Ami a török inflációt illeti, tavaly októberben érkezet meg 24 éves csúcsára, 85,5 százalékra. Kizárólag ehhez képest kedvező fejlemény, hogy a fogyasztói árindex „mindössze” 64,27 százalékkal emelkedett decemberben – írja a Politico.
Az infláció elmúlt havi meredek lassulása bizonyára jó hír Recep Tayyip Erdoğannak, aki ígérete szerint utoljára indul az elnöki posztért az eredetileg júniusra tervezett, de még képlékeny időpontú választáson. Legutóbbi ankarai beszédében – ahol egyébként a bérek és nyugdíjak 25 százalékos emelését jelentette be – nem feledkezett meg a diadaljelentésről. Erdoğanról amúgy köztudott, hogy nem hisz a klasszikus és amúgy bevett közgazdasági elméletekben. Ellenben rendszeresen rúg ki ellenkező jegybankelnököket, vagy kedvezőtlen adatokat szolgáltató statisztikai hivatal-vetetőt.
Az államfő gyakorlatilag saját hatáskörbe helyezte a monetáris politikai döntéshozatalt: unortodox módon kamatvágás-sorozatba kezdett, ami csak fokozza az inflációt. Ellentétben a világ központi bankjaival, amelyek a megugró infláció féken tartására emelték a kamatot, a török jegybank – a központi direktívának megfelelően – folyamatosan szembe megy a forgalommal: tavaly 5 százalékponttal, 9 százalékra csökkentette a kamatlábakat.
A korábbinál kedvezőbb inflációs adat azonban az átlag török háztartások számára nem valószínű, hogy érzékelhető lesz és csökkennek majd a megélhetési költségek – jegyzi meg a Politico. Ráadásul igen erős a gyanú, hogy ezek jelentősen kozmetikázott adatok. A független akadémikusokból és szakértőkből álló Inflációs Kutatócsoport szerint az ország decemberi valós inflációs rátája csaknem duplája, 137,55 százalék lehet.