Titkolózással és üzengetéssel hangoltak az EU-csúcsra

Titkolózás, üzengetés és találgatások előzték meg a ma délután kezdődő európai uniós csúcsértekezletet, amelynek döntenie kellene az EU következő hétéves költségvetéséről. A keretösszeg további csökkentése elkerülhetetlen, így a kérdés az: hogyan lehet a kevesebből többet osztani az uniós pénzekért harcoló tagországoknak.

A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke

A fiatalok foglalkoztatásának támogatását szolgáló, több milliárd eurós forrás elkülönítését javasolja az Európai Unió 2014−2020 közötti hétéves költségvetésében Herman Van Rompuy, az Európai Unió elnöke. Jelenleg a fiatalok munkához juttatása támasztja a legnagyobb kihívást Európával szemben, ezért indokolt külön támogatásokat adni erre a célra. A pénzt rászorultságtól függően osztanák szét a tagországok között − írta Van Rompuy a hét elején publikált üzenetében. Ennél több konkrétumot azonban nem árult el, csupán jelezte, hogy elfogadja azt az elvet, amely szerint a nemzeti büdzsék zsugorodása idején az uniós költségvetés reálértékének is mérséklődnie kell. Ezen belül azonban a kutatásra és fejlesztésre, az innovációra és az oktatásra rendelkezésre álló források reálértékét emelni kell.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Van Rompuy stábjának emberei az elmúlt hetekben a tagországok kormányainál házaltak az új javaslattal, amely 20 milliárd euróval csökkentené a hétéves költségvetés főösszegét a novemberi csúcsértekezlet elé került javaslatban szereplő 973 milliárd euróhoz képest − tudta meg a brüsszeli EuropeanVoice. (A novemberi összeg 80 milliárd euróval marad el az Európai Bizottság eredeti, 2011. júniusi tervében szereplő kerettől.) A német, a holland és a svéd kormány akkor további 30 milliárdos vágást javasolt, míg London 900 milliárd eurónál alacsonyabb keretet látott volna jónak. Az EU elnöke ezeket figyelembe vevő kompromisszumot igyekezett kidolgozni. Nagy-Britanniából már tegnapelőtt megérkezett az üzenet, hogy a kormány kitart korábbi javaslata mellett, míg a felzárkózást segítő strukturális alapokért harcoló kelet-európai blokkot vezető lengyel kormány jelezte, hogy továbbra is elfogadhatatlannak tartják a 973 milliárdos keret újabb kurtítását.

Korábbi találgatások szerint a versenyképességet és a gazdasági növekedést szolgáló keret kurtításával emelték volna meg a közös agrárpolitika és a kohéziós alapok forrását, ám Van Rompuy nyilatkozta világossá tette, hogy nem ezt javasolja. A kiszivárogtatott hírek szerint az EU elnöke nem változtatna ezen a két alapon a novemberi állapothoz képest, ehelyett kevésbé érzékeny, a tagországok szívétől távol álló pontokon faragna le. Ilyenek lehetnek a határokon átnyúló közlekedési hálózatok fejlesztését, az EU külpolitikai és nemzetközi segélyezési tevékenységét szolgáló források. Emellett lecsíphetnek összegeket olyan, a büdzsén kívül elszámolt programok költségvetéséből, mint az Európai Fejlesztési Alap.

1. A 2014−2020-as keretösszeg 940−960 milliárd euróra csökkenhet, vagyis akár 50 milliárd euróval elmaradhat a 2007−2013-astól.

2. Új kiemelt célként a fiatalok foglalkoztatását segítő alapot hozhatnak létre.

3 Az új alapba több milliárd eurót csoportosíthatnak át más célok forrásából.

A Bruxinfo tegnapi értesülései némileg eltérnek a EuropeanVoice-étól: eszerint Van Rompuy a német javaslattal megegyező 30 milliárdos forráscsökkentést javasol. Ez esetben az új hétéves költségvetés 50 milliárd euróval kínálna kevesebb pénzt a tagállamoknak, mint amennyit 2007 és 2013 között elkölthettek. A Bruxinfo is úgy tudja, hogy nem faragnák tovább a teljes keret 70 százalékát kitevő közös agrárpolitikát és kohéziós alapokat, a csökkentés az említett kevésbé érzékeny területeket sújtaná. További információk szerint a nettó befizetők (Nagy-Britannia, Németország, Hollandia, Dánia és Svédország) számíthatnak visszatérítésükre, míg Ausztria elvesztené ezt a jogosultságát.

A legutóbbi terv*
Célok	Forrás összege (milliárd euró)
Keretösszeg	973,1
A felzárkózást segítő kohéziós alapok	309,5
A mezőgazdaságot támogató közös agrárpolitika	270
A versenyképesség javítását és a növekedés serkentését szolgáló kiadásokra fordítható keret	152,6
A környezetvédelmet és a halászatot támogató vidékfejlesztési és halászati alap	94,5
Az EU globális szerepének erősítését célzó kiadások	65,6
Az uniós adminisztráció költségeinek fedezése fordítható összeg	62,,6
A terrorizmus elleni harcra és a bevándorlással kapcsolatos kiadásokra szolgáló biztonsági és állampolgársági alap	18,3
*Herman Van Rompuy módosított javaslata a november végi EU-csúcson, amelyet nem fogadtak el.
Forrás: BBC