A török statisztikai hivatal hétfőn közzétett jelentése szerint tavaly októberhez képest 25,24 százalékkal, szeptemberhez képest pedig 2,67 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. Elemzők kisebb értékekre, éves szinten 24,50 százalékra, havi összevetésben pedig 2,0 százalékra várták a pénzromlás ütemét.
Szeptemberben éves szinten 24,52 százalékos, augusztusban pedig 17,9 százalékos áremelkedést mértek. Októberrel együtt már három egymást követő hónapban döntött közel 15 éves csúcsot az infláció.
A termelői árak éves összevetésben 45,01 százalékkal, az előző hónaphoz képest pedig 0,91 százalékkal ugrottak meg októberben, lassult az ütem a szeptemberben mért 46,15, illetve 10,88 százalékhoz képest.
Az adatok híven tükrözik a devizaválság elhúzódó hatását, ahogy a gazdaság veszít lendületéből. Közgazdászok szerint a jelenlegi és a következő negyedévben csökkenni fog a bruttó hazai termék, ami elriasztja a központi bankot attól, hogy emelje a kamatokat az infláció megfékezésére.
A friss adatok közlése előtt a dollár 5,43 lírán forgott a nemzetközi devizapiacon, majd a vártnál rosszabb eredmények hatására 5,4390-re gyengült az árfolyam. Bár a líra viszonylag sokat erősödött az augusztus elején elért mélypontjához képest - akkor 7,2393 lírán jegyezték a dollárt - az év elejéhez viszonyítva így is mintegy 30 százalékkal értékelődött le a dollárhoz képest.
A török jegybank monetáris tanácsa október végén nem változtatott az irányadó kamat, az egyhetes repokamat 24,00 százalékos szintjén.
A jegybankra hosszú ideje, két irányból, egymással ellentétes hatású nyomás nehezedik. Egyfelől a piacok kamatemelésre ösztökélik a vágtató infláció megfékezésének érdekében, másfelől viszont az államfő azt várja el, hogy tartsa alacsonyan a kamatokat a gazdasági növekedés támogatásának érdekében.
A magasabb kamat segít kordában tartani az inflációt és erősíti a nemzeti valutát. A gyengébb líra egyebek között azt eredményezi, hogy a cégeknek nehezebb fizetni külföldi devizában fennálló adósságaikat.