Messze nem hozott megoldást az Európa szerte nagy visszahangot kiváltó, országos gazdatüntetés csúcseseménye hétfőn Berlinben, ahol a legnagyobb nyugati gazdaság mezőgazdasági szereplői mintegy 30 ezer fős tüntetésen fejezték ki ellenállásukat a szövetségi kormány vidékellenes politikájával szemben.

Egy dolog biztos: Olaf Scholz kabinetje és a gazdálkodók közötti konfliktus folytatódik. A gazdák csütörtökig ultimátumot adtak a jelzőlámpás koalíciónak, hogy tegyenek konkrét javaslatokat az agrárium égető problémáira.

Kifütyülték a minisztert

Hétfőn Christian Lindner szövetségi pénzügyminiszter (FDP) is felszólalt a Brandenburgi kapunál tartott nagygyűlésen, ahol a sajtó beszámolói szerint a feldühödött gazdák számára kiábrándító beszédét sípolás, kürtölés, „Tűnjetek el!” -tartalmú kiáltások és tiltakozó énekek zavarták meg.

A miniszter ugyanis megvédte a szövetségi kormány tervezett költségvetési megszorításait, amelyet az Alkotmánybíróság döntése nyomán keletkezett, 60 milliárd eurós hiány pótlására vezetnek be.

Miután a jelzőlámpás koalíció már tett engedményeket az agrárium felé, Lindner nem ígért továbbiakat vagy több állami támogatást a hetek óta tiltakozó gazdáknak. Legfeljebb a vállalkozások bürokratikus terheit csökkentené a kormány, ami viszont az uniós irányelvek szerint eleve feladata, de nem adóemelések kíséretében.

A hétfői tüntetéssel párhuzamosan a Bundestagban tartott egyeztetés is zátonyra futott, mivel a közlekedési lámpás frakcióvezetők és a gazdálkodók képviselői között konkrét kötelezettségvállalások nem születtek.

Ezért a gazdaszövetség határozottan felszólította a Bundestagot, hogy csütörtök estig találjanak megoldást a már harminc éve sikertelenül tárgyalt ágazati problémákra, és sürgősen vonják vissza a mezőgazdaságra nehezedő többletterheket.

A Scholz-kormány láthatóan továbbra is tart a következményektől, mivel azt vállalták, hogy csütörtökön előterjesztenek egy jelentést a mezőgazdaság jövőjének biztosítása érdekében, és néhány héten belül konkrét cselekvési tervet is ígérnek.

Csőd szélén lavíroznak a családi cégek

Az Agrárkamarák Szövetségének előrejelzése szerint a teljes munkaidős németországi mezőgazdasági vállalkozások nyereségének meredek csökkenése várható a 2023/24-es pénzügyi évben, emiatt számos családi cég összeomolhat. Az átlagos profit visszaesése 33 és 53 százalék között mozog – idézi az Agrarheute.com a friss jelentést, amely szerint kivételt csak a sertéstenyésztéssel foglalkozó vállalkozások képeznek, ezeknél a nyereség az előző évi szinten várható, ugyanakkor bajban vannak a tejtermelők és a gabonatermesztők. Egy másik tanulmány szerint pedig 2040-ig a németországi agrárvállalkozások száma több mint felére, körülbelül százezerre csökken amiatt, a kisgazdaságok feladják, és a termelés egyre nagyobb gazdaságokba kerül át a költségkényszer miatt.

Hasznot húzna a szélsőjobb

Az elmúlt hetekben Franciaországtól Lengyelországon, Románián át egészen Németországig rendszeressé váltak a gazdálkodók traktoros felvonulásai, ami félelmet kelt a nemzeti kormányokban.

Bár a gazdák többsége elhatárolódik a szélsőséges befolyástól, és ragaszkodnak a tiltakozás demokratikus megoldásaihoz, az állami vezetők attól tartanak, hogy az inkább a konzervatív szavazóbázishoz tartozó gazdák a szélsőjobb potenciális szavazóivá válhatnak.

A populáris pártok kihasználják a feszült helyzetet a júniusi európai parlamenti választásokon – figyelmeztetett Fabian Zuleeg, az Európai Politikai Központ vezetője.

Ennek oka Christiane Lambert, a COPA elnöke szerint az, hogy évek óta úgy érezték az európai gazdálkodók, hogy nem vették figyelembe őket, most pedig nagy nyomás nehezedik rájuk a felgyorsult átmenet miatt. Lambert ebben az Európai Bizottság korábbi alelnöke, Frans Timmermans módszereit okolja, amely az infláció és az import növekedése miatt nehéz gazdasági helyzetbe hozta az ágazatot.

Márpedig a németeknél például az is sürgeti Olaf Scholz kabinetjét, hogy idén három kelet-német tartományban lesznek választások.

Senki sem csodálkozhat, ha a szélsőjobboldali AfD nagy sikereket ünnepelhet majd, miközben a jelzőlámpás koalíció két tagja, az FDP és a Zöldek ki is szorulhatnak a tartományi parlamentekből – jegyzi meg a német sajtó.

Végigsöpör Európán az ellenállás

Az EU több országát érintő mozgósítási hullám novemberben kezdődött a francia gazdák tiltakozásaival, akik az útlezárások során szimbolikusan fejjel lefelé fordították az út menti táblákat „on marche sur la tête” mottóval – ezzel fejezve ki, hogy a „fejükön jár” a nemzeti és a közös európai agrárpolitika.

Ez pedig számukra az élelmiszertermelők büntetését jelenti a növény-egészségügyi termékek és az öntözés díjának emelésével, illetve a traktordízel adómentességének megszűnésével és az uniós szabadkereskedelmi megállapodások lehetséges hatásaival.

Lengyelországban a gazdálkodók többször blokád alá vonták az ukrajnai határátkelőt, tiltakozva az olcsóbb ukrán termékek áradata ellen, nyomást gyakorolvaDonald Tusk vezette új kormányra. Az EU piacának megnyitása az ukrán termékek előtt mély elégedetlenséget vált ki a lengyelekben, ezért a gazdák védőintézkedéseket követelnek az Európai Bizottságtól.

Romániában ugyancsak utcára vonultak a mezőgazdasági szereplők és a fuvarozók, tiltakozásul a magas adókkal, biztosítási díjakkal szemben, illetve azért, mert szenvednek attól, hogy az olcsó ukrán gabona elárasztotta a piacot.

A gazdálkodók tiltakozásának leglátványosabb gócpontja pedig Németország, ahol a kormány az ágazat adómentességének fokozatos csökkentését tervezi – emiatt az agrárium szereplői a status quo-t követelik, mivel a gázolaj emelkedő adói miatt jelentős hátrányba kerülnek az európai versenytársakkal szemben.