A török deviza árfolyama az amerikai dollárral szemben egészen 8,47 líráig esett az ázsiai piacok megnyitását követően a múlt hét végi 7,22 lírás záró árfolyamhoz képest. A nyitás után később valamelyest visszakapaszkodott, és egy dollárért már csak a 8,09 lírát kellett adni. A kurzus öt hónapja nem volt olyan alacsony, mint a hétfői nyitáskor.
Naci Agbal leváltását pénteken késő este jelentették be egy elnöki rendeletben, amely indoklást nem tartalmazott. A lépésre azonban egy nappal azután került sor, hogy a jegybank monetáris politikai bizottsága az infláció elleni küzdelem jegyében csütörtökön 2 százalékponttal, 19 százalékra húzta fel az irányadó, egyhetes repokamatot. Az emelést a piacok üdvözölték. Erdogan elnök viszont, aki az olcsó hitelek által táplált erőteljes növekedés híve, mindig is ellenezte a magas kamatokat.
Agbal helyére az elnök Sahap Kavcioglu közgazdászt, a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) korábbi parlamenti képviselőjét nevezte ki, lépése azonban nyugtalanságot keltett a befektetők között, és kétséget ébresztett a központi bank jövőbeni függetlenségével kapcsolatban. Az új jegybanki elnök vasárnap kijelentette, hogy minden szükséges lépést megtesznek az infláció megfékezése érdekében.
"A központi bank a továbbiakban is hatékonyan alkalmazni fogja a rendelkezésére álló összes monetáris politikai eszközt, hogy elérje célját: az infláció tartós csökkentését" - szögezte le nyilatkozatában Kavcioglu.
A török gazdaság azon kivételek közé tartozik, amelyek az elmúlt évben recesszió nélkül vészelték át a koronavírus-járvány csapásait. A 2020-as év egészében 1,8 százalékkal nőtt a török gazdaság, gyorsult az ütem a 2019-ben mért 0,9 százalékhoz képest. A növekedésnek azonban súlyos ára volt: az olcsó hitelek rekordmélységbe taszították a török líra árfolyamát, leapasztották az ország devizatartalékait, szították az inflációt és hátráltatták a munkahelyteremtést. Elemzők arra számítanak, hogy idén 5 százalékkal bővülhet a török gazdaság a szigorú monetáris politika ellenére is.