María Antonia Llull mallorcai szállodalánca legkevesebb 1,5 millió euró bevételt veszít havonta a koronavírus-járvány miatt, de bízik benne, hogy az idei szezon már enyhülést hoz a gondjaira – kezdi az európai idegenforgalom vergődéség bemutató cikkét a Financial Times. Harminc hotelét be kellett zárnia, háromezer alkalmazottját kényszerszabadságra kellett küldenie, csak a Cancúnban lévő szállója van nyitva, az egyetlen, amely Spanyolországon kívül található. Lull nincs egyedül: a dél-európai országok idegenforgalom vállalatai idegesen figyelik az európai oltási kampány lassú haladását és a fertőzések megugrását, ami azt a rémképet vetíti eléjük, hogy a tavalyi után az idei nyaralási szezont is elvesztik.

A húsvét olyan, mint amikor a fuldokló egy pillanatra a víz fölé emeli a fejét és levegőt vesz, mielőtt újra elsüllyedne – érzékelteti a hosszú tavaszi hétvégére érkező német turisták hatását a spanyol vállalkozó. Llull abban bízik, hogy nyolc szállodát ki tud nyitni húsvétkor Mallorcán. A nyárra van szükségünk – mondja –, mert még egy elveszett nyár után sok cég lehúzhatja a rolót. Spanyolországban tavaly július és szeptember között az idegenforgalomból származó bevétel majdnem 80 százalékkal maradt el 2019 azonos időszakának jövedelmétől – derült ki a spanyol nemzeti bank friss statisztikájából.

Kapcsolódó

Régiós tragédia

Miután a turizmus hozza a spanyol GDP 12 százalékát ez a zuhanás nagy szerepet játszott abban, hogy a spanyol gazdaság 2020-ban 11 százalékkal zsugorodott az előző évhez képest. Ez volt a legnagyobb visszaesés az EU-tagállamok összehasonlításában. Bár a spanyolok szenvedtek a leginkább, egész Dél-Európát elkaszálta az idegenforgalom válsága, beleértve ebbe Franciaországot is. Ezek az ország amúgy is nagyobb államadóssággal küszködnek még a 2008-2009-es válság nyomán, mint észak-európai szomszédaik, így szerényebbek voltak a lehetőségeik a kormányzati gazdaságélénkítő programok indítására.

Az európai oltási kampány lassúsága veszélyezteti a nyári idegenforgalmi szezont – mondja Jacob Nell, a Morgan Stanley bankház Európával foglalkozó közgazdásza. Ennek az lehet az eredménye, hogy a dél-európai országok még távolabb kerülnek északi szomszédaiktól, mint amilyen messze vannak most. A spanyol jegybank hatszázalékos GDP-növekedést jósol 2021-re arra építve, hogy az ország idegenforgalma eléri a 2019-es szint 56 százalékát. A negatív forgatókönyv szerint csak három százalék lesz a plusz, mivel a turizmus szintje a tavalyit sem éri el és a 2019-esnek mindössze 14 százaléka lesz.

Rossz előjelek

Az előjelek nem jók. Igaz, hogy a Lufthansa húsvéti járatainak minden helyét lefoglalták, ám az év egészében csak a válság előtti szint 40-50 százalékával számolnak. És a helyzet más célországok esetén sem jobb. Görögországban – ahol minden ötödik munkahelyet az idegenforgalom biztosítja – tavaly 77 százalékkal zuhant az ágazat jövedelme. A foglalások idén februárban 74 százalékkal maradtak el a 2020. februáritól és az internetes szállásfoglalási keresések esetén 63 százalék volt a visszaesés – derül ki a friss statisztikai adatokból.

Az előrejelzések bizonytalanok. Az Allianz szerint az európai szállodaipar, amelynek jövedelme elfeleződött tavaly csak az egy évvel ezelőtti visszaesés negyedét szerzi vissza idén nyáron. A Goldman Sachs erős fellendülést jósol: a spanyol GDP-hez 1,4, a göröghöz egy százalékot adhat hozzá a turizmus. Ez a jóslat azonban azt feltételezi, hogy a kormányok júniusra feloldják a korlátozásokat. Ha marad a lezárás, akkor az elmaradó idegenforgalom 1,3 százalékot radírozhat le a dél-európai országok gazdasági növekedéséből.

A kérdés: mikor?

A kulcs az oltási kampány, amely mérsékelheti a fertőzések számát mind a turistákat küldő, mint a fogadó országokban, és nyitottabbá teheti a kormányokat arra, hogy ne akadályozzák országaik állampolgárainak utazását. Az Európai Bizottság ismert célja, hogy a nyár végére az EU lakosságának 70 százaléka megkapja az oltást, ám az idegenforgalmi szakemberekre a frászt hozta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, amikor ezt azzal pontosította, hogy az turistaszezon szeptember 21-éig tart.

Nyár elejére el kell érnünk, hogy az emberek bízzanak benne, hogy idén nyaralhatnak – véli José Luis Zoreda, a spanyol Exeltur utazási vállalat elnökhelyettese. - Ha csak októberre érzik majd úgy, hogy vége a járványnak, az jó hír lesz az egészségügynek, de katasztrófa a turizmusnak. Vannak olyan cégek, amelyek 2019 októbere óta nem működnek, mert az akkori ősz leállás után nem tudtak újraindulni.

Ez a jövő zenéje, a jelen viszont eléggé lehangoló. A német kormány megtiltotta a Lufthansának, hogy szaporítsa húsvéti járatait és ideiglenes utazási korlátozások jöhetnek, miután kiderül, hogy a németek tömegei akarnak elutazni a Beleár-szigetekre. Az Egyesült Királyság, ahonnan a legtöbb turista érkezik Spanyolországba, erősíti a külföldi utazási korlátozásokat, az ottani utazási irodák a tavalyihoz hasonló rendszerre számítanak, amely a fertőzésektől függően korlátozta a lehetőségeket.

A madridi és az athéni kormány Londonhoz fordult, hogy kétoldalú megállapodást kössenek az utazási lehetőségekről. Mindent meg kell tenni, hogy mentsük, ami menthető – mondja María Antonia Llull, az idézett vállalkozó. - Ha azt mondják, hogy fele annyi vendéget fogadhatunk, mint 2019-ben, csak azt fogom kérdezni: hol írhatom az erről szóló papírt.