Már kedden elkezdhetnek tárgyalni a szlovén és a magyar kormány képviselői arról, hogy megépüljön egy új 28 kilométeres vágány a koperi kikötő és Divaca között. Ráadásul pénteken titkosították a tárgyalási anyagok tartalmát, a ljubljanai vezetés indoklása szerint azért, hogy "nyugodtan és zavartalanul egyeztessenek a projektről" és arról, hogy abban milyen szerepet tölthet be Magyarország - írja a Delo szlovén lap.

Viszont csak a tárgyalások idejére érvényes a titkosítás: a megállapodás kész tervezetét meg kell szavaznia a szlovén nemzetgyűlésnek, hogy az érvénybe léphessen. Azt remélik, hogy ha nem ismert, hogy pontosan mik a részletek, akkor a felek képesek lesznek megtalálni a legideálisabb egyezséget.

A Divaca-Koper vasút kétirányúvá tétele a két államnak egyformán fontos: Magyarországnak így egy gyors közlekedési folyosója nyílna az Adriai-tenger partjára, azon keresztül pedig könnyebben bekapcsolódhatna a távol-keleti, ázsiai kereskedelembe. Valamint a budapesti kormány a hírek szerint azt is szeretné elérni, hogy hosszú távra területeket kapjon bérbe a kikötőben, valamint részesedést kérne a projekttársaságból, illetve a Drugi tir üzemeltetésének hasznából.

A koperi kikötő bővítését, az odavezető vasútvonal fejlesztését összesen 650 millió euró értékűre becsülték korábbi hírek szerint. Ebből Magyarország 200 millió eurót (60 milliárd forintot) fizetne. Az viszont nem világos a sajtóhírekből, hogy ez csak egy hitel lenne, amellyel előre megváltja a kikötői területek tartós lízingjét, vagy tényleges költségmegosztásról van szó.

EU-s áldással futnának

Az sem teljesen biztos, hogy szükség van az óriási budapesti pénzcsomagra: uniós forrásokat remél Ljubljana a projektre. A korridor fontos az Európai Uniónak is, mivel része a Baltikum-Adria összekapcsolt közlekedési koncepciónak. Az is valószínű, hogy könnyebben kaphatnának rá központi forrást, ha két uniós tagállam kooperációjában valósul meg a fejlesztés.

A magyar részvételt a szlovének ezek miatt kardinálisnak tartják. Korábbi sajtóértesülések szerint a kormányon belül is sokan attól tartanak, hogy a beruházás túlságosan megterhelné a szlovén költségvetést, ha egyedül kellene kigazdálkodniuk.

Nemcsak ennek a két országnak fontos a bővítés: a visegrádi országok közül Lengyelország és Szlovákia is részt vesz a projektben, amely az Új Borostyánút névre hallgat. A folyosó kiemelt szerephez juthat a Távol-Keletről egyre nagyobb mennyiségben vasúton Lengyelországba, hajón a koperi és athéni kikötőbe érkező, Európába tartó áruforgalom jelentős részének célba juttatásában.

A létrejövő vasúti folyosó - amely északon Varsóból és a lengyel-belorusz határtól indul, délen a szlovén koperi kikötőig, illetve a magyar-szerb határig tart - fontos ipari központokat és intermodális terminálokat kapcsol össze az Adriai-tengerrel és a balkáni államokkal, valamint magyarországi szakaszai közé tartozik a kínai finanszírozással gigaköltségvetésből felújítandó Budapest-Kelebia vasútvonal is.

Nem véletlen, hogy a csütörtökön kezdődött, a kohézióért felelős miniszterek V4-es budapesti találkozójára Bulgária, Románia és Horvátország tárcavezetői mellett a szlovén kormány képviselője is eljött. A tanácskozáson részt vesz Günther Oettinger, költségvetésért és emberi erőforrásokért felelős német uniós biztos is.

Még keresztbe tehet egy szlovén nyugdíjas

A szlovén alkotmánybíróság szerdán úgy döntött, nincs összhangban az alkotmánnyal a szlovén népszavazási törvény. Az ítélet veszélyeztetheti az adriai vasút második vágányának megépítését, amiről a szlovén-magyar informális egyeztetés folyik, a beruházásról ugyanis tavaly egy népszavazás döntött - számolt be csütörtökön a 24.hu.

A tavalyi referendumon ugyan átment a vágányépítési projekt, de mivel utólag megtámadták a választásokról szóló jogszabályt és azt hatályon kívül helyezték, most kérdéses, hogy a népszavazás eredménye érvényese. A szlovén sajtó véleménye megoszlik a kérdésben, a Delo lap elemzése alapján nincs érvényes jogszabály a vasútfejlesztési projektről. Az ügyben a legfelsőbb bíróság hoz majd döntést, de az azt megtámadó nyugdíjas - aki ellenzi a beruházást - most újra beadja a népszavazási kérelmét.

Andrej Engelmant, a szlovén fejlesztéspolitikai kormányhivatal főigazgató-helyettesét fogadja Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára. A fotó forrása: MTI Fotó/Koszticsák Szilárd.