Európából nézve szokatlan egy olyan választási rendszer, ahol egymáshoz képest eltolt időszakokban választhatnak döntéshozókat az emberek: az Egyesült Államokban minden két évben eldől 33-35 szenátusi és 435 képviselői hely sorsa. Mindezt azért, hogy fékekkel és ellensúlyokkal akadályozzák meg, hogy valaha is egy despota kerüljön hatalomra - ahogy az a Time összefoglalójában is olvasható.

Az amerikai kongresszusi képviselőket eleve kétéves terminusokra választják. Az alkotmány gondolatisága emögött az, hogy a rövid időszakok miatt a meghatalmazott vezetők nem az újraválasztásukért harcolnak, hanem az emberek számára valóban fontos ügyekkel kell, hogy foglalkozzanak. Valamint a gyors rotáció segít friss ötleteket behozni az irányításba.

Kapcsolódó

A szenátus - amely a legfontosabb kormányzó hatalom, jogában áll akár az elnököt is felülbírálni - összetételénél viszont úgy döntöttek, hogy a magasabb tisztség fontosabb feladatokkal is jár, amelyek véghez vitelére hosszabb időre van szükség. Emiatt három csoportba sorolták a tagállamok két-két szenátorát és egymástól kétéves ciklusokban eltolva hat évre választják a szenátorokat.

Fékek és ellensúlyok

A kormány dolga ugyanis elsősorban nem a politikai hatalom megőrzése egy pártnak, hanem az ország megfelelő irányítása. Így pedig a döntéshozóknak nem lesz idejük folyamatosan egymásért kampányolni, hanem irányítaniuk kell az országot. Bár az elképzelés elsőre idealisztikus, a gyakorlatban többé-kevésbé működik.

A kétéves rotáció miatt az elnökségek félidejében jó fokmérője az emberek elégedettségének a regnáló hatalommal szemben. Történelmi példák pedig azt mutatják, hogy komoly béklyó lehet egy elnöknek, ha a vele rivális párt uralja a képviselőházat vagy a szenátust. Barack Obama például a megválasztása után hamar elveszítette maga mögül a Kapitóliumból a demokrata hátországot, ezért folyamatosan kompromisszumra kényszerült a Republikánus Párttal, mégis két ciklust végigvihetett.

Most pedig a felek külön rá is játszottak az "ítéletidő hangulatra": a Demokrata Párt kampányát arra fűzte fel, hogy most lehet megállítani Trumpot, míg az elnök fő kampányüzenete lényegében az volt, hogy a radikális baloldal eltaposhatja az eddig elért eredményeit, valamint - a magyar politikából is ismert - "az ellenzék migránsokat fog betelepíteni" rigmust is kijátszotta.

Minden egy hajszálon múlik

Az erős kampány oka pedig nem más mint, hogy a szenátusban jelenleg két szavazatnyi előnye van csak a republikánusoknak (a választás előtt 51-49 a mandátumarány), ha pedig ezt elveszítik és nem egálra jön ki a helyzet, akkor a Trump-kormányzat megbénul, sőt elindulhat az elnök elleni impeachment eljárás (egy bizalmi szavazás) is, amelyet a demokrata többség minden bizonnyal meg is szavazna. Vagyis - az USA történetében először - lemondatnának egy elnököt.

A közvélemény-kutatások pedig azt mutatják, hogy a Demokrata Párt kerülhet ki győztesen. A mostani 35 megválasztásra váró szenátusi helyből most 26 van a demokraták kezén, míg összesen 9 a Republikánus Párté. A tét viszont mindkét félnek komoly: a demokratáknak öt eddigi székükért kell aggódniuk a Cook Political Report nevű független kutatócég szerint. New Jerseyben, Floridában, Montanában és Minnesotában a jelöltjeik szoros harcban vannak a győzelemért. Míg Észak-Dakotát valószínűleg elveszítik. A republikánusok 9 helyéből viszont csak négy biztos, a többiben az utolsó mérések szerint inkább a másik párt jelöltje az esélyesebb.

A képviselőházért folyó harcot még nehezebb megbecsülni: itt a demokratáknak 23 új helyen, a régieket megtartva kellene nyerniük, hogy átvegyék az irányítást. Mégis a kutatások szerint az a valószínűbb, hogy ők vehetik át a következő két évre a "házat" és Nancy Pelosi lehet a többségi vezető.

Mindenhol veszítettek

A republikánusoknak eddig nem jött jól Donald Trump elnöksége: az elmúlt két év időszaki választásain bár kevés jelöltjük kapott ki, de az eredményük jelentősen romlott az előző megválasztásukhoz képest. Alabamában a szenátusi helyet 30 százalékos bukták a demokraták javára. Ennél nagyobbat csak Arizona nyolcadik körzetében veszítettek, ott 32 százalékot veszítettek - ahogy arra a NY Times is írta augusztusban.

Viszont a demokraták esélyeit pedig az rontja, hogy bár mindenhol közel kerültek a győzelemhez, kevés helyen törték át az üvegplafont. Nem véletlen, hogy a mostani feszült kampány hajrájába beszállt Barack Obama előző elnök is, többször is élesen bírálva Trumpot és buzdítva támogatóit, hogy szavazzanak a regnáló elnök ellen. A fellépése azért is okozott kisebb meglepetést, mert korábban erősen tartózkodott még a nyilvános politikai szereplésektől is.

Donald Trump is turnéba kezdett a mögötte lévő Republikánus Pártot segítendő. Clevelandtől egészen Fort Wayne-ig mindenhol felbukkant. Kampányának központi elemévé téve azt a néhány ezer hondurasi menekültet/migránst, akik néhány hete együtt indultak el az Egyesült Államok felé, hogy menedékjogot kérjenek. Trump bűnözőknek mutatta be a tömeget, déli határaira pedig a hadsereget is kivezényelte.

Az pedig már biztos, hogy az emberek komolyan veszik a választást: 35 millió választó adta le a szavazatát az elmúlt napokban a "korai szavazáson". 2014-ben ez a szám csak 20 millió volt. A becslések szerint minden eddiginél magasabb lehet a részvétel, vagyis tényleg a népbíróság ül össze az USA-ban.