárt (EPP) jelöltje, Manfred Weber támogatását. A professzor-publicista nem azért ellenzi ezt, amit sokan felhoznak Weber ellen, nevezetesen, hogy nincs nemzeti kormányban szerzett vezetői tapasztalata, hanem azért, mert az elmúlt egy évtizedben legitimálta, ahogy Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke lerombolja országában a demokráciát.

Pávatánc

A Fidesz ugyanis az EPP tagja és Weber az elmúlt öt évben a pártcsalád európai parlamenti frakcióvezetője volt. Ez idő alatt az Orbán-féle vezetéssel szemben egyre erősödő hangok ellenére támogatta a magyar kormánypárt EPP-tagságának fenntartását. Sajtóértesülések szerint a Néppárt vezetősége úgy gondolta, hogy amíg a pártcsaládon belül van a Fidesz, addig vissza tudják fogni Orbán előrenyomulását a demokrácia felszámolásának útján.

Ash szerint azonban nem ez történt, hanem az, amit a magyar kormányfő elhíresült mondásával "pávatáncnak" nevezett: a budapesti vezetés megtett három lépést előre, majd az ezekkel szemben elhangzó kifogásokra reagálva egyet hátra és széttárta színes tollazatát, azaz kijelentette, hogy lám-lám, figyelembe veszi a kritikákat. A brit Kelet-Közép-Európa-szakértő szerint a Néppártnak a "magyar helyzet" felülvizsgálatával megbízott három EPP-s bölcs - három veterán európai néppárti politikus - jelentése nyomán ki kell zárnia a Fideszt.

A szakértő úgy látja, ennek a lépésnek a jelentősége túlmutat azon, hogy egy pártcsaládon belül érvényesíteni kell a közös értékek betartását. Egy morális és politikai alapelvnek szerez érvényt, nevezetesen annak, hogy a civilizált jobbközép pártoknak világosan el kell határolódniuk az idegengyűlölő, populista szélsőségesektől.

Hosszú történet

Mielőtt megfogalmazza Weberrel és a Néppárttal kapcsolatos javaslatait, Ash hosszasan sorolja a magyar politikai rendszer átalakulásának egyes sokat emlegetett lépéseit, kezdve attól, hogy úgy formálták át a választási rendszert, hogy abban a Fidesz a szavazatok 44 százalékával is kétharmadot szerezhet (2010-ben, a régi szisztémában még 53 százalékos többségre volt ehhez szüksége) a Közép-Európai Egyetem elüldözésén át (amelyet egy rá szabott törvénnyel szorítottak ki Budapestről) a média nagyjának rendszerhű tulajdonosokhoz tereléséig.

Ha valaki hangot ad ezzel kapcsolatos kifogásainak, akkor azt hallhatja, hogy van még Magyarországon független média, a májusi európai parlamenti választásokon az ellenzéki pártoké lett a 21 magyar képviselői helyből nyolc és van olyan amerikai gyökerű felsőoktatási intézmény, amely törvényesen működik az országban. Ez okosan hangzik, ám Ash idéz egy öreg közép-európai zsidót, aki csak ennyit mondott az ilyen típusú érvelésre: a féligazság az a teljes hazugság. Magyarul, attól, hogy nincs nyílt diktatúra az országban, még nincs korrekt politikai versenyre épülő demokrácia - vélelekedett a szakértő.

Egypártrendszer

A professzor szerint Orbán Viktor személyében olyan vezető ül európai kollégái között az uniós csúcsértekezleten, aki nem országa kormányának vezetője, hanem Magyarország legfelsőbb vezetője. Sokan idézik fejtegetését az illiberális demokráciákról, ami Ash szerint önellentmondás, továbbá a magyar rezsimre már nem illik. Ez ugyanis valamiféle átmenetet sugall a demokráciából az autoritárius rendszer felé, a liberális demokrácia eróziójára utal, ami a jelenlegi lengyelországi viszonyokról mondható el. Magyarország ezen már túl van: nem véletlenül minősítette az országot a Freedom House az EU-tagállamok közül egyedüliként "részben szabad" országnak.

A legsemlegesebb megfogalmazás szerint egy hibrid rezsimmel állunk szemben, amely nem demokrácia többé, de még nem is diktatúra. A történész nemrégen tett magyarországi látogatása alapján úgy véli: a Fidesz olyan mélyen behatolt az államigazgatásba, hogy a magyarországi politikai rendszer újra egypártrendszer. Számos érv mellett idézi a Transparency International és az Európai Bizottság jelentéseit, amelyek szerint például az közbeszerzések felét korrupt módon bonyolítják le.

Legyen vége!

A brexiterek olyan kampányt folytattak az Egyesült Királyság uniós kilépése mellett, amely azt sugallta, hogy a britek úgy távozhatnak, hogy a kecske is jóllakik és a káposzta is megmarad, azaz megőrizhetik az uniós tagság előnyeit, miközben hátra hagyják annak hátrányait. A szigetországban a brexit miatt kialakult belpolitikai káosz mutatja, hogy ezt formálisan nem lehet megtenni, azonban a brit professzor szerint Orbán Viktor az elmúlt években mesterien ültette át a gyakorlatba ezt az elvet. Az "Állítsuk meg Brüsszelt!" propagandáját folytatta, miközben baráti köre az uniós támogatásokon gazdagodott.

És ez az, aminek szerinte véget kell vetni: nem szabad a továbbiakban megengedni, hogy az uniós pénzre támaszkodva ássák alá az európai értékeket. Ki kell nevezi európai megbízott ügyésznek a román Laura Codruta Kövesit, ami hazájában bizonyította, hogy pontosan tudja, hogyan működik a posztkommunista országokban a korrupció, és hogyan kell az ellen fellépni. Emellett minél több EU-támogatást közvetlenül az önkormányzatoknak és civil szervezeteknek kell juttatni, ahelyett, hogy hagynák, hogy egy korrupt állampárt ossza el a pénzt központilag.

Végül az európai intézményeknek és kormányfőknek reflektorfénybe kell helyezniük azt a tragédiát, ami Európai közepén történik. Orbán nem megy a szomszédba néhány kevéssé becsomagolt megjegyzésért, ezért kollégáinak is keményen kell fogalmazniuk - véli a brit tudós. Európában sokféle politikai rendszer üzemelhet, de az EU-nak meg kell maradnia a demokráciák közösségének!