Amennyiben nem módosulnak a korábbi direktívákban megfogalmazottak, a jelenlegi folyamatok alapján az Európai Unió 2020-ig mindössze 10 százalék körüli hatékonyságjavulást érhet el az Európai Bizottság jelentése jelentés szerint.

Kötelező célok kellenek?

A jelenlegi 20 százalékos terv nem kötelező érvényű, ám az EP szakbizottsága kötelező érvényű nemzeti célokat sürget, amely az egyes országok sajátságaihoz igazodna, és összességében elősegítené a 2020-ra vonatkozó 20 százalékos közös cél elérését. A tervezet szerint már 2013-ban ellenőriznie kellene az ezen cél elérése érdekében tett erőfeszítéseket, 2014-ben pedig már érdemes lenne a 2030-as célokat is meghatározni.

A tervezett új lépések között kiemelt helyen szerepel az épületenergetika: a tagállamoknak eszerint a legalább 250 négyzetméteres hasznos területtel rendelkező középületeik 2,5 százalékának felújításába kell fognia - avagy, hasonló hatású komplex felújítási projekteket kell indítaniuk. Emellett a közintézményeknek minden eszközzel arra kellene törekednie, hogy az általuk igénybe vett termékek és szolgáltatások a lehető legteljesebb mértékben megfeleljenek az energiahatékonyság kritériumának.

Az energiaszolgáltatóknak (a legutóbbi három év átlaga alapján számított) éves forgalmuk legalább 1,5 százalékának megfelelő energiamegtakarítást kellene elérniük, segítve - az elsősorban az energiaszegénységtől sújtott fogyasztóik energiamegtakarításait. A tervezet emellett minimális követelményeket írna elő a gáz- és villanyszámlákra minden tagállamban.

A tervezet 2014-től megkövetelné a nagyvállalatoktól, hogy négyévente elkészítse saját energia-auditját.

Fejlesztenék a kapcsolt termelést és a távhőszolgáltatást

Az egyes országoknak 2015-tel saját nemzeti menetrendet kellene készíteniük a kiemelkedően magas hatékonyságú kapcsolt energiatermelés, illetve az ugyancsak energiahatékony távfűtés és távhűtés fejlesztése érdekében.

A jelentés felveti, hogy pénzügyi eszközt kellene létrehozni az energiahatékonysági fejlesztések támogatása érdekében, amelyet a direktíva el nem fogadása miatt kirótt bírságokból, illetve a kohéziós, strukturális és vidékfejlesztési alapokból lehetne feltölteni.

A jelentés szerint a lépésekkel egyebek mellett mérséklődne az üvegházgáz-kibocsátás, az európai gazdság energiafüggése, illetve új munkahelyek jöhetnének létre.

A jelentés elfogadása után az Európa Tanács elé kerülhet az ügy, a plenáris szavazásra ezt követően kerülhet sor.