Donald Trump, az Amerikai Egyesült Államok elnöke semmi mással nem foglalkozik, mint az ellene indult kongresszusi meghallgatássorozattal, amelynek eredményeként alkotmányos felelősségre vonási eljárást (impeachment) indíthatnak ellene - vette át a Business Insider a Politico értesülését. A Fehér Ház-i stáb azon dolgozik, hogy fenntartsa a "business as usual" képét, azaz azt mutassa a külvilág felé, hogy a nyilvános kongresszusi meghallgatások alatt - amelyeken nagyon súlyos vádakat is megfogalmaznak az elnökkel szemben - a kormányzás a megszokott mederben folyik tovább. A háttérapparátus ennek szellemében sűrű hivatali programot szervez Trumpnak, amitől részben azt várják, hogy végre eltereli az elnök figyelmét az impeacment-vizsgálatról.

Megszállott

Kapcsolódó

A belső információk szerint azonban hiábavalóak ezek az erőfeszítések. Trump olyan ügyeket is hanyagol - például a nemzetközi kereskedelmi egyezmények újratárgyalását vagy az USA-ba irányuló bevándorlás megfékezését -, amelyek egyébként erősen érdeklik. Ehelyett minden idejét azzal tölti, hogy tévén és a Twitteren figyeli a nyilvános tanúvallomásokat, illetve az azokra adott válaszokat, főként azokat, amiket a védelmére hoznak fel. Ezt csak annyi időre szakítja meg, hogy megossza tanácsadóival a fejleményekkel kapcsolatos gondolatait, illetve a Fehér Ház impeachment-stratégiájáról egyeztessen.

Trump twitteraktivitása alátámasztani látszik a kiszivárogtatott információkat: az elnök naponta 60 üzenetet fogalmaz meg, amelyekben részben a vizsgálatot bírálja, részben keresi a lehetőségeket, hogy lejárassa az ellene valló tanúkat, részben kiemeli a meghallgatásokon részt vevő republikánusok megszólalásait, amelyekkel rámutatnak a tanúk vallomásaiban lévő lyukakra. A Fehér Ház nem kommentálta az elnök sajátos megszállottságáról sajtóinformációt.

Fordulópont

Úgy tűnik, Donald Trumpnak van oka az aggodalomra. Legalábbis erre utal Nick Akerman, a Richard Nixon elnök lemondásához vezető, 45 évvel ezelőtti Watergate ügy egyik ügyészének nyilatkozata. Akerman szerint Gordon Sondland, az USA európai uniós nagykövete olyan állításokat fogalmazott meg az elnökkel szemben, amelyek fordulópontot jelentenek az ügyben. Ez alatt azt érti, hogy vallomásban megfogalmazott állítások kivédhetetlenek, az elnök legfeljebb azzal mentheti a tetteit, hogy megszállta az ördög, s így valójában nem is ő tette, amit tett.

Sondland - aki civilben multimilliomos hotelvállalkozó és milliós dollárösszeget gyűjtött Trump 2016-os választási kampányának támogatására - azt állítja, hogy az elnök saját politikai céljai érdekében, "valamit valamiért" alapon fogadta volna Volodimr Zelenszkij ukrán államfőt. Zelenszkijnek ugyanis ezt megelőzően nyilvánosan be kellett volna jelentenie, hogy korrupciós eljárást indít Joe Biden volt alelnök és fia ellen ukrajnai tevékenységük alapján. Biden Trump egyik legesélyesebb kihívója a 2020-as elnökválasztáson.

Két vádpont megáll?

Az EU-nagykövet hozzátette még ehhez, hogy az elnök szerinte azért tartott vissza egy Ukrajnának szánt jelentős katonai segélyt, mert ezzel is nyomást akart gyakorolni Zelenszkijre a Bidenék elleni eljárás elindítása érdekében. Ugyanakkor elismerte, hogy az elnök soha nem állította neki, hogy a katonai támogatás is része lenne a "valamit valamiért" politikai üzletnek.

A Watergate ügyön edződött ügyész ennek alapján úgy véli, hogy Trumppal szemben megáll két olyan vádpont, amelyek alapján elmozdíthatják a hatalomból. A helyzet ugyanis az, hogy vesztegetés és zsarolás történt. Ezek közül a vesztegetés a fontosabb, ugyanis az USA alkotmánya explicite felsorolja ezt a vétséget, mint ami az impeachmentet vonja maga után (azon felül, hogy súlyos bűncselekményről van szó).

Shutdown

Trump elnök aláírta azt a jogszabályt, amely lehetővé teszi a kormányzat finanszírozását annak ellenére, hogy az Egyesült Államoknak egyelőre nincs végleges 2019-2020-as költségvetése. Ezt megelőzően a kongresszus mindkét háza jelentős többséggel támogatta a javaslatot. Ez nem meglepő, ugyanis ha nem ezt tették volna, akkor a nem biztosították volna a kormányzati intézmények megfelelő finanszírozását, így számos állami intézményt ideiglenesen be kellett volna zárni (shutdown), kényszerszabadságra küldve az alkalmazottaikat.

A gond az, hogy az elfogadott jogszabály csak december 20-áig engedélyezi a kormánynak a szükséges kiadásokat, ami azzal járhat, hogy az ország a shutdownt kaphatja a törvényhozástól és az elnöktől karácsonyi ajándékként. Az amerikai rendszer szerint minden év októberétől a következő év októberéig tart a költségvetési év, a 2019-2020-as időszakra vonatkozóan azonban csak a keretszámokban állapodott meg a kongresszus és az elnök. Trump a mexikói határra tervezett falához akar forrásokat lekötni, amihez a kongresszus nem járul hozzá. Amíg nem tudnak megállapodni, időről időre kell rendelkezniük a kormányzat működésének finanszírozásáról.

Az év elején ugyanilyen patthelyet alakult ki a felek között, ami az amerikai történelem leghosszabb shutdownjához vezetett. A vita tárgya akkor is a mexikói határkerítés finanszírozása volt. Trump végül nemzeti vészhelyzetet hirdetett, amire hivatkozva az elnök a Pentagon költségvetéséből vonhat el pénzt a vészhelyzet elhárítására, jelen esetben a fal építésére.