Az EMU jövőjével kapcsolatban a tagállamok vezetői helyzetértékelést tartanak, áttekintik, hogyan áll az ügy, miután csütörtök reggel sikerült a pénzügyminiszteri tanácsban politikai megállapodást kötni a bankunió második elemének tekintett bankszanálás kérdéséről.

Bővítési ügyekben a többi között a Szerbiának adandó dátumról mondják ki a végső szót a csúcs résztvevői, miután az uniós ügyekben illetékes miniszterek a héten abban állapodtak meg, hogy legkésőbb 2014 januárjáig megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások Belgráddal. Egy diplomáciai forrás azt mondta, hogy bár erről a politikai döntés egyértelműen megszületett, a részletek az év második felében még egyszer napirendre kerülnek majd, mind az uniós ügyekkel foglalkozó miniszterek, mind az állam- és kormányfők szintjén, ez utóbbira várhatóan decemberben kerülhet sor.

Ezzel párhuzamosan várhatóan Koszovóval is megkezdődhetnek az egyeztetések az úgynevezett stabilitási és társulási megállapodásról. Erről annak dacára születhetett döntés, hogy az EU öt tagállama továbbra sem ismeri el független államként a Szerbiától 2008-ban függetlenné vált volt jugoszláv tartományt. Egy diplomata erről úgy nyilatkozott, hogy ez azért volt lehetséges, mert ennek a megállapodásnak a megkötéséhez csak közösségi döntés, ratifikáció szükséges, nem kell minden tagállamnak egytől egyig rábólintania arra.

Közben az uniós vezetők hozzájárultak Litvánia eurózónás csatlakozásához és köszöntötték Horvátországot, amely az EU huszonnyolcadik tagjává válik július 1-jétől.

Több pénz a fiatalok munkahelyteremtésére

A Reuters szerint a csütörtöki ülésen az európai uniós vezetők megállapodtak az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelem új lépéseiről és a kis- és középvállalatok hitelezésének ösztönzéséről, azután hogy a bankszanálásról és az EU hosszú távú büdzséjéről is megszületett az egyezség. Utóbbi keretében 960 milliárd eurós hétéves keretről született megállapodás a 2014-2020 közötti időszakra. A vezetők egyhangúan támogatták a döntést Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke szerint, aki azt is hozzátette, hogy a brit visszatérítés összege érintetlen marad. Ahhoz, hogy az új megállapodás jövő januárban hatályba léphessen, az Európai Parlamentnek a következő hónapban rá kell bólintania.

A tanács elnöke arról a politikai megállapodásról is beszélt, miszerint a hétéves költségvetést rugalmasabban kezelnék, így az el nem költött pénzeket újraosztanák. Van Rompuy szerint ez azt jelenti, hogy bár a hétéves büdzsé ugyanakkora marad, mint amiről februárban megállapodtak az állam- és kormányfők, de ha valamelyik fejezetben marad elköltetlen pénz, akkor az elvileg nem kerül vissza automatikusan a tagállamokhoz, hanem van lehetőség arra, hogy bizonyos feltételekkel azt újraosszák az uniós költségvetés többi területe között.

Az uniós döntéshozók elkötelezettek abban, hogy a korábbi hat helyett 8 milliárd eurót költsenek a fiatalok munkahelyteremtésére, képzésére és gyakornoki programjaira - ezt péntek hajnalban Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke is megerősítette.

Kritikusok szerint azonban ez az összeg túl kevés és a hatása is kérdéses, így csak ablakon kidobott pénz, miután jelenleg több mint 19 millió munkanélküli van az EU-ban, a 25 év alattiaknak pedig több mint a fele állástalan Görögországban és Spanyolországban.

"Nincsenek illúzióink, a probléma nem oldódik meg egyik napról a másikra" - húzta alá Van Rompuy, aki egyúttal úgy vélekedett, hogy mindez nem ok arra, hogy bárki is azt gondolja, ez egy lehetetlen küldetés. A cél az, hogy a keretköltségvetésben elvileg hétéves időszakra rendelkezésre álló, az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre fordítható milliárdokat a tagállamok a lehető leghamarabb, lehetőleg az első két évben, 2014-ben és 2015-ben lekössék és elköltsék. A programok január 1-jén indulnak - tette világossá Van Rompuy, aki arról is beszámolt: a csúcs résztvevői abban is egyetértettek, hogy elő kell segíteni a fiatalok mobilitását, hogy elháruljanak az akadályok a foglalkoztatásuk útjából.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke azt hangsúlyozta, hogy a növekedési kilátások meglehetősen kiábrándítóak, Európa egyes részein pedig szociális vészhelyzet van. A megoldás része a bizalom, amely "a növekedés egyenletének egyik kulcsváltozója" - fogalmazott. Barroso az országspecifikus ajánlásokkal kapcsolatban elmondta: úgy látja, hogy a korábbiakhoz képest most a tagállamok jobban magukévá tették a bizottság által megfogalmazott ajánlásokat. Fel kell gyorsítani a strukturális reformokat, a versenyképesség javítása létfontosságú - hangsúlyozta.

Az EIB-n keresztül ösztönöznék a hitelezést

Herman Van Rompuy arról is beszámolt, hogy az Európai Tanács központi szerepet szán a gazdaság finanszírozásában az Európai Beruházási Banknak (EIB), amelynek elnöke szintén részt vett a találkozón, és amelynek tőkéjét tízmilliárd euróval emelték meg a tagállamok 2012 júniusában a Növekedési és munkahelyteremtési paktum keretében, azt állítva, hogy ezzel akár 60 milliárdos további hitelkeretet is biztosítani lehet.

Az uniós vezetők megállapodtak abban, hogy több száz milliárd eurós hitelkeretet biztosít a bank a kkv-k számára, különösen a déli uniós tagállamokban, ahol a banki finanszírozási források leginkább elapadtak az eurózónás adósságválság következtében.

Az EIB elnöke Van Rompuy elmondása szerint arról számolt be, hogy beruházási lehetőség van bőven, a bank ugyanis több százmilliárd euró értékben azonosított már olyan lehetséges beruházásokat, projekteket, amelyek közpénz befektetése nélkül nem tudnak megvalósulni.

Az uniós vezetők megállapodása értelmében az EIB hitelezési aktivitását az EU-n belül 50 százalékkal megemelnék 2013 és 2015 között - írja az EUobserver a birtokába jutott, a csúcs végén kiadandó kommünikére hivatkozva. Emellett nagyobb koordinációt irányoznának elő az EIB és a nemzeti fejlesztési bankok között, hogy a tárfinanszírozási lehetőségeket is növeljék. Továbbá a javaslat szerint az EU strukturális alapjainak és az EIB források rendelkezésére álló források összekapcsolásával újraindítanák az EU értékpapírpiacát, amely így akár 100 milliárd eurós tőkeáttételt is lehetővé tenne. Erről az Európai Bizottság és az EIB várhatóan az októberi csúcson tenne jelentést.

A bankszanálásba be kell szállniuk a nagybetéteseknek is

A uniós döntéshozók megállapodtak a fizetésképtelen bankok szanálásával kapcsolatos szabályokról is, valamint arról, hogy bankválság esetén a pénzintézetek részvényeseinek, hitelezőinek és nagybetéteseiek kell első körben részt vállalniuk a veszteségekből. A megállapodásra még az Európai Parlamentnek is rá kell bólintania. A döntés egységes rendszert hoz létre az euróövezetben a becsődölt bankok kezelésére, ami az európai bankunió második lépése abba az irányba, hogy megerősítsék a pénzügyi szektor feletti felügyeletet és az ágazat stabilitását.

A Reuters szerint az Európai Bizottság és az uniós döntéshozók az egységes mechanizmusra a jövő héten tesznek javaslatot, de a végső megegyezés még vélhetően messze van, miután Németország minden olyan lépést ellenez, amellyel más országok bankjaiért kötelezettséget kellene vállalnia.