Szinte biztos, hogy az idei év végéig bezárólag a 2019-es utasforgalom 95 százalékát megközelítik a repülőterek az európai repülőtér-üzemeltető vállalatok szakmai képviseleti szervezetének nyilvántartása alapján. Ez azt fogja jelenteni, hogy jövőre máris többen fognak utazni, mint a járvány előtt.

2023 volt ugyanakkor a nagy reptéri leállások és a légiforgalmi krachok éve is. számos légikikötő szenved még mindig a hiányos személyzettől, korábban a pilóták is sztrájkoltak, valamint a klímakatasztrófa is új frontot nyitott. Ennek egyik oka, hogy egyenletlenül áll vissza a pandémia előtti szintre az utasforgalom légikikötőnként. Az azonban már most látszik, hogy akár maga a szezon is, mint olyan, akár ki is tolódhat, ha csak abból indulunk ki, hogy tavaly szeptember képest is 15 százalékkal nagyobb volt a Budapest Airport havi forgalma.

Mindennek ellenére is úgy tűnik, hogy a légiforgalom nem zsugorodik, még az európai térségben sem. Ez két tényezőben nyilvánul meg: egyfelől a légitársaságok számára rengeteg adókedvezmény érhető el az európai országokban, miközben a vasúti közlekedést számos adó terheli. Az Euronews még augusztusban jegyezte meg, hogy a Greenpeace akkori jelentése szerint a vonatkozás átlagosan kétszer volt drágább, mint a repülés. Holott a vasúti közlekedésnek közel sincs akkora karbonlábnyoma.

Összeomolhat Európa turizmusa a hőségtől

Az idilli nyári vakáció rémálommá változott, miután több ezer embert evakuáltak az erdőtüzek sújtotta görög szigetekről – ez a legújabb figyelmeztetés arra, hogy az európai idegenforgalmi ágazatnak szembe kell néznie az éghajlatváltozás következményeivel, és gyorsan alkalmazkodnia kell.
Bővebben--->

Az Airlines for Europe szerint az adóemelések az utasok számát vetnék vissza. Franciaország például az egyik legmagasabb repülési adóval rendelkezik, ezek további emelése pedig a szervezet szerint nem garantálja az ágazat szén-dioxid-mentesítésének, de még a vasúti beruházások finanszírozását sem.

Igen szürreális jelenség, amikor a nagyjából 1800 kilométerre lévő Londonba olcsóbban repülhetünk ki, mint amennyiért Bécsig vonatozhatunk.

Egy egységes vasúthálózat kiépítéséhez azonban a nemzeti vasúttársaságok együttműködésére lenne szükség, például a jegyértékesítések tekintetében, mint amilyen megállapodás létezik az ÖBB és a MÁV között – már amikor éppen átszállás nélkül lehet Budapest és Bécs között vonatozni. A Greenpeace javaslatai között is szerepel, hogy alakuljon ki nemzetközi megállapodás egyszerűsített vonaljegyekről. Egyelőre Kínát foglalkoztatja a leginkább egy egységes vasúthálózat megépítése, ennek azonban kereskedelmi, sem mint idegenforgalmi szándékai vannak.

Turisták Bécs főpályaudvarán 2018-ban
Turisták Bécs főpályaudvarán 2018-ban
Kép: Getty Images / Omar Marques

Nem épül, de jó ütemben drágul a Budapest–Belgrád-vasútvonal

Újabb, összesen 1,6 milliárd forinttal pótolták ki a Budapest–Belgrád-vasútvonal projektet – derült ki a hétfői esti Magyar Közlönyből. A beruházás összköltsége már így is meghaladja az eredetileg tervezett 750 milliárdot.
Bővebben--->

Nem szívélyes a látogatás

És ha épp nem a tömegközlekedés jelenti a problémát, akkor az overtourism, azaz a túlturizmus. A mindössze 700 főt számláló Hallstatt azután lett népszerű az ázsiai turisták körében, hogy egy 2006-os dél-korai romantikus dráma, melyet itt forgattak, olyan népszerű lett a kontinensen, hogy hat évvel ezelőtt még a város másolatát is megépítettek Kínában – írja a BBC. Az önkormányzat kénytelen volt korlátozni a kisvárosba behajtható autók számát, továbbá figyelmeztetést tettek ki, hogy ne hangoskodjanak. A turistaparadicsom neuralgikusnak számító panorámapontján egy szelfigátló falat is felhúztak.

Görögországot bár idén megrendítették az erdőtüzek, a turistákat ez nem igazán tartotta vissza: Lina Mendoni görög kulturális miniszter szeptemberben jelentette be, hogy már tesztelik a rendszerét annak, hogy a látogatószámot maximalizálják. Az ókora birodalom számos építészeti csodáját felvonultató Akropoliszt nagyjából 24 ezren látogatják meg naponta a turistaszezonban, javarészt a reggeli órákban. Ez a személyzet és a többi látogató számára is kellemetlen helyzetet teremt. Jelenleg hasonló precedenst próbálnak kiépíteni, mint ami az Egyesült Királyság palotáiban és múzeumaiban működik: időalapú beosztást kapnának a látogatók, emellett ráadásul egy létszámkorlátot is bevezetnének.

Egy tábla emlékezteti a látogatókat Hallstattban, hogy a város nem múzeum, és a turistáknak tisztelniük kell a helyieket a városközpontban 2019. január 16-án
Egy tábla emlékezteti a látogatókat Hallstattban, hogy a város nem múzeum, és a turistáknak tisztelniük kell a helyieket a városközpontban 2019. január 16-án
Kép: Getty Images / Andreas Gebert

Ennél is komolyabb lépésre szánta el magát Velence, ahol ahelyett, hogy a csúcsforgalmat szigorú időbeosztások szerint szabályoznák, inkább az egynapos turizmust szorítják vissza.

Így amennyiben valaki nem tölt egy egy napnál több időt az úszó városban, annak jövő évtől 5 eurót fizetnie. Fontos megjegyezni, hogy az intézkedés egyelőre Velence lagúnavárosát érinti és számos esetben kivételeznek a turistákkal, például ha csak ingáznak vagy sporteseményen vesznek részt – írja a CNN. Mivel ezek az intézkedések a jövő évtől lépnek életbe, így még kérdéses, hogy a helyi vezetők képesnek lesznek-e elérni a kívánt hatást.

Hogy a túlturizmust mi okozza, ahhoz elég megnéznünk az öt leginkább túlturizmus sújtotta európai várost – Budapestet, Amszterdamot, Milánót és a fentebb említett Velencét. Egy 2017-es felmérésből, mely során mélyinterjúkat készítettek a budapesti bulinegyed lakosaival, igen hamar egyértelművé válik a keresztmetszet: minél olcsóbb a szórakozás valahol a külföldiek számára, annál inkább vonzza őket. Márpedig Budapesten az unió országait tekintve a legolcsóbb az alkohol, ráadásul az egyik legnépszerűbb helyszíne a legény- és leánybúcsúknak.

Az adóelkerülés csak a kezdet

A koronavírus-járvány miatti visszaesés a turizmusban rádöbbentette a szállásadókat arra, hogy minden létező bevételre szükségük lesz, ha a lehető legtovább életben akarnak maradni az előttük álló hónapokban.

Ennek csak a kezdete volt az, hogy az AirBnB-szállások utáni helyi adók megkerülését ellehetetlenítették. Sokkal súlyosabb probléma, hogy a lakhatási válságot durván mélyíti az alkalmazás jelenléte. Budapesten már hónapokkal ezelőtt lehetővé tették a kerületi önkormányzatoknak, hogy szabályozzák, hány napra lehet AirBnB-n keresztül kiadni egy-egy lakást, ám ez mégsem vezetett eredményre. Latin-Amerikában és Ázsiában azt határozták meg, minimum mennyi időre foglalható le egy szállás AirBnB formájában, míg Európában inkább azt, hogy hány napra adhatják ki azt a lakástulajdonosok.

Gondolák a Szent Márk tér közelében 2023. augusztus 2-án Velencében
Gondolák a Szent Márk tér közelében 2023. augusztus 2-án Velencében
Kép: Getty Images / Stefano Mazzola

Ennek a visszaszorítására, és még inkább a a lakhatási válság enyhítésére vonatkozóan, már van precedens: New Yorkban szeptember 5-én csaptak le drasztikus az AirBnB-bérleményekre, és mindössze két hónapnak kellett eltelnie ahhoz, hogy eredménye legyen.

Az augusztusi 22 ezer turista-bérlemény helyett novemberre már csak alig 3 ezret hirdettek.

Szeptemberben egy átlagos stúdióapartman bérleti díja több mint 3 ezer dollárra rúgott. Miután egy AirBnB-bérleményt minimum egy hónapra lehet kivenni, így a bérbeadók ismét kénytelenek lesznek felvenni a versenyt egymással a piacon, ami akár a bérleti díjak komoly visszaeséséhez is vezethet – írja a Business Insider. Mivel New York a lakhatási válság epicentrumának számított szeptemberig az Egyesült Államokban, így elképzelhető, hogy mások is ezt a példát követik majd.