A liberális demokráciák üzemeltetése érdeke a világszinten tevékenykedő nagyvállalatoknak, ezért az olyan multik, mint az Apple, a General Electric vagy a Facebook fel fog lépni Donald Trump rövidlátó nacionalizmusával szemben. Ezt jósolta a német Tagesspiegel főszerkesztője, Malte Lehming - emlékeztet az International Politics and Society két szerzője Thorsten Benner és Wolfgang Reinicke.

A vállalatok azzal fognak érvelni, hogy a nyílt társadalmi modell segíti őket világpiaci részesedésük erősítésében és a legjobb munkavállalók megszerzésében.

Még korai megmondani, hogy a Tagesspiegel főszerkesztőjének jóslata beválik-e, ám azt biztosan kijelenthetjük, hogy a multik feltűnően barátian viszonyulnak az Európai Unió illiberális rendszereihez - véli a Friedrich-Ebert-Stiftung (Németország legrégebbi szociáldemokrata értékek iránt elkötelezett alapítványa) támogatásával működő brüsszeli portál szerzőpárosa.

Számíthatnak rájuk

Magyarország és Lengyelország autoritáriánus kormányai számíthatnak a multinacionális cégek támogatására annak ellenére, hogy a többi EU-tagállam egyre nagyobb nyomás alatt tartja őket az uniós alapértékek megsértése miatt.

Jól összefoglalta az utóbbiak álláspontját Emmanuel Macron francia államfő megjegyzése, miszerint egyes kelet-közép-európai országok cinikusan viszonyulnak az EU-hoz: zsebre teszik az uniós támogatásokat, miközben nem tisztelik az uniós értékeket.

Az ilyen megjegyzések azonban nem igazán érdeklik Európa autokratáit - írja a közéleti portál szerzőpárosa. Orbán Viktor magyar miniszterelnök terve, hogy létrehozzon egy nemzeti alapokon nyugvó illiberális államot, ettől függetlenül egyre inkább testet ölt.

Orbán májusban a Daimler vezetőivel találkozva azt mondta: buta, aki azt hiszi, hogy bepiszkíthatja Magyarország imázsát. Mateusz Morawiecki lengyel kormányfőhelyettes még világosabb volt: a cégek lengyelországi befektetéseikkel bizonyítják, hogy támogatják a kormány politikáját.

Pedig sanyargatták őket

A varsói és a budapesti vezetés tehát a multik befektetéseivel igazolja autoritáriánus politikáját, fityiszt mutatva az EU alapértékeinek. Az Audi vagy a Daimler nem volt képes elvitatni a dolgoknak ezt a beállítását.

Pedig ezek a rezsimek bedöftek néhány tüskét a nyugati multik bordái közé. Jaroslaw Kaczynski a lengyel kormánypárt, a radikális jobboldali Jog és Igazságosság elnöke, az ország tényleges vezetője azt mondta, hogy a német befektetések veszélyeztetik Lengyelország függetlenségét.

Orbán szintén nem takarékosodik a beszólásokkal és kormánya különadókkal terhelte a külföldi bankokat, kiskereskedelmi láncokat és médiavállalatokat. Ezzel mérsékelte piaci részesedésüket magyar tulajdonú versenytársaik javára. Varsó szintén kemény támadást indított a német médiacégek ellen.

Megéri nekik

A nagy feldolgozóipari cégek azonban kedvelik a kelet-közép-európai régió olcsó, de képzett munkaerejét. Kedvező nekik, hogy gyengék a szakszervezetek, jó az infrastruktúra és alacsonyak a vállalati adók. Ezenfelül a kormányok bőkezű munkahely-teremtési támogatásokkal kedveskednek nekik.

Ezért az állami vezetők rendszeres résztvevői médiaeseményeinek. Orbán például májusban kiemelt vendége volt a Daimler budapesti részvényesi fórumának, miközben az Európai Parlament ugyanebben a hónapban marasztalta el kormányát azért, hogy működése alatt jelentősen gyengült a jogállamiság Magyarországon.

Csak néhány kritikus hang szólalt meg. Például a Német-magyar Kereskedelmi Kamara panaszkodott a jogi bizonytalanságokra, illetve az RTL Klub tulajdonosa, a Bertelsmann erősítette meg tévéjének a kormánnyal szemben is kritikus hírműsorait, miután a budapesti vezetés megszorongatta reklámadó bevezetésével, amely elsősorban a nagy bevétellel működő médiacégeket sújtotta.

Ezt itt nem Délkelet-Ázsia

A International Politcs and Society szerzőpárosa szerint ez nagyon nincs rendjén. Ez itt az Európai Unió, nem pedig Szaúd-Arábia vagy Malajzia. Az EU az egységes piac működtetésével megtámogatja a multikat, ám ez a szabadpiaci intézmény Európa liberális és demokratikus tradícióira épül. Ahogy Macron mondta: az EU nem szupermarket, ahol bárki vásárolhat, miközben szemet huny afelett, ha egyes tagállamok kormányai figyelmen kívül hagyják a jogállamiság alapelvét.

Ezért szerintük a multinacionális cégeknek fel kellene állítaniuk egy közös alapot, amely segítené a független médiát és civil mozgalmakat Magyarországon és Lengyelországban. A két ország függ az ipari befektetéseiktől, így a feldolgozóipari multiknak erős az alkupozíciójuk. Emellett a közös alapba tömörülve elkerülhetik, hogy a kormányok egyenként pécézzék ki őket, és például diszkriminatív ágazati adókkal kárt okozzanak nekik.

A szerzőpáros szerint az európai projekt a válasz arra az autoritáriánus nacionalizmusra, amely korábban szétszakította és szembe fordította egymással a kontinens nemzeteit. Orbán és Kaczynski ennek a nacionalizmusnak a képviselői. A multinacionális cégeknek meg kellene találniuk magukban a sokat reklámozott vállalati felelősségvállalásukat, és ki kellene állniuk a liberális demokrácia alapelvei mellett.

(A nyitókép forrása: Kisbenedek Attila, AFP)