Az eurózóna gazdasága egy olyan repülőre hasonlít, amelynek már csak egy motorja működik, s komolyan meg kell küzdenie azért is, hogy megtarthassa repülési magasságát - véli Jean-Michel Six, a Standard & Poor's vezető európai közgazdásza a CNBC tudósítása szerint. Bár van ok abban reménykedni, hogy a növekedés gyorsulhat, azonban a válság előtti robusztus növekedési ütem visszatérése nem valószínű. Az S&P friss jelentésében csökkentette az eurózóna gazdaságának növekedési ütemére, illetve a régió inflációjára adott előrejelzését is.

Six szerint a globális tőkepiacokon tapaszalt ijedtség miatt a pénzügyi kondíciók sokat romlottak, s ez kifogta a szelet az eurózóna gazdaságának vitorlájából. Bár a jegybankok intézkedései, különösen az ECB által megtett, a monetáris kondíciók további lazítására irányuló lépések nyomán javult a helyzet, azonban az eurózóna túlságosan is függ saját, gyenge belső keresletétől ahhoz, hogy jelentős növekedés tudjon kibontakozni - véli a szakértő.

Six szerint az eurózóna gazdaságában az elmúlt két évben bekövetkezett javulás túlságosan is a belső fogyasztás fellendülésére támaszkodott. Ezt úgy gondolja jól illusztrálja, hogy az eurózóna GDP-jének 55 százalékát teszi ki a fogyasztás, miközben az a 2014 óta mért növekedés 72 százaléka ennek köszönhető. Az a fellendülés, amely túlságosan is egy tényezőtől függ elég gyanús, s nagy a kockázata annak, hogy gyorsan megtorpan, mint történt például az az előző ciklusban, 2010-2011-ben. A mostani fellendülést könnyen okozhatta egyszerűen a lakossági energiaszámlák hirtelen csökkenése is - tette hozzá.

Az S&P friss elemzésében 1,8 százalékról 1,5 százalékra csökkentette az eurózóna gazdaságának idei növekedésre adott előrejelzését, jövőre szerintük ez az ütem 1,6 százalékkos lehet. A zóna inflációja eközben mindössze 0,4 százalékos lehet, korábban 1,1 százalékot vártak. Ugyanakkor a munkaerő piaci folyamatok kedvezőbbek lehetnek a korábban vártnál, a munkanélküliségi ráta a tavaly 10,9 százalékról idén 10,2 százalékosra csökkenhet, jövőre pedig 9,7 százalékosra.

A szakértő úgy gondolja, a régió gazdasági fellendülése ugyan erősebb lehet, mint azt a piacok jelenleg feltételezik, azonban túl gyenge ahhoz, hogy elérje a válság előtt tapasztalt ütemet. Szerinte a jegybanki ösztönzők önmagukban nem lesznek elegendőek ahhoz, hogy segítsék a gazdaságot. A probléma az, hogy a jegybanki akciók hatásai egyre kisebbek az inflációra és a gazdaságra. A jegybank egyedül nem tud megoldani minden problémát a kormányok támogatása nélkül. Erre pedig szükség lenne, a strukturális reformok véghezvitele és a munkaerő piac hatékonyságának növelése érdekében.